Ma van a Föld Napja. Az ebből az apropóból készített friss kutatás szerint minden második magyar ember nem megfelelően szabadul meg az elektronikus és elektronikai hulladékoktól. 46 százalékuk lomtalanításkor vagy máskor egyszerűen az utcára teszi, illetve a kukába dobja azokat – annak ellenére, hogy háromnegyedük figyelmet fordít az otthonukban keletkező hulladékok szelektálására.

Az elektronikus és elektronikai termékek iránti kereslet növekedése együtt jár az e-hulladék egyre nagyobb ütemű szaporodásával, ami az elkövetkezendő évtizedekben kritikus méreteket is ölthet. 45 millió tonnás a globális hi-tech e-szemétdomb. 
A Media Markt országos, reprezentatív kutatásában vizsgálta meg a magyarok szelektív hulladék és ezen belül e-hulladék gyűjtési szokásait.

A szándék megvan

Magyarországon az emberek többsége figyelmet fordít a háztartásában keletkezett hulladékok szelektív gyűjtésére: háromnegyedük a műanyagot és 67 százalékuk a papírt gyűjti a kommunális hulladéktól külön. Azon hulladékfajták tekintetében, amelyeket nem szállítanak el az otthonokból, valamivel kisebb ez az arány, de még mindig biztatóak a számok: üveget, elemeket és akkumulátorokat illetve az e-hulladékot nagyjából egységesen, 60 százalék gyűjti szelektíven. Az izzókkal és fénycsövekkel minden második ember tesz így.

Bár az első házhoz menő szelektív kukásautók megjelenésekor kételkedtek még az emberek, hogy a gondosan szétválogatott hulladékot nem keverik-e utólag össze, ma már a számok azt mutatják, nőtt a bizalom a szelektív szemét feldolgozásával kapcsolatban. Például az egyre kritikusabb mennyiségű e-hulladék tekintetében a megkérdezettek csaknem fele valószínűsíti a megfelelő feldolgozást, 27 százalékuk egészen biztos benne, hogy az jó helyre kerül.

A bizalom ellenére sem kezeljük szabályosan az e-szemetet

A tényleges gyakorlatot nézve azonban aggasztó, hogy a megkérdezettek majdnem fele nem megfelelően szabadul meg az e-hulladéktól. Tízből négy ember például az utcára teszi ki: 30 százalékuk lomtalanítás idején, 7 százalékuk akár azon kívül is, arra számítva, hogy akinek kell, az majd elviszi. A többi hulladékkal együtt 6 százalékuk dobja a kukába.

Sokkal jobb, ha a tulajdonosok elviszik a kijelölt hulladékudvarokba, lomtalanítás idején a kijelölt gyűjtőpontokra, vagy leadják az elektromos és elektronikai készülékeket forgalmazó kereskedőknél – emlékeztet a Media Markt, ahol éves szinten nagyjából 1000 tonnányi e-hulladék feldolgozásáról gondoskodnak.

Mi az e-hulladék?

A lakossági e-hulladék olyan elektronikus berendezésekből keletkezik, mint a nagy- és kisméretű háztartási gépek (pl. hajszárító, habverő, hűtő) vagy szórakoztató elektronikai eszközök (pl. mobiltelefon, televízió). Ezekben az eszközökben ólom, higany, illetve a műanyag borításukban alkalmazott vegyületek találhatók. Ezek az anyagok a berendezések rendeltetésszerű használata során nem veszélyesek a környezetre, a kommunális hulladék közé keveredve azonban – égetés vagy csapadékvíz hatására – már a környezetbe jutnak és károsítják azt.

Amit csak kevesen tudnak

A kutatás azt a kérdést is megvizsgálta, hogy mi az oka annak, ha valaki nem a megfelelő helyre helyezi el a hulladékot. Jelentős, összesen 40 százalék azon válaszadók aránya, akik hajlandóság vagy időhiány miatt nem szabályszerűen szabadulnak meg az e-hulladéktól: 20 százalékuk nem tud vagy akar az ezzel járó szervezéssel foglalkozni, 15 százalékuknak nincs ideje, hogy egyáltalán ezzel törődjön. A maradéknak pedig egyszerűen nincs kedve az e-hulladék elhelyezésével külön foglalkozni. Szintén nem elhanyagolható azok aránya, akik ismerethiányra hivatkoztak. A kutatásban résztvevők 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem mindig tudja, hová kell vinni az adott hulladékfajtát.

“A kutatás számunkra is fontos tanulságot tartogatott. A lakosság harmada még mindig nem értesült róla, hogy az e-hulladékot leadhatja az e-árucikkeket forgalmazó kereskedésben” – mondta Bíró Péter, a Media Markt szakértője, hozzátéve, hogy az áruházlánc mind a 32 üzletében van lehetőség az általuk forgalomba hozott, vagy azzal jellegében és funkciójában megegyező hulladékká lett berendezések leadására. Csere esetében jó tudni, hogy a műszaki üzletláncnál vásárolt új termék házhoz szállításakor ingyenesen elviszik a haszontalanná vált, régi terméket.

Erre egyébként jogszabály kötelez minden hazai boltot. Az elektromos, elektronikus berendezéseket értékesítő kiskereskedők 2004. óta kötelesek visszavenni új készülék eladásakor a vásárló által felajánlott, az új készülékkel azonos használati célú régi berendezést. Mindezt ingyenesen, tehát pénzt a visszavételért nem kérhet a kereskedő, még akkor sem, ha a régi gép elszállítását az új gép házhoz szállításakor kéri a vásárló. 2015-től pedig a kereskedők kormányrendeletben (197/2014) meghatározott, kisebb összegű árengedményt is kötelesek biztosítani új termék vásárlása esetén, az átadás napján és helyszínén.

Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint a Földön évente 50 millió tonna e-hulladék keletkezik, és ez a szám 2050-re 120 millióra is emelkedhet. Jelenleg az e-hulladék mindössze 20 százaléka kerül világszinten újrahasznosításra.

A te kidobott e-kütyüd vajon hol végzi?

Fontos, és felettébb érdekes kutatást végzett a Bázeli Akcióhálózat, hogy kiderítse: hol kötnek ki az EU-n belül szemétbe dobott, vagyis már nem használt elektronikai eszközök. Évi 352 477 tonna e-hulladék kerül ki illegálisan az Európai Unióból fejlődő országokba.