Saját magát rehabilitálja a Torna-patak és a Marcal élővilága

greenfo/mti

2010. október 7. 18:44

Saját magát rehabilitálja a Torna-patak és Marcal élővilága - nyilatkozta Bíró Péter akadémikus, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének igazgatója, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kérésére létrehozott akadémiai szakértői csoport tagja.

"Kicsit erős, hogy keresztet vethetünk a Marcal, a Rába, a Duna élővilágára. Ez nem így van. A Torna-patakban minden valószínűség szerint egyelőre megszűnt az élettevékenység, mind a növényi- mind az állatvilág egyedei elpusztultak egy bizonyos időre. A Marcal bizonyos része érintett, de valószínűleg sikerül megállítani az anyag hatását még a Rábába való beömlése előtt" - fogalmazott az akadémikus. Mint kifejtette, a helyzet körülbelül olyan, amilyen a Tisza ciánid-szennyeződése után alakult ki. Egy idő elteltével saját magát rehabilitálta a folyó élővilága.

"Itt, látva az eseményeket, elég hosszú idejű ökológiai hatásra lehet számítani. Az iszap önmagában nem mérgező a szervezetre, hanem a nátronlúg, amellyel feltárják a timföldet, rettentő magas kémhatást idéz elő. Ám ha megállítják a szennyeződés terjedését, semlegesítik kémhatását, vagyis a víz pH-értéket sikerül 8-8,5 körülire levinni, ez már alkalmas az állatok, a növények visszatelepedésére" - hangoztatta Bíró Péter.

Magyarázata szerint vannak oldalbefolyó-ágak, amelyek általában az állatvilágnak refugiumként, azaz menekülési területekként szolgálnak.
"Ilyet mi is tapasztaltunk a Balaton-felvidéken, amikor a tó vize rendkívül rossz állapotban volt. Akkor ezeken a mellékbefolyókon és azok felső szakaszán ritka és veszélyeztetett, vagy a Balatonból éppen kipusztult állatok, halak állományai éltek. A későbbiekben ezek újból visszanépesültek a Balatonba és a Balaton is rendbejött, mint ahogy várhatóan a Torna-patak és a Marcal is rendbe jön" - emelte ki az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének az igazgatója.
Jelenleg nem lehet megjósolni, hogy mennyi idő alatt áll helyre az élővilág.
"Ez függ attól, hogy hogyan lehet lokalizálni, hogyan lehet ezeket az anyagokat semlegesíteni, megszüntetni a hatásukat. Ettől függ minden. Úgy látom, hogy igen nagy erőkkel kezdtek neki a semlegesítésnek, tehát elképzelhető, hogy néhány hónap múlva más képet mutat a patak is" - mondta.

Ismertetése szerint az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete már évek óta foglalkozik a kis vízfolyásokkal. "Tavaly és az idén halas vizsgálatokat végeztünk, de a főbb fizikokémiai jellemzőiket is rögzítettük. Ezek háttér-információként nagyon jó szolgálatot tehetnek, megmutatják, hogy milyennek kell lennie a Torna-pataknak és a Marcalnak" - mutatott rá az akadémikus.
Ezeken a vizeken a halállományon kívül a gerinctelenekről is folytattak kutatásokat, de végeztek növénytani, algológiai vizsgálatokat is. Az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetén kívül a Pannon Egyetem szakemberei is végeznek ilyen elemzéseket.
"Naprakész adatokkal rendelkezünk" - hangsúlyozta Bíró Péter. Az akadémikus tájékoztatása szerint a kutatóintézet kidolgozott egy ökotoxikológiai tesztrendszert is. "A bakteriológiától az élettani hatásvizsgálatokig azokat a főbb elemzéseket tartalmazza, amelyekkel nemzetközi szabványok szerint a vizeket tesztelni szokták. Szeretném, ha az intézetünk végezné ezt a tesztelést, azonnal hozzá tudunk kezdeni, mihelyt támogatást kapunk erre" - tette hozzá Bíró Péter.




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés