Bionap Galgahévizen

Mangel Gyöngyi / Greenfo

2007. július 13. 6:38

„Ahol az egészség terem” címmel az ország hét helyszínén színes programokkal és bioélelmiszerekből készült ételekkel várták a biogazdák az érdeklődőket az első országos bionapon.

Reggel kilenc órától fogadták a biogazdálkodók házaikban és tanyájukon a látogatókat. Az Észak-magyarországi régióban, Dövényen, Orbán Péter biogazdasága, a Kelet-magyarországi Berekfürdőn a Hubai családi gazdaság és az Üllőpart Gazdaszövetkezet, a Dél-Alföldön, Szarvason, a BioHungarikum Kft, a Dél-Dunántúlon, Tamásiban az Ökoflóra Bt. És Czeller Gábor biogazdasága, a Közép-dunántúli Hegyesden a Sátormapuszta Biogazdaság, a Nyugat-dunántúli Rábakapciban pedig Németh István biogazdasága, valamint a Közép-magyarországi régióban a galgahévízi Gódor biokertészet nyitotta ki a kapuit.

Bár a programok már reggel kezdődtek, én csak déli egy óra után érkeztem Galgahévízre. Már a falu határát jelző tábla környékén feltorlódott a kocsisor, és az út szélén a faluba tartó, valamint már onnan távozó emberek serege sétált, köztük rengeteg gyerek. A Gódor biogazdaság tulajdonosa, Gódor Antal, vagy ahogy gazdatársai, barátai nevezik, Toncsi igazán kitett magáért. Galgahévizi családi házának udvarát, és a pajtát használták fel a rendezvényekhez, az udvaron pavilonokat vertek fel az árusok, és egy nagy sátrat az étterem számára, valamint kialakítottak egy pihenőhelyet is. Az udvarra szinte be sem lehetett férni, az árusok előtt és az ételosztásnál hosszú sorok kígyóztak.

bionap GalgahévízMíg a pajtában folytak az úgynevezett „Pajta Akadémia előadásai a biogazdálkodásról, az egészséges életmódról, a rák megelőzéséről, addig a pajta előtti betonozott területen pedig az aprók táncát láthattuk: népviseletbe öltözött gyerekek táncoltak és énekeltek, miközben egy zenekar húzta a talp alá valót. Az étterem természetesen bioélelmiszereket kínált. A kiszolgáló pult asztalán varázslatos kínálat: szürkemarhahúsból főtt zöldséges gulyás, halászlé, többféle rétes, saláta, zöldségek és különlegességek, pl. zöldpaprikába töltött körözött, tönkölyből készült húspótló ételek, mangalicahús, hogy csak néhányat soroljak fel. A szakács elmondta, hogy 300 főre készítettek ételt, főztek, sütöttek, de 400 is kevés lett volna, úgyhogy nekiláttak egy pótadagnak.

A házigazda teraszán néhány gazdálkodó beszélgetett. Kérdésemre elmondták, hogy egyre nehezebb helyzetben vannak az egészséges, vegyszermentes élelmiszert előállító bio- és ökogazdálkodók. Legtöbbjük családi gazdálkodóként dolgozik, kis-vagy középvállalkozóként, emiatt sokkal nehezebben jutnak pályázati pénzhez, vagy akár hitelhez, mint a korántsem környezetbarát módon gazdálkodó agrárnagyüzemek. Egyikük elmondta, hogy becslésük szerint a támogatási pénzek 90%-a a nagybirtokok számára jut, ahol sokkal kevesebb munkaerőt foglalkoztatnak, és rengeteg vegyszert használnak. A gazdák arra a tényre is felhívták a figyelmet, hogy míg az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt az ellenőrzött biogazdálkodási terület, most először csökkenést regisztráltak a Biokultúra egyesületnél, pedig Magyarország termőföldjei sokkal nagyobb arányú biotermelésre is alkalmasak.

Végül egy érdekesség. A biogazdák több helyen is összefogtak a jobb értékesítési lehetőség miatt, így Galgahévizen is. Gódor Éva kezdeményezésre egy világhálós „áruházat” is működtetnek, ahol a Pest megyei vásárlók kérésére hetente egyszer házhoz viszik a friss biozöldséget, tésztákat, ivóleveket.




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés