Hódnyomok Budapest határában

Fotó és szöveg: Bajomi Bálint, greenfo.hu

2010. március 25. 13:19

A sikeresen visszatelepített faj már a főváros szomszédságában is megjelent: legalább egy hód a Soroksári-Dunán időzik november óta.

A WWF Magyarország 1996 és 2008 között több, mint 220 hódot telepített hazánkba. Jelenleg, a visszatelepítés eredményeképp a teljes magyarországi populáció nagysága valahol 500 és 600 egyed között lehet. A kiengedések Gemencen, a Hanságban, a Drávánál és a Tiszánál történtek, a Szigetközbe, a Rába mentére, és Zala megyébe a határon túlról is vándoroltak be egyedek. Most már a Duna mentén is sok helyen vannak hódok; főleg a Szigetközben nagy a szaporulat, amely aztán mindenfelé vándorol. Úgyhogy már az egész országban várható, hogy felbukkan a faj. Vannak olyan területek, ahol stabilan nő az állomány – ilyen a Hanság és a Szigetköz. A Dunának és a Tiszának az árterén nagyobb áradások esetén kimoshatja a családokat a víz, ilyenkor azok átvándorolnak máshová, például kis patakokba.

Visszatelepítés előtt
Visszatelepítés előtt


Az állatok monitorozása, a populáció méretének nyomon követése jelenleg is folyik. A növényevő hód Európa legnagyobb rágcsálója, és a ragadozó vidrával párhuzamosan is előfordulhat egyazon területen. Nagyrészt éjszakai életmódot folytat, így viszonylag ritkán kerül szem elé. Emiatt a monitorozási munkában jelentős szerepe van a hódrágások megfigyelésének. A hódok ugyanis télen fákat döntenek ki, illetve nagyobb ágakat rágnak el, hogy hozzáférjenek a téli táplálékukat jelentő fakéreghez. Nyáron mindenféle zöld növényt fogyasztanak, ami a vízparton megtalálható. A rágások ősszel jelennek meg, amikor elkezdenek élelemraktárt készíteni, vagy esetleg gátat építeni.

Hódrágás
Hódrágás


A Csepel-szigeten már 2003-ban láttak hódnyomokat. Utána viszont 2009-ig nem kerültek elő újra az állatok jelenlétére utaló bizonyítékok a környéken. Tavaly november közepén a közelben lakó Vágvölgyi Imre jelentette a WWF-nek, hogy a Soroksári-Duna mentén, Czuczorsziget északi részén talált rágásokat. „Mint a természetben járó, szívesen látom a hódot a környékünkön. Remélem, hogy az M0 híd szélesítésének munkái nem fogják elüldözni. Külön szerencsének tartom, hogy láttam is pár pillanatig, ahogy önfeledten lakmározott az ágakból” – nyilatkozta a Greenfo-nak Vágvölgyi Imre.

Az itteni hódrágásokat mentünk ellenőrizni március 21-én Czabán Dáviddal, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatójával. A biológus elmondása szerint a tél vége, kora tavasz a legjobb időszak a felmérésre, monitorozásra. Az állatok ugyanis egész télen rágják a fákat, így ilyenkor van a legtöbb rágás. Áprilisban viszont már kezd kihajtani a zöld, és elfedi a nyomokat.

Czabán Dávid hódrágásokkal

Czabán Dávid hódrágásokkal


Az M0-ás déli szakaszának hídja Budapest és Dunaharaszti határvonalánál íveli át a Soroksári-Dunát. Ezen híd közelében szálltunk kenuba, hogy a hódok nyomába eredjünk. Már járművünk vízre bocsátásának helyszínén találtunk rágásokat – az információ tehát helytálló volt. Utána két kilométert dél felé evezve, majd visszajőve nyolc-tíz helyen találtuk meg a rágcsálók nyomait. Főként fűzbokrokon, illetve egy-két nyárfán találtunk rágásnyomokat. Dunaharaszti és Budapest mára egybenőtt, úgyhogy végig házak, nyaralók szegélyezték a vízpartot.

Az M0-ás híd a Soroksári-Duna felett
Az M0-ás híd a Soroksári-Duna felett


Czabán Dávid véleménye szerint kialakult egy territórium a területen, ahová tavaly nyáron érkezhetett az állat (a hódok ugyanis nyáron vándorolnak). Ezután letelepedett a hód, és itt töltötte a telet. „Télen nincs nagy zavarás, merthogy ilyenkor a nyaraló-tulajdonosok, horgászok nincsenek kint a területen. Az M0-ás jelent valamekkora zavarást, de ez úgy tűnik, nem baj neki. Tudunk róla, hogy Ausztriában is élnek hódok autópálya-felüljárók mellett. Kérdés, hogy tavasszal, illetve nyáron, amikor elindul az evezés, megjönnek a horgászok, mennyire fog ez gondot jelenteni neki. A szigetek között vannak olyan ágak, ahol nem nagyon szokott ember közlekedni, talán néha kenusok, kajakosok. A Soroksári-Dunaág elég hosszú, úgyhogy ha valamiért ez a szakasz nem jó neki, akkor arrébb megy” – mondta el a biológus. „A hódok jól tűrik a szennyezést, de egyébként is most már tisztul ezen a környéken a víz, a csepeli Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzembe helyezése nyomán. Az autók zaja nem zavarja őket, azt most láttuk. A terület jó a hódnak, fa bőven van elég, téli és nyári tápláléka egyaránt bőven van.” A hódok általában a víz közelében maradnak: Czabán Dávid kimutatta a szakdolgozatában (amely a Greenfo szakdolgozat-adatbázisában is elérhető), hogy a parttól tíz méteres távolságig található a megrágott fák kilencven százaléka. Emiatt nem lehet nekik nagy probléma, hogy kicsit távolabb sok ház van. „Az még lehet egy veszély, hogy halászhálóba akad, de úgy tudom, hogy ilyeneket nem nagyon szoktak kirakni a környéken; itt horgászat van inkább, halászat nem nagyon zajlik” – fejezte be a kockázatelemzést a Múzeum munkatársa.

Hód által kidöntött fa, az előtérben egy szárcsával
Hód által kidöntött fa, az előtérben egy szárcsával


A kutató szerint bizonytalan, hogy honnan jött az állat. Legközelebb az 50-60 kilométerre lévő Rácalmáson tudni hódról, észak felé pedig Esztergomnál, a Szentendrei sziget északi részén láttak állítólag hódrágásokat. Mindenesetre Czabán Dávid a tervek szerint jövőre újra megnézi majd a területet – addigra kiderül, hogy hosszú távra rendezkedett-e be a hód a Soroksári-Dunán.




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés