Újfajta természetvédelmi háttérintézmény Angliában

Bajomi Bálint, greenfo.hu - forrás: Centre for Evidence-Based Conservation

2007. április 16. 16:50

A Bizonyíték-Alapú Természetvédelem Központ munkatársai a természetvédelmi irodalom áttekintésével adnak választ fontos gyakorlati természetvédelmi problémákra.

A Birminghami EgyetemA cél

A gyakorlati természetvédelemben nap mint nap számos döntés születik az alkalmazandó kezelési eljárásokról. Bár a tudományos kutatók egyre több ökológiai információt szolgáltatnak, arra nézve kevés elemzés születik, hogy mely természetvédelmi kezelések működnek, és melyek nem. Így a döntéshozatal általában egyéni tapasztalatokon, és nem tudományos tényeken alapul. Ennek fő oka, hogy nehéz hozzáférni a kezelések eredményességéről szóló adatokhoz.
Ezen problémára talán a legjobb válasz, hogy független és elfogulatlan forrásból származó áttekintő elemzések segítsék a természetvédők munkáját. Ezt a célt tűzte ki maga elé azon angliai kutatóközpont, ahol nemrégiben egy hónapot vendégeskedtem.

Birminghami Egyetem, a biológiai tudományok épületeA központ

A Bizonyíték-Alapú Természetvédelem Központja (Centre for Evidence-Based Conservation, CEBC) 2003-ban alakult Birminghamben, Anglia második legnagyobb városában. A városi egyetem keretein belül működő munkacsoport célja, hogy a tudományos ismeretek összegyűjtésével és szintetizálásával segítse a természetvédelmi döntéshozatalt. A Biological Conservation természetvédelmi tudományos lap egyik szerkesztője, Andrew Pullin által vezetett központban ún. „módszeres áttekintő tanulmányokat” (systematic reviews) készítenek és publikálnak különböző természetvédelmi kezelések hatékonyságáról.
A Birminghami Egyetemen három kutató foglalkozik a területtel, a létszám ugyanakkor rendszeresen kiegészül vendégkutatókkal és hallgatókkal. Ezen túl a központ egy gyorsan növekvő hálózat magja, amelynek tagjai egymással együttműködve módszeres áttekintő tanulmányokat készítenek. A munka egyik fontos eszköze a szervezet honlapja, a www.cebc.bham.ac.uk, amelyen a munkatervek, tanulmány-vázlatok és véglegesített tanulmányok jelennek meg.

Birminghami Egyetem, a mindenhonnan látható toronyóraKutatási témák

2003 óta 15 módszeres áttekintő tanulmány készült el, melyek itt olvashatók angol nyelven. Jelenleg további 15 munka van folyamatban, ezekről itt lehet tájékozódni. Illusztrációként három példát említek.
Az egyik első tanulmány az Európa, USA, Auszráia, Új-Zéland és Ázsia számos folyótorkolatába betelepített, agresszíven terjeszkedő Spartina fűfélék kordába szorítására, illetve kiirtására kifejlesztett módszerek hatékonyságát tekintette át. Az eredmények szerint a Spartina anglica esetében a biológiai védekezés is hatékony, míg a Spartina alterniflora esetében nem. A gyomirtók mindkét fajnál hatékonynak bizonyultak, a növények levágása viszont nem.
Dr. Zoe Davis a korhadékevő rovarok védelmére irányuló intézkedések hatékonyságát vizsgálta. Az irodalom áttekintése után arra az eredményre jutott, hogy a hosszú távú hatások számba vételéhez kevés a tudományos eredmény, és további kutatásokra van szükség. Ugyanakkor a létező eredmények alátámasztják az alkalmazott kezelések – például az idős fák meghagyása – jogosságát.
Az én doktori kutatási témám pedig – aminek kapcsán a központban jártam – a veszélyeztetett állatfajok visszatelepítésének sikerességét befolyásoló tényezők összegyűjtésén alapul. A visszatelepítési programok sikerét a program módszerei (pl. a kiengedett egyedek száma), a telepített egyedek származása (állatkerti, vagy vad), illetve ökológiai (pl. a ragadozók és prédaállatok jelenléte a területen) és társadalmi tényezők (pl. a helyi lakosság hozzáállása) egyaránt befolyásolják.

A módszerek

A módszeres áttekintő tanulmány eljárást az orvosi tudományok területén fejlesztették ki, ahol ennek mára komoly hagyományai alakultak ki. A terület fő intézményének, a Cochrane Collaboration-nek a weblapján ma már több száz kész, illetve folyamatban lévő kutatás eredményeiről olvashatunk.
A természetvédelmi alkalmazások kidolgozásánál Andrew Pullin és munkatársai az orvosi kutatások módszereit vették alapul. Fontos célnak tekintették az objektivitást, megbízhatóságot, átláthatóságot és megismételhetőséget. Egy-egy kutatás a következő fázisokból áll:
1. munkaterv (protocol) készítése;
2. a munkaterv publikálása az interneten, ezután egy hónapig bárki véleményezheti a tervet;
3. a munkaterv két bíráló általi véleményezése;
4. kulcsszavas keresések internetes folyóirat-adatbázisokban;
5. az adatbázisok által kiadott, általában több ezer találat szűrése, a valóban a témához kapcsolódó és megfelelő adatokat tartalmazó tudományos cikkek kiválasztása;
6. az adatok kinyerése a cikkekből;
7. az adatok feldolgozása statisztikai módszerekkel, illetve szöveges szintézis készítése;
8. a tanulmány vázlatának elkészítése és két bíráló általi véleményezése;
9. a tanulmány publikálása a CEBC honlapján és esetenként tudományos folyóiratban.

Reményteljes jövő

Úgy tűnik, a természetvédelmi biológus berkekben kezd egyre ismertebb és elfogadottabb lenni az új, gyógyászatból átvett módszer. Ennek egyik jele, hogy nemsokára a Biological Conservation c. lapban külön szekció lesz az ilyen típusú kutatásokról beszámoló cikkeknek.
Májusban a központ a walesi tengerparton lévő Bangorba fog költözni, ahol az ottani egyetem keretei között fogja folytatni a munkáját, négy állandó munkatárssal.

Angolul tudóknak érdemes megnézni a honlapon található tanulmányokat, vannak köztük igen érdekesek.




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés