Ökofalvak Magyarországon

Fotó és szöveg: Bajomi Bálint, greenfo.hu

2007. február 12. 18:44

Január végén tartották meg a hetedik Téli Élőfalu Találkozót Agostyánban.

Az ökofalu mozgalom az 1990-es évek elején kezdte el szárnyait bontogatni hazánkban is.
Ma már nyolc helyszínen (Agostyán, Drávafok, Galgahévíz, Gömörszőlős, Gyűrűfű, Máriahalom, Somogyvámos, Visnyeszéplak) kísérleteznek azzal, hogy harmóniában éljenek a természettel. A létrejött ökofalvak, kisebb közösségek, egyéni próbálkozók és érdeklődők szakmai fóruma tavaly februárban alakult meg Máriahalmon Magyar Élőfalu Hálózat néven; a hálózatnak saját hírlevele és levelezőlistája is van. A Zöld Mozgalom éves Országos Találkozóján bemutatkozó szekciót szoktak tartani, nemrégiben pedig egy dokumentumfilm is készült a mozgalomról, „A mókuskerék kijárata” címmel.

Mitől ökofalu egy település?

Ökoház GyűrűfűnEgy ideális ökofalu házai természetes anyagokból -vályogból, szalmából- épülnek, lakói vegyszermentes biogazdálkodást folytatnak, komposzt-WC-t használnak, a felhasznált áramot nap-és szélenergiával állítják elő, a vizet napkollektorral melegítik, a szennyvizet pedig környezetkímélő gyökérzónás szennyvíztisztítással kezelik. Ugyanakkor az egyes falvak céljai között eltérések is vannak. A visnyeszéplakiak a lehető legteljesebb mértékben függetleníteni szeretnék magukat a külvilágtól – ez élelmiszer- és energetikai szempontból nagyjából sikerült is. Gyűrűfű ugyanakkor kevésbé vágja el magát a világ többi részétől, hiszen lakói közül többen bejárnak Pécsre dolgozni.
A gyümölcstermesztésnek fontos szerepe van mind Visnyeszéplakon, mind a drávafoki Ormánság Alapítvány működésében. Drávafokon Lantos Tamás foglalkozik komolyan a régi gyümölcsfajták fenntartásával, felélesztésével.
Az élőfalvak egyelőre viszonylag kicsik; Gyűrűfűn ma 8 családban mintegy 30-an laknak; Visnyeszéplak lakossága 100 fő.

Közösség-építés, szellemiség

VisnyeszéplakAz ökofalvak célja egy-egy jól működő emberi közösség létrehozása, mintegy alternatívát nyújtva az elidegenedett fogyasztói társadalommal szemben. Egyes esetekben ez a régi magyar gyökerekhez való visszatérést is jelenti – a keresztény és népi hagyományok fenntartása, régi magyar állat-és növényfajták megőrzése révén. (Sajnos vannak, akiknél mindez antiszemitizmussal társul.) Ugyanakkor Somogyvámoson a Krisna-völgyben a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége egy egészen más szellemi alapokon nyugvó közösséget hozott létre.

Találkozók évente kétszer

A hálózat tagjai minden évben két találkozót tartanak, télen és nyáron, mindig más helyszínen. A legutóbbi, VII. Téli Találkozó a Tata közeli Agostyánban, a Természetes Életmód Alapítvány (TEA) Természetvédelmi és Humánökológiai Oktató Központjában volt. A január 26-28 közötti hétvégén mintegy 30 ökofalu-lakos, illetve érdeklődő gyűlt össze az oktatóközpontban.
A találkozón bemutatkozott a TEA, amely egyrészt bemutató-helyszínként az ökofalvak „előszobájaként” működik, másrészt komoly oktatási tevékenységet is végez. Akkreditált pedagógus-továbbképzés folyik itt, melynek során a környezeti nevelés rejtelmeibe avatják be a tanárokat; ezenkívül erdei iskolai foglakozásokat is tartanak iskolai osztályoknak. A környéken zajló ásatásokkal párhuzamosan rekonstruáltak egy Mátyás-korabeli fogadót, és most folyik egy régi körtemplom romjai alapján egy hiteles másolat felépítése. A bemutatóközpontban régi magyar állatfajtákat tartanak, például mangalicát, melyet időnként vaddisznóval kereszteznek.

Talentum Kör és kaláka

Az Élőfalu Találkozón a budapesti Talentum Kör is bemutatkozott, amely egy cserekereskedelem-hálózat. A kör hírlevelében a tagok szolgáltatásokat, használt holmikat vagy árukat ajánlanak fel, illetve keresnek; a létrejövő ügyleteket pedig egy eszmei pénzben, a talentumban számolják el egymás között. A találkozón felmerült, hogy a rendszert ki lehetne terjeszteni az élőfalvakra is.
A budapesti Dohány utcában található AK 57-es közösségi pince tagjai is képviseltették magukat a találkozón, akik a nagyvárosban igyekeznek egy közösségi életformát megvalósítani.
Szó esett az Élőfalu Hálózat tagjai által szervezett úgynevezett kalákáról is, amikor egy településen más ökofalvakból érkezők segítenek valamilyen tevékenységet elvégezni – például egy elhanyagolt gyümölcsöst rendbe tenni.
Este pedig kötetlen beszélgetésbe csapott át a vacsora, énekszóval kísért gitárzene és gyertyafény mellett.





Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés