A vörösiszap katasztrófa és az élőhelyek helyreállítása

2010. október 8. 13:12

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint azonnal meg kell kezdeni annak felmérését, hogy a kolontári zagytározóból kijutott lúgos kémhatású folyadék milyen károkat okozott az érintett vizes élőhelyeken.

Bár a katasztrófa helyszínéhez közel nincs Natura 2000 terület, a Rábán és a Dunán keresztül a vörösiszap eljuthatott a fokozottan védett természeti területekre komoly pusztítást okozva. Külön figyelmet érdemel a Szigetköz, amely kiemelt madárvédelmi terület. Bár szerencsére a madarak nagy része már elvonult, a kétéltűek és a vízhez kötődő gerincesek állománya súlyos veszteséget szenvedhetett.

A legtöbb halfaj pH 9 alatti tartományban képes életben maradni, de például a Natura 2000 jelölőfajok között érzékenyebb, szűkebb tűrésűek is találhatók. A lúg hatása az élővilágra a Marcal halpusztulásán látszódott leginkább. A folyó, illetve az érintett kisebb vízfolyások ökológiai szempontból teljesen kihaltak. A károk felmérését követően fontos lesz végiggondolni azokat a lépéseket, amelyek a korábbi ökoszisztéma visszaállásához szükségesek. Az élőhely rekonstrukciók, a fajok visszatelepedését elősegítő akcióprogramok, illetve a nem őshonos és „özönfajok” visszaszorítása mind fontos elemei annak a munkának, amely a következő években várnak a természetvédőkre. Ez az ökológiai katasztrófa arra a szomorú tényre is felhívja a figyelmet, hogy a természeti, biológiai erőforrások árát a hiányukban, illetve a helyreállításuk költsége alapján tudjuk jelenleg értékelni és ezen változtatni szükséges.

A lúgos kémhatás mérséklése mellett fontos figyelmet fordítani arra is, hogy a már semlegesített szennyezőanyagokban ne mobilizálják a jelenleg kötött, kiülepedett formában található ionokat. A kármentesítés során arra is ügyelni kell, hogy a zagyban lévő fémionok, amelyek a – hírek szerint – csak kis mértékben mozdultak el a folyómeder mélyebb rétegei felé, ne terjedhessenek szét. Sajnos csak bízhatunk abban, hogy a Duna kellő mértékben képes lesz hígítani a szennyezést és ezzel elkerülhetők a további fajpusztulások. A talajra, vízfolyások medrébe ülepedett zagy hosszú távú hatása ismeretlen, különösen, hogy az összetételéről nincs pontos információnk, ezért a visszamaradó szennyeződések levezetését megfelelő elemzéseknek kell megelőzniük. A jövőben, hogy természeti értékeinket és a biológiai sokféleséget megőrizzük nagyon fontos tudásszintünk növelése és a nyilvánosság tájékoztatása.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület részvétét fejezi ki azok felé, aki elvesztették családtagjaikat, otthonukat és aktívan kíván hozzájárulni Magyarország egyik legsúlyosabb ökológiai katasztrófája utáni helyreállításban.




Kapcsolódó anyagok Vörösiszap ökobomba

Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés