Az uránbányászathoz fogható a városi szállópor veszélyessége

greenfo/MTI

2008. október 28. 8:24

Az ólomsavas akkumulátorok újrafeldolgozásához és az uránbányászathoz fogható a városi szállópor és a beltéri légszennyezés veszélyessége a svájci Green Cross és az amerikai Blacksmith Institute közös felmérése szerint.

A két környezetvédő szervezet "A világ legsúlyosabb környezetszennyezési problémái - az első tíz a húsz legdurvábból (The World's Worst Pollution Problems - The Top Ten of the Toxic Twenty) című, múlt szerdán Zürichben bemutatott kutatási jelentése szerint a radioaktív hulladékok feldolgozása és az olvasztásos fémkohászat is ugyanabba a "súlycsoportba" tartozik az egészségkárosodás kockázata szempontjából, mint a városi szállópor vagy a beltéri légszennyezés.

Ez utóbbi a bolygó minden második lakóját érinti a fűtésre, főzésre és világításra használt kezeletlen biomassza - fa, trágya vagy mezőgazdasági hulladék - égetése miatt. Kínában például a vidéki háztartások 90 százalékában így oldják meg a sütést-főzést, és aki napi három órát eltölt a konyhában, az olyan egészségkárosodást szenved, mintha minden nap elszívna két doboz cigarettát - áll jelentésben.

A veszélyforrásokat a Blacksmith Institute adatbázisa alapján azonosították, amelybe a világ 600 különösen szennyezett pontján regisztrált adatok kerültek. A helyszínek között vannak például városok, amelyek ki sem látszanak a szmogból, egész folyók, amelyek élettelen vize sűrű fekete és bűzös a szennyezéstől, vagy éppen falvak, ahol a kutakban narancssárga színű és ihatatlan a víz.

A kutatók a "három P" modellt alkalmazták. Először a szennyezőanyagot (Pollutant) vizsgálták és értékelték az egészségkárosító hatás szempontjából. Második lépésben azt vizsgálták, hogy a szennyezés milyen úton (Pathway) jut a szervezetbe - például belélegzéssel vagy közvetlen érintkezéssel, bőrkontaktussal. Az elemzés harmadik szempontja a problémában érintett népesség (Population) nagysága volt.
A módszerrel az egyes környezeti veszélyforrások nagyságára vonatkozó mutató áll elő. Ez azonban csupán becsült, hozzávetőleges értéket jelent, ezért nem rangsorolták az első tízbe bekerült tevékenységeket (például az uránbányászatot) és körülményeket (mint a szállópor jelenlétét a városokban), hanem csak ábécésorrendbe szedték.

A listán szerepel még a felszíni vizek és a talajvíz szennyezettsége, a kezeletlen szennyvíz, az ipari jellegű bányászat, illetve a kézi erővel folytatott aranybányászat, ami főként azért veszélyes, mert az emberi szervezetet és a környezetet egyaránt súlyosan mérgező higany segítségével vonják ki az aranyat az ércből. A jelentés szerint világszerte 15 millió bányász, köztük 4,5 millió nő és 600 ezer gyerek kockáztatja így az egészségét nap mint nap. A második tíz környezetszennyezési problémaforrás között van például a kőolaj-finomítás, a széntüzelésű erőművek, a szeméttelepek és a mezőgazdaságban alkalmazott mérgező anyagok (agrotoxinok).

A jelentés készítői szerint a felsorolt veszélyforrásoknak, problémáknak három fő közös jellemzője van. Az első, hogy jelentős nagyságú az embercsoport, amelynek tagjai meghalhatnak, krónikus betegségeket szerezhetnek vagy idegrendszeri károsodást szenvedhetnek miattuk. A második, hogy aránytalanul nagy a gyerekek száma az érintettek között, a harmadik pedig az, hogy egyikre sem jut elég figyelem. A jelentés a http://www.greencross.ch honlapon érhető el az interneten.




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés