Vélemények Verespatakról

2006. szeptember 11. 16:17

Összefoglaló cikk a tervezett aranybánya körüli vitáról, a most folyó környezetvédelmi engedélyezés fényében.

Verespatak

 

A mintegy 4 000 lakosú, a környéken többségben lévő románok által Rosia Montana-nak nevezett település 16 község összevonásából jött létre; területe 4 200 hektáros. Magyar és román nevét a Roşia folyóról kapta, melynek vize magas vastartalma miatt vörös színű. 
A rómaiak 1 900 évvel ezelőtt kezdtek aranyat és ezüstöt bányászni az akkoriban Alburnus Maior néven számo tartott városban. Jelenleg is a bányászat a domináns iparág, amely a lakosság jövedelmének 90%-át biztosítja. Két évezred bányászata után is a világ nyolcadik kitermeletlen aranykészlete maradt a térség kőzeteiben.

 

A beruházó


A térségben a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) szeretne új bányát nyitni. Az 31 millió USA dolláros működő tőkéjű cég részvényeinek 80%-a a torontói bejegyzésű Gabriel Resources Ltd. tulajdonában van, 19,3 %-ot pedig a román állam birtokol, a dévai Minvest bányatársaság révén.
Az igen kevés bányászati tapasztalattal rendelkező Gabriel Resources Ltd.-t a vitatott hírű román-ausztrál állampolgárságú üzletember, Frank Timiş alapította 1995-ben. A Gabriel részvényeinek piaci értéke jelenleg 727 millió kanadai dollár; a részvényeken a világ legnagyobb bányavállalata, a Newmont Mining Corporation osztozik különféle amerikai és kanadai befektetési alapokkal – többek között az RBC Capital Markets-el és a Sprott Securities-el.

 

 

Európa legnagyobb aranybányája?

 

A cég éves jelentése (1,7 Mb-os Pdf fájl) szerint 313 tonna (10,1 millió uncia) aranyat és 1 621 tonna (47,6 millió uncia) ezüstöt lehet majd kitermelni a bányából, 181 dolláros unciánkénti költséggel. A cég az első öt évben évente 13 millió tonna arany- és ezüstérc feldolgozásával 635 000 unciát tervez kitermelni. Az arany világpiaci ára jelenleg 624 USA dollár unciánként, így a számítások szerint a cég 638 millió dollárnyi befektetése négy év alatt megtérülne. A cég 17 év alatt több mint 4 milliárd dolláros bevételre és több száz millió dolláros nyereségre számít; a román államnak 1 milliárd dollár bevétel jutna.

A külszíni fejtéses bánya kivitelezése 2-3 évig tartana, utána 17 évig folyna a kitermelés, majd 2 évig tartana a bezárás és a rekultiváció. A bánya által igénybevett teljes terület 1 258 ha lenne, ebből a négy bányagödör 205 hektárt foglalna el; ezen területnek 46%-a már bányászat alatt áll, a többi újonnan bányászat alá vont terület lenne. A meddőhányók és hulladéklerakók 214,1 hektárt, a zagytározók pedig 600 hektárt foglalnának el.

 

Környezetvédelmi engedélyezés

 

 

Az RMGC 2006 májusában benyújtotta a beruházás környezetvédelmi hatástanulmányát, románul és angolul. A több, mint 3500 oldalas dokumentum fejezetei innen tölthetők le, illetve nyomtatott formában megtekinthetők a KVVM közönségszolgálati irodájában. A tanulmány 94 oldalas, úgynevezett nem-technikai összefoglalójának a magyar fordítása letölthető a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) honlapjáról (6,8 Mb-os Pdf fájl), vagy kinyomtatva a Zöld Pont Szolgálatról korlátozott példányszámban elvihetők (a szolgálat elérhetőségei itt találhatók meg).


Jelenleg a bánya-terv engedélyezésének nyilvános konzultációs szakasza folyik, melynek során az érintettek megismerhetik és véleményezhetik a hatástanulmányt. Mivel a beruházásnak határokon túli hatásai is lehetnek, az Espoo-i Egyezmény értelmében Magyarország is részt vehet az engedélyezési folyamatban. A KVVM szeptember 30-ig összegyűjti és összegzi a szakértők, civilek, tudósok véleményét, és eljuttatja a Román Környezetvédelmi Minisztériumhoz. A környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatban bárki tehet észrevételeket - a minisztérium címére eljuttatott E-mailben legkésőbb szeptember 28-ig, levélben pedig legkésőbb szeptember 25-én történő postára adással. A KVVM augusztus végén kiadott előzetes véleménye itt olvasható.
A konzultáció keretében közmeghallgatások is voltak: Romániában 14, Magyarországon pedig kettő – augusztus 28-án Szegeden, és augusztus 29.-én Budapesten, a Műegyetemen.
A véleményezési periódus után a román minisztérium átadja a felmerültkérdéseket az RMGC-nek, amelyekre a cégnek válaszolnia.
A közmeghallgatások átlagosan 4-5 órásak voltak, 500 résztvevővel. A bukaresti és a kolozsvári viszont 11-12 órásra nyúlt; Budapesten a 300 fő részvételével megtartott fórum hajnali fél egyig tartott. A verespataki fórumot hurrogások, bekiabálások jellemezték; a Greenpeace és a tervezetet ellenző, helyi lakosokból alakult Alburnus Maior egyesület képviselői megpróbálták megzavarni a terv bemutatását, az aranykitermelés hívei pedig rokonszenvtüntetéssel válaszoltak.
A fórumok után jutott a nyilvánosság tudomására, hogy a verespataki aranybányára vonatkozó környezeti hatástanulmányhoz készített, a település történelmi részén található kulturális és épített örökség megóvását célzó független szakértői jelentést meghamisították.  A részletek itt olvashatók.

 

A 2000-es ciánszennyezés árnyéka

 

2000. január 30-án az Északnyugat-Romániában található Nagybányán (Baia Mare) az Aurul SA által működtetett üzemnél átszakadt a zagytározót körülvevő gát. Ennek hatására 50-100 tonna ciánt, valamint különböző nehézfémeket tartalmazó közel 100.000 m3 folyékony és lebegő hordalék került a vízbe. A gátszakadást feltehetően az Aurul létesítményének tervezési hibái, előre nem látható működési zavarok, illetve a rossz időjárás együttesen okozhatták. Romániában 24 önkormányzat vízellátásában, illetve közegészségügyi berendezések és vállalatok működésében okozott zavart a szennyezés, Magyarországon pedig a becslések szerint közel 1240 tonna hal pusztult el - olvasható a Regional Environment Center (REC) jelentésében
Az akkori szabályozás szerint szükséges környezetvédelmi engedélyek birtokában tevékenykedő Aurul SA tulajdonosa fele-fele arányban az azóta megszűnt ausztrál Esmeralda és a román állam volt. A szennyezés után a magyar állam beperelte az Aurul jogutódját, a Transgold SA-t, 28,6 milliárd forint kártérítést követelve. A per immár több, mint 5 éve húzódik; idén májusban a Fővárosi Bíróság közbenső ítéletében kimondta, hogy a Transgold SA-t terheli a felelősség, a cég viszont fellebbezett. Közben a Transgold csődbe ment, és jelenleg végelszámolás alatt áll. Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) politikai államtitkárának március végi nyilatkozata szerint a társaságért végeredményben a román államnak kell felelősséget vállalnia.
Az incidens felgyorsította a bányasalak kezelésére vonatkozó előírások kidolgozását: Az Európai Parlament és a Tanács, többek között Hegyi Gyula (MSZP) és Olajos Péter (MDF) magyar EU-parlamenti képviselők kezdeményezésre, 2006 márciusában meghozta az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelését szóló 2006/21/EC irányelvet.
Romániából a nagybányai eset óta háromszor érkezett veszélyes szennyezés a Tiszába. Az Erdélyi Szigethegységben számos „ökológiai bomba” ketyeg: a régebbi, kisebb aranybányák zagytározói komoly veszélyt jelentenek ipari szennyvizeikkel és üledékeikkel, melyek szintén tartalmaznak nehézfémeket és ciánszármazékokat is. A helyi szerveknek nincs pénzük a karbantartásra, és a csapadékos időjárás gyakran megrongálja az amúgy is elhanyagolt régi gátakat, derítőket. Ugyanakkor a román hatóságok közlése alapján Románia 2007-es uniós csatlakozásáig mind a 19 állami tulajdonban álló, környezeti kockázatokat rejtő bányáját bezárja.

 

Óriás-tározó a Corna-völgyben: kockázatok és mellékhatások

 

Nagybányához hasonlóan Verespatakon is cián alkalmazásával nyernék ki az alacsony arany-tartalmat a kőzetből. A veszélyes hulladéknak minősülő cián, arzén, uránium, kadmium, vas, higany, nikkel vegyületeket tartalmazó zagy elhelyezésére egy hatalmas tározó épülne a Corna-völgyben, többek között Szarvaspatak (Corna) község helyén.
A gátat – melynek a magja kőből készülne - a bánya tevékenységével párhuzamosan fokozatosan építenék ki, végleges állapotában 185 m magas, és 1 350 m hosszú lenne. A tározó 305 hektár kiterjedésen 2.5 millió m3 zagy befogadására lenne képes. Biztonsági okokból úgy méreteznék, hogy nagy esők esetén további 7,5 millió m3 –t be tudjon fogadni – ez a tározókapacitás a környékre jellemző esőzési és hóolvadási adatok alapján valószínűsíthető legnagyobb áradási szint kétszerese. A fő gát után alatt egy kisebb, biztonsági gát is épülne. A zagy előzetes feldolgozása nyomán a tározóba kerülő folyadékban a jelenlegi uniós határérték, azaz 10 ppm (mg/L) alatti lenne a cián koncentrációja.
A Verespatakra tervezett létesítmények összkiterjedése az Aurul üzemének negyvenszerese lenne. Nagybányán 120 mg/L volt a ciánkoncentráció a tározóban; Verespatakon viszont az új uniós szabályok betartásával 10 mg/L alatt maradna a koncentráció. Nagybánya esetében 60 km-t haladt a cianid, mielőtt elérte Magyarországot, majd végighaladt a Tisza szinete teljes hazai szakaszán. Egy esetleges verespataki gátszakadás esetén a szennyezés 550 kilométert tenne meg a határig az Abrud, Aranyos, Maros útvonalon. Ezután a Tiszába jutna Szeged fölött, majd Szerbia felé hagyná el az országot; az érintett magyar szakasz pedig 44 km hosszú. A hatástanulmány számítása szerint Magyarországra érve 0.03 és 1.3 mg/L közötti lenne a cianid-koncentráció. (A magyar határérték 0,1 mg/L; 2000-ben a nagybányai szennyezés után 1,5 – 32,6 mg/L ciánkoncentrációt mértek a Szamos és a Tisza magyar szakaszán.)
„Nagyon kicsi a gátszakadás valószínűsége, és csak abban az esetben történhet meg, ha szélsőségesen rosszul üzemeltetik a létesítményt. A bánya a piacon elérhető legjobb technológia alapján létesülne, a projekt nem összehasonlítható a 2000-ben katasztrófát okozó nagybányai létesítménnyel” - mondta John Aston, az RMCG környezetvédelemért felelős alelnöke a budapesti közmeghallgatáson. „A verespataki projekt jóval szigorúbb bányászati előírásoknak megfelelően, Magyarországtól sokkal távolabb helyszínen, nagyságrendekkel drágábban valósulna meg. Bár Románia legkevésbé földrengés érintette területén indulna a projekt, a terveket úgy készítik, hogy akár a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földmozgásnak is ellenállna a rendszer. Egy baleset valószínűsége 1:100 millióhoz” – fogalmazott Aston. Az alelnök tájékoztatása szerint a területen a jelenleg zajló egyéb bányatevékenység miatt folyamatosan az uniós határértékeket meghaladó nehézfém-szennyeződés éri a helyi patakot. „Az RMCG vállalja azt, hogy az aranybánya beindulása esetén a patakot mentesíti a jelenlegi környezetterheléstől is” - mondta az alelnök.
A KVVM a honlapján közzétett előzetes állásfoglalásában hiányolja a hatástanulmányból a részletes (hitelesített és igazolt) szennyezőanyag terjedési modelleket, melyek „hiányában nem adható megfelelő válasz a vizekben potenciálisan okozható környezeti hatásról. (...) Részletesen elemezni kellene a baleseti valószínűségeket, szoros összefüggésben a várható éghajlat-változási forgatókönyvekkel. (...) A Corna völgy egy vetődés zónájában helyezkedik el, amely nem lett kellőképpen megkutatva a gát hosszú távú állékonysága, a talaj jellegzetes kondíciója és a tározó aljzatának vízzáró képessége szempontjából”- olvasható a szakvéleményben. A minisztérium egy folyamatosan működő monitoring-rendszer és egy havária-terv kidolgozását is elvárja, és felhívja a figyelmet a közúton és vasúton történő cianid szállítás kockázataira.  „Az Európai Unió Habitat irányelve (92/43/EK irányelv) alapján szigorúan védett fajok találhatók a területen” - teszik hozzá a minisztérium szakértői.
A Greenpeace közleménye szerint a terv ellentmond az Európai Unió felszín alatti vizekről szóló direktívájában (80/68/EEC), és a hulladéklerakókról szóló tanácsi irányelv (1999/31/EK) 1. mellékletében foglaltaknak, ugyanis a töredezett alapkőzeten épülő zagytározó alját nem szigetelnék, a nem lenne alatta megfelelő geológiai záróréteg, ivóvízbázisok és lakótelepülések közelében lenne, és a természeti ill. kulturális örökséget is veszélyeztetné.

 

Pénzügyi garancia

 

A Greenpeace arra is felhívta a figyelmet, hogy az 1999/31/EK uniós irányelv előírja, hogy a beruházónak anyagi garanciával kell rendelkeznie, mellyel a környezet és az emberi egészség védelme érdekében hozott kötelező intézkedéseket fedezni tudja. Ez az anyagi garancia teljesen hiányzik a hatástanulmányból. A budapesti fórumon pedig több felszólaló – köztük Olajos Péter, az Európa Parlament MDF-es képviselője - az esetleges baleset elhárításának és a szükséges kárpótlásoknak, illetve a bánya 20 éves működését követő rekultivációjának pénzügyi fedezetét firtatta. John Aston válaszában elmondta, hogy legkorábban 2009-ben lesz ez a kérdés aktuális, mivel a biztosítékadás nem a környezetvédelmi engedély kapcsán felmerülő kérdés, hanem a működési engedélykérelem igénylésekor.

 

Falurombolás

 

A római kori településen és környékén megsemmisülne öt hegy, tíz templom, tizenkét temető és mintegy 974 ház; legninkább a zagytározónak kiszemelt helyszínen lévő Szarvaspatak (Corna) érintett.
A projekt megvalósításához 2150 ember kitelepítése szükséges. 400 házat már felvásárolta az RMGC. Az érintett családoknak két lehetőséget ajánl: vagy egy új házat választanak maguknak, a Verespatak völgyében lévő Piatra Albában, illetve Fehér megye székhelyén, Gyulafehérváron, vagy készpénzben kártérítést kapnak, és ebből tudnak új lakhelyet vásárolni maguknak. A hírek szerint az RMGC eleinte erőteljes pszichikai nyomás alá helyezte a helyieket a felvásárlások érdekében, és meg is kezdte a megvásárolt házak lerombolását. Nemrégiben azonban taktikát váltott: csak elővásárlási szerződéseket köt, és kivárja az engedélyezési folyamat eredményét. Körülbelül 410 sírt is át kellene telepíteni az elhunyt hozzátartozói által megjelölt helyre. Az újratemetési kiadásokat RMGC finanszírozná.

A terv megvalósulása esetén számos, már feltárt és még ismeretlen római emlék is áldozatul esne a byányának.
A Greenpeace nyári akciójában verespataki földvásárlásra buzdított, hogy ily módon is meg lehessen akadályozni a bányanyitáshoz szükséges felvásárlásokat. Nemes Noémi, Greenpeace-es kampányszervező elmondása szerint eddig 35-en jelentkeztek az akcióban való részvételre; már elindult a földvásárlások jogi procedúrája.

 

A helyi gazdaságra gyakorolt hatás

 

 

A cég az építkezés alatt 1 200 főt, az üzemelés alatt pedig 563 főt foglalkoztatna közvetlenül; a kitermelési szakaszban várhatóan több, mint 5 500 főt foglalkoztatna közvetve. A munkások a Romániában szokásos bérek ötszörösét kapnák, és az RMGC ígéretei közé tartozik a „Közösség fenntartható fejlődési programjának” kidolgozása. Ez igen jelentős kérdés egy olyan térségben, ahol komoly problémát jelent a munkanélküliség. Nemrégiben például bezárták a verespataki állami aranybányát és a bánya 427 dolgozóját elbocsátották.

 

Széleskörű tiltakozás

 

A helyi lakosokból szerveződő Alburnus Maior egyesület a kezdetektől fogva ellenzi a projektet. A tiltakozáshoz csatlakozott a Zöld Erdély Egyesület, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox, a katolikus és az unitárius egyház is. Nemrégiben az erdélyi ortodox egyház egyik vezetője, Bartolomeu Anania, kolozsvár-feleki érsek fejezte ki tiltakozását.
Olyan nemzetközi szervezetek is felemelték szavukat a beruházás ellen, mint a Greenpeace, a Világbank, a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) és a Zöld Pártok Európai Szövetsége.
A KVVM is több alkalommal is elítélte a beruházást. A hatástanulmány ismeretében a magyar kormány továbbra is úgy véli, hogy a tervezett aranybánya projekt komoly környezeti kockázatot jelent, és azt szeretné, ha az aranybánya nem nyílna meg. Haraszty László, a KVVM szakállamtitkárának nyilatkozatai szerint az illetékeseket nem győzte meg a közmeghallgatásokon a bányaberuházásról bemutatott prezentáció. „A verespataki aranybánya beruházója 1 milliárd dollár bevételt ígér a román államnak; ez 17 évre elosztva már nem olyan komoly összeg.” – mondta az államtitkár. „A román kormánynak a bevétellel szembe kell állítani a nagyon komoly bel- és külföldi ellenérzéseket, amelyeket a környezetvédelmi veszélyek váltanak ki.”
A magyarországi zöld szervezetek évek óta hangot adtak tiltakozásuknak az ügyben. Legutóbb a CSEMETE Egyesület, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet adott ki közös nyilatkozatot, mely szerint a két magyarországi közmeghallgatás bebizonyította, hogy a beruházó cég nem felkészült a környezeti kockázatok elhárítására. Ezért nyílt levélben fordultak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, hogy mozgósítson több szakmai, pénzügyi és diplomáciai eszközt az esztelen aranybánya nyitás megakadályozására. Nemrégiben Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója, Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédelmi politikusa, illetve Hegyi Gyula (MSZP) és Olajos Péter (MDF) európai parlamenti képviselők is kifejezték ellenérzéseiket. Hegyi Gyula az Európai Uniótól vár jogi állásfoglalást, amely reményei szerint befolyásolhatja Románia döntését.

Kocsis Tibor 2004 októberében bemutatott Új Eldorádó c. filmje igen nagy nézettséget produkált Magyarországon, elnyerte a legjobb dokumentumfilm díjat a Filmszemlén, és nemzetközi fesztiválokon is jól szerepelt. A film nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Verespatakkal kapcsolatos problémák híre széles körökhöz is eljusson.




Az idén augusztusban harmadik alkalommal megrendezett verespataki SzénaFesztnek (FanFest) 15 000 résztvevője volt a szélrózsa minden irányából. A zenei, kulturális és környezetvédelmi programokat kínáló esemény egyik fő célja a bányanyitás elleni tiltakozás volt.








Az évek óta tartó vita során a beruházó, a helyi lakosok, a romániai, magyar és nemzetközi civil szervezetek, illetve a magyar állam képviselői egyaránt elmondták a véleményüket – nemsokára a román kormányon lesz a sor, hogy eldöntse, zöld utat ad-e a bányanyitásnak.

Források: www.greenfo.hu, www.wikipedia.org, MTI, www.kvvm.hu, www.rmgc.ro, www.gabrielresources.com, HVG, www.newmont.com, www.rbccm.com, www.corporate-ir.net, www.rec.org, www.truestory.ro, www.unece.org, www.transindex.ro, www.nol.hu, www.hirado.hu, www.klubradio.hu, Magyar Nemzet, www.fanfest.ro.

Szöveg: Bajomi Bálint; fotók: Kocsis Tibor, Új eldorádó.




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés