Madarak és PET-palackok az iskolában

Bajomi Bálint, greenfo.hu

2010. április 8. 10:11

A budapesti Bethlen Gábor ökoiskolában széleskörű környezeti nevelés folyik minden évfolyamon.

A budapesti Kelenföldi pályaudvar közelében található Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium 2008 óta ökoiskola. Környezeti nevelésben érdekelt oktatói nemrégiben egy szakmai délutánon mutatták be pedagógustársaiknak ilyen irányú tevékenységüket.

A Bethlenben 6 + 6 éves rendszerben folyik az oktatás. Bakóné Huba Magdolna ebből a vertikumból a legkisebbek környezettudatosságának kialakításával foglalkozik. Elmondása szerint ez a korosztály még romlatlan, és tud lelkesedni. A környezeti nevelés „eredményessége nem most mutatkozik meg, de bízni kell” – mondta a tanítónő, akinek a diákjai már a második osztályban találkoznak a szelektív hulladékgyűjtéssel. Oktatásuk során szóba kerül a víz is: a víz világnapjára a képen látható házikót csinálták a gyerekek, ezen szemléltetik a háztartás különböző tevékenységeinek vízfogyasztását.

Bakóné Huba Magdolna és a vizes házikó
Bakóné Huba Magdolna és a vizes házikó



Madár- és medvehagyma-barát kert

Az iskola sikerrel pályázott egy zöld tankert kialakítására, így az udvaron létre tudtak hozni egy sziklakertet. Ősszel medvehagymát ültettek közösen a gyerekek - óriási élmény volt nekik, hogy a növények tavasszal kibújtak a földből. Ültettek fűszer-és gyógynövényeket is, és tervezik egy komposztkeret felállítását is. A gyerekek az avar összegereblyézésében és a kert megtisztításában is segítettek.

Az intézmény 2009 őszén csatlakozott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Madárbarát Kert programjához, melynek keretében etetőket és odúkat helyeztek ki az udvaron és néhány ablakba. A téli etetés időszaka alatt minden napra be van osztva, hogy melyik osztály ellenőrzi az etetőt. A- és B-odú, denevérodú és fecske-műfészek került az udvarra, a toronyba pedig vörösvércse-költőláda. Az A- és B odúkba kékcinkéket, mezei és házi verebeket, házi rozsdafarkúakat, esetleg mókusokat és seregélyeket várnak. A biológia-szertár ablakában egy kuvik-költőláda is helyet kapott, bár nem valószínű, hogy a városban lévő iskola udvarára egy kuvik költözne. A gyerekek rendszeresen figyelik a madarakat, és a gyűjtött információkat elküldik az MME-nek.

Etető az iskolaudvaron

Etető az iskolaudvaron



A szemét is érték

Fontos szemléletformáló eszköz a szelektív hulladékgyűjtés, melynek fő szervezője Dunayné Limbek Andrea. A cél, hogy a gyerekek szokjanak hozzá a különválogatáshoz. A használt elemek gyűjtését az önkormányzat szervezi, az iskola elsősorban a PET-palackok gyűjtésével foglalkozik – ehhez minden osztályban van egy gyűjtő. Dunayné Limbek Andrea minden héten gyerekcsoportot szervez, amely végigjárja az iskolát, kiüríti a gyűjtőket és összetapossa a palackokat. A gépi összenyomás ugyanis nagyon lassú - sok gyerek szimultán taposása jóval hatékonyabb. Sajnos a gyűjtőkbe a palackok közé mintegy 10% egyéb hulladék is kerül. Az iskola szerződött egy vállalkozóval, aki fizet azért, hogy elviheti a hulladékot. A kupakokat külön gyűjtik, különböző jótékonysági akciókban vesznek részt velük. A tanárnő arra bíztatja a szülőket a szülői értekezleten, hogy küldjék be gyermekükkel a palackokat. Papírgyűjtés is folyik kampányszerűen, illetve a tanáriban állandó gyűjtő található.


Iskolások az erdőben

Az iskola egy másik munkatársa, Hajda Zoltánné elmondása szerint a felső hat osztályban terepgyakorlatokra, míg az alsó hatban erdei iskolába viszik a gyerekeket, ez utóbbit immár tizennégy éve. Az erdei iskola egy élménypedagógiai módszer, ahol a hangsúly az együttes munkán és felfedezésen van. Szoros kapcsolata van a környezetismerettel – a gyerekek egészen másként jegyzi meg a tananyagot, ha felmásznak velük a Regőci vár tetejére, és onnan nézik meg a hegycsúcsot, hegylábat, völgyet, stb. A programot, amely a rajzhoz, az olvasáshoz, az énekléshez is kapcsolódik, komplexen szervezik meg – ez nagy körültekintést igényel. Voltak már Szőlősgyörökön, a Balatonboglári Borgazdaság (BB) gyümölcslékészítő üzemében, a Parádi üveggyárban, a Hollóházi porcelángyárban, Mátrafüreden, Tatán, Majkon, Bábolnán, a Füzéri várban, Kékestetőn. Nagy jelentősége van a közös játékoknak, sportoknak, sportversenyeknek. „Pénz miatt gyereket még nem hagytunk otthon” – jelentette ki a pedagógus. A szervezéssel sok idő telik el, egészen a helyszín kiválasztásától a programok megszervezésén át a szülök elérhetőségének beszerzéséig.

Hajda Zoltánné az erdei iskolákért lelkesedik

Hajda Zoltánné az erdei iskolákért lelkesedik


A 8., 9. és 10. évfolyamosok számára minden tanévben a biológia tantárgyhoz kapcsolódó terepgyakorlatot szerveznek. A cél, hogy kézzelfoghatóvá tegyék az órán tanultakat, és a diákok belekóstoljanak a természet-közeli életbe. A nyolcadik osztályosokat Bugacra szokták vinni májusban, két és fél napos kirándulásra. A programban szerepel egy éjszakai túra, a homoki gyep, az ősborókás, és egy alternatív energiát használó tanya megtekintése. A kilencedikesek számára a Pangea Egyesület pénzesgyőri központjába szervezett kiránduláson hegyi kaszálót, patakmenti magaskóróst és útszéli gyomtársulást is megnéznek. A 10. évfolyamot a Börzsönybe szokták vinni a tanárok, ahol szintén sor kerül egy éjszakai túrára, továbbá egy patak kémiai és biológiai tulajdonságait is megvizsgálják. A terepgyakorlatok mindig a szállás kitakarításával zárulnak.

Szerencsy Nóra tanárnő szervezi a „Zöld zokni” túraszakkört, melynek keretében minden hónapban egy-egy egész napos kirándulásra kerül sor. Voltak a Rám-szakadékban, a hortobágyi Górés tanyán, a Budai-hegységben található Mackó-barlangban, a mátrai Tarjánka-szurdokban, a Kőrös-Maros Nemzeti Parkban Dévaványán és Kardoskúton, illetve a Holdvilág-árokban. Túráik során találkoztak darvakkal, túzokokkal, emberek gyógyította ragadozó madarakkal és darazsakkal.


Témahónap a Víz és a Föld Napja között

Gál Ildikó tanárnő ötlete mentén évente március 22. és április 22. között tematikus hónapot rendeznek. Ilyenkor az iskola oktatói egy-egy híres embert helyeznek középpontba, akinek a munkásságát több tantárgyba is be lehet illeszteni. A hónap alatt kijelölnek bizonyos napokat, például a péntekeket, amikor az adott híres emberrel foglalkoznak. A gyerekeknek témanaplót kell vezetniük ezeken a napokon. A résztvevő tanárok az alkalomra pólókat díszítenek a témához illően. Foglalkoztak Albert Schweitzer filozófus, művész, biológus és orvos, Kós Károly polihisztor és Friedensreich Hundertwasser festő, grafikus, építész, környezetvédő és világcsavargó munkásságával.

Gál Ildikó a témahónapról ad elő
Gál Ildikó a témahónapról ad elő



Madárdal az iskolában

Szerencsy Nóra és Gál Ildikó kezdeményezésére minden szerdán madárdal szól az iskolában csengő helyett. Havonta változik, hogy milyen madár hangját lehet hallani a hangszórókból: volt már többek között zöld küllő, fekete rigó, búbos banka és sárgarigó. A hónap madaráról a tanárok külön beszélnek a diákoknak, és a madár a faliújságon is bemutatásra kerül.




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés