Kihalás szélén az afrikai édesvízi halak, kagylók és szitakötők ötöde

Bilkei Bora greenfo

2010. szeptember 3. 5:45

Az elmúlt öt évben csaknem 200 tudós vizsgálta a fekete kontinens édesvízi élővilágát, és arra következtetésre jutottak, hogy az édesvízi állatok 21 százaléka a kihalás szélére sodródott.

A kontinensen belüli vízkészletek ugyanis rettenetes állapotban vannak, elszennyeződtek, illetve a szárazság, valamint a rossz vízgazdálkodás miatt egyszerűen eltűntek és ez nemcsak a kontinens élővilágát veszélyezteti, hanem emberek millióinak életét is – írja az IUCN. A szakemberek szerint az egyetlen és sürgető megoldás az, hogy felkészült vízgazdálkodási szakemberek irányításával szülessenek fenntartható tervek.

Az elmúlt években 5167 édesvízben élő állat és növényfaj állományát vették a tudósok górcső alá. Vizsgálták az összes édesvízi halfajt, a puhatestűeket, a rákokat, valamint édesvízi gerinctelen állatokat, mint például a szitakötőket és számos vízi növényt. A vizek állapota a tudósok egybehangzó véleménye szerint szörnyű. A legnagyobb szennyezést a mezőgazdaság okozza, ám ugyanekkora kárt tesz a vízelvonás, a vízerőmű építés és az idegen fajok betelepítése is.

Az ötéves kutatómunka célja az volt, hogy a döntés-előkészítők tisztában legyenek a természetes élővilág jelenlegi állapotával, amikor az afrikai kontinens erőforrásainak kiaknázását célozzák meg. Az idén először készült például olyan térkép, amelyben pontosan, folyószakaszonként jelzik a védett fajok elhelyezkedését.

”Bár a bolygó felszínének csupán egy százalékát borítja édesvíz, mégis ezek a területek aránytalanul sok fajnak adnak otthont, az állatok és növények 7 százaléka él tavakban, folyókban és mocsarakban” – mondja Jean-Chistophe Vié, az IUCN Fajok Programjának megbízott vezetője. A legutolsó IUCN által kiadott Vörös Könyv is jelzi, hogy a tavak, mocsarak, folyók élővilága még nem menekült meg a kihalás aktuális veszélyétől. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy a különböző fajok eltűnése a természettel szoros kapcsolatban élő emberek életét is veszélyezteti. Erre egy példa, hogy a chambo néven ismert hal a Malawi-tóban komoly élelemnek számít, ám az elmúlt tíz évben, a túlhalászat miatt csaknem 70 százalékkal esett vissza az állománya, ezért a sugárúszójú halakhoz tartozó Oreochromis karongae mára veszélyeztetetté vált, mindeközben pedig az emberek sem jutnak legfőbb táplálékukhoz.

A Victoria tó egyre romló vízminősége, valamint a nílusi sügér megjelenése okozta, hogy a tóban egyre kevesebb a halászható hal, amely ugyancsak a halászatból élők megélhetését veszélyezteti. Az IUCN 191 halfajt vizsgált a Victoria tóban és ezeknek a 45 százaléka mára veszélyeztetetté vált, vagy már ki is pusztult.

Afrika legnagyobb tavai mentén az emberek legfőbb proteinforrása a hal. A szub-szaharai régióban csaknem 7,5 millió szegény embernek a megélhetése függ a halászattól. Megsegítésük valószínűleg még kézzelfoghatóbbá válik, hogyha a politikusok is tudják már, a halászok nem a levegőbe beszélnek, amikor rendre üres hálókat húznak ki a tavakból.

„Afrika számos különleges halfaj otthona, amelyek csak ezen a kontinensen élnek” – mondja William Darwall, az IUCN Biodiverzitás Program projektvezetője. „Ha nem állítjuk meg a halfajok eltűnését, akkor a most még fajgazdag Afrika nemcsak elveszíti különleges adottságát, de emberek milliói vesztik majd el állásukat és legfőbb táplálékukat.”

Meghatározták az öt éves felmérés során, hogy melyek a különlegesen veszélyeztetett területek és fajok. Fokozott védelem alá kell, hogy essen a kameruni Barombi Mbo krátertó, ahol 11 kihalás szélére sodródott halfaj él. Az erdőkivágások sem tesznek jót a területnek, hiszen a krátertó mélyéről nagy mennyiségű széndioxid szabadul fel időnként, amely fullasztja a halakat. Ha ezen a területen nem kezdik el a fokozott védelmet, akkor számos halfaj fog kipusztulni, amelyek közül több a helyiek legfontosabb élelem alapanyagának számít.

Míg a halak fontos tápanyag és jövedelemforrások, addig az édesvizek más élőlényei pedig az ökoszisztémát tartják fenn. A puhatestűek, a szitakötők és a vízi növények fontos szerepet játszanak a vizes élőhelyek fennmaradásában. Épp ezért aggasztó, hogy a Kongó folyó 100 kilométeres szakaszán csupán 11 féle puhatestűre bukkantak, mivel a folyó felsőbb részein bekerülő szennyezőanyagok egyszerűen megölik ezeket az érzékeny állatokat.

„Ez a program komoly lehetőséget ad arra, hogy befolyásoljuk a beruházókat és a kormányokat, amikor édesvizeket érintő építkezéseket terveznek” – vélekedik Anada Tiéga, a Ramsari Egyezmény egyik vezetője. Szerinte mivel az infrastruktúrák még igen gyerekcipőben járnak Afrikában, így a szabályozás messze elmarad a fejlett országokétól. „Ameddig nem volt meg a kellő információ, addig nem tudtunk hadba szállni a beruházások miatt, így viszont most már tudjuk, mit kell védeni és miről érdemes meggyőzni a döntéshozó politikusokat és a beruházókat, hogy ne sérüljenek tovább az afrikai édesvízi területek”.




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés