Előtérbe kerül a klímaváltozás

greenfo/mti

2008. június 23. 6:54

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről szóló döntés és az intézet várható tematikai prioritása - a megújítható energiaforrások és a klímaváltozás - valószínűsíti, hogy az európai régióban, így Magyarországon is ezek a kérdések még inkább előtérbe kerülnek - mondta Láng István akadémikus.

"Ez mindenképp egy nagyon jó fejlődési folyamat eredménye" - tette hozzá a kutatóprofesszor. "Nem a nulláról indulunk Európában ezen a területen" - magyarázta. Két éve startolt az ADAM-projekt (Adaptation and Mitigation, azaz alkalmazkodás és csökkentés), amely összeurópai stratégia megalapozását célozza. Ennek Magyarország is részese, a magyar csoportot Harnos Zsolt akadémikus vezeti. Láng István akadémikus 2003-2006 között a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát megalapozó VAHAVA-projektet (Változások-hatások-válaszok) irányította.

Láng István kitért az iparilag legfejlettebb államok és Oroszország (a G8), valamint az újabban a csúcstalálkozóikon résztvevő öt leggyorsabban fejlődő harmadik világbeli ország (Kína, India, Mexikó, Brazília, Dél-Afrika) legújabb kezdeményezésére is. Elmondta, hogy néhány nappal ezelőtt a 13 ország, köztük négy uniós tagállam tudományos akadémiáinak elnökei közös nyilatkozatban szólítottak fel a klímaváltozással kapcsolatos tudományos kutatások fokozott támogatására, valamint ebben a vonatkozásban a politikusokkal való szorosabb együttműködésre.

Az akadémikus kifejtette, hogy a globális felmelegedéssel kapcsolatos cselekvésprogramban két irányzat van. Valószínűsíthető, hogy ebben a szellemben folyik majd a munka az Európai Innovációs és Technológiai Intézetben is. "Az első az úgynevezett üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. A megújítható energiaforrások ebben a vonatkozásban érdekesek, hiszen fosszilis üzemanyagokat váltanak ki" - mondta, hozzátéve, hogy léteznek más technikai védekezési módok, amelyek az utóbbi időben kerültek előtérbe, így a keletkezett szén-dioxid földalatti tárolókba való visszasajtolása. "Most kezd terjedni ez a technológia, illetve folyik ennek a műszaki előkészítése. Ez az egyik irányzat" - emelte ki a tudós.

Tájékoztatása szerint a másik irányzat a védekezés és az alkalmazkodás, mivel "a szélsőséges meteorológiai események nap mint nap előfordulhatnak, s elő is fordulnak". Ezekkel szemben technológiailag hatékonyabb, gazdaságilag kedvezőbb és társadalmilag elfogadható védekezési módszerek kellenek.

Az alkalmazkodást célozza egyébként az a közel egymillió euró, amelyet uniós pályázaton nyert el a közelmúltban az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete. Ez a kutató létesítmény a várható klímaváltozásnak a mezőgazdaságra gyakorolt hatásaival foglalkozó, Közép-Európára kiterjedő regionális szintű képzési és kutatási központtá válik. Egyrészt klímaváltozással kapcsolatos növénynemesítési kutatásokat végeznek, másrészt külföldi szakembereket fogadnak továbbképzésre. "Ez a projekt most kezdődik, úgyhogy én azt hiszem, hogy mi már benne vagyunk az európai vérkeringésben, de bizonyára ennél többre is képesek lennénk" - hangsúlyozta Láng István.

Mint kifejtette, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozása és "az a bizonyos tematikus prioritás" Magyarországon is jelentős hatással lesz a klímával, időjárással összefüggő kérdésekre, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az effektív védekezés-alkalmazkodás módszereit. "Mi a kollégákkal együtt nagyon örülünk, hogy ilyen döntés született és a magunk részéről természetesen készek vagyunk együttműködni" - mondta az akadémikus.




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés