Szélcsatornában modellezik az M0 légszennyezését

Fotó és szöveg: Bajomi Bálint, greenfo.hu

2007. május 24. 21:25

A körgyűrű leendő északi szakaszának négyféle nyomvonala közül azt fogják kiválasztani, amely a legkevesebb szennyezéssel jár majd a környékbeliek számára.

A szélcsatornaMájus 24-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan tanszékének munkatársai bemutatták az újságíróknak és az érdeklődő civil szervezeteknek február óta folyó kutatásuk módszereit. A tanszéken azt vizsgálják, hogy a Budapestet elkerülő M0 körgyűrű 11-10. sz. főutak közötti szakaszának megépülése esetén a jelenlegi állapothoz képest várhatóan milyen mértékben változik a levegőszennyezettség 2010-re és 2018-ra. A modellezés során négy különböző nyomvonal-változatot vizsgálnak meg, különös tekintettel arra, hogy a lakott területek – Solymár, Üröm és Békásmegyer – lakosságát hogyan érinti a beruházás.


A szennyezés áramlásának demonstrálásaDr. Lajos Tamás professzor elmondta, hogy a levegőszennyezettség előrejelzésében két módszert használnak: egyfelől egy szélcsatornába helyezett 1:1000 arányú modellen vizsgálják a gázok áramlását, másrészt számítógépes szimulációkat is végeznek. A kutatások kezdetén első lépésben a helyi szélirányokat vizsgálták meg - megállapították az öt leggyakoribb szélirányt, amelyek együttesen az év 80%-ában jellemzik a területet. Ezután elkészítették a 26 négyzetkilométeres terület térbeli modelljét. A modellre rányomtatták a térképet, 6 mm magas kockákat tettek a családi házak helyére, és jelezték a létező, illetve tervezett utakat, hidakat, alagutakat. Érdekesség, hogy az erdőket egy olyan lábtörlővel modellezik, amelynek felszíne áramlástani szempontból jól szimulálja a valódi erdők tulajdonságait.


Az irányítópultnálA méréseket a Kármán Tódor Szélcsatorna laboratórium nagy, 2,6 m. átmérőjű szélcsatornájában végzik. Az éppen vizsgálni kívánt széliránynak megfelelően elhelyezett terepasztalban lévő csövek nyomgázt – metánt – bocsátanak ki. A gáz terjedését számítógépes rendszerbe kötött érzékelőkkel követik nyomon. A mért koncentráció-értékekből a mintavételi pontokban meghatározhatók a jelenlegi és jósolt forgalomsűrűség mellett a várható levegőszennyezettség éves, napi, csúcsforgalmi és csúcsforgalmon kívüli órás átlagai. Az így kapott értékeket aztán össze lehet vetni a határértékekkel. A bemutatón a solymári csomópont és környékének modelljén demonstrálták a kutatók a szélcsatorna működését.
Balczó Márton, a tanszék munkatársának elmondása szerint a számítógépes modellezést a MISKAM nevű szoftverrel végzik. A programban először a szélirányokat határozták meg, majd elkészítették a területek háromdimenziós modelljét. Most a járműpark elemzése folyik; a KSH adatainak alapján előrejelzést készítenek a jövőbeni kibocsátásokra és határértékekre. Ezután következik majd a szennyezés terjedésének számítása.

A bemutatón a Levegő Munkacsoport és az SOS Békásmegyerért Egyesület képviselői, illetve helyi lakosok is részt vettek. Korábban több környezetvédő civil szervezet tiltakozását fejezte ki a szóban forgó útszakasz megépítése ellen, mivel álláspontjuk szerint a megvalósítás esetén újabb hatalmas személygépkocsi- és teherautó-forgalom zúdulna Budára és a pilisi településekre. 2005-ben keresetet nyújtottak be a Fővárosi Bírósághoz, melyet a bíróság elutasított (az M0 északi hídjával kapcsolatban viszont elindult a per). Az SOS Békásmegyerért Egyesület továbbra is tiltakozik az ellen, hogy az út Budapest legnagyobb lakótelepe mellé épüljön - több, mint 50 000 ember életminőségét károsítva. Ugyanakkor "a Műszaki Egyetem Áramlástan Tanszéke nagyon komoly, felelősségteljes munkát végez, amit mi nagyon határozottan elismerünk" - mondta a Greenfo-nak  az egyesület nevében Richvalszki Tibor.

A szélcsatornáról további információk a www.karman-wtl.com internetcímen találhatók.




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés