Ma kezdődik a cancuni klímacsúcs

greenfo/mti

2010. november 29. 8:47

Kutatók szerint bolygónk  3,5-4 fokos felmelegedését okozhatja, hogy nincs az államokra nézve kötelező érvényű, a károsanyag-kibocsátást csökkentő megállapodás. Ma kezdődik a mexicói Cancúnban az ENSZ Klímaváltozási Konferenciája.  Az út Riótól Cancúnig.

Ma kezdődik a mexikói Cancúnban a 16. ENSZ Klímaváltozási Konferencia (COP), amelynek célja a 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv felváltása egy új nemzetközi megállapodással. A kudarccal végződő, egy évvel ezelőtti koppenhágai csúcsértekezlet után ismét találkoznak a világ 194 országból érkező környezetvédelmi szakemberek, politikusok azzal a céllal, hogy lendületet adjanak a holtpontra jutott nemzetközi környezetvédelmi együttműködésnek.

A koppenhágai COP egy új nemzetközi szerződés elfogadása helyett mindössze "tudomásul vett" egy Koppenhágai Egyezmény címet viselő, két és fél oldalas politikai nyilatkozatot. A "tudomásul vétel" gyakorlatilag azt jelenti, hogy az államok szabadon eldönthették, hogy aláírják-e az egyezményt - magyarázta Yvo de Boer, az ENSZ akkori klímaügyi főfelelőse.

A Koppenhágai Egyezmény konkrét összeget irányzott elő a fejlődő országoknak nyújtandó rövid távú - 2010 és 2012 közötti -, valamint hosszú távú - 2020 utáni - klímavédelmi támogatásra vonatkozóan. A fejlett országok előbbire három év alatt összesen 30 milliárd dollárt, utóbbira évente 100 milliárd dollárt szánnának. A záródokumentumban szerepelt a globális felmelegedés 2 Celsius fokban való maximálásának célkitűzése is.
"Az egyik dolog, ami Cancúnban kockán forog az az ENSZ által koordinált klímavédelmi folyamatok legitimitása és szavahihetősége" - nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek egy amerikai agytröszt, a Pew Center on Global Climate Change szakértője. "Amennyiben ismét kudarccal zárul a találkozó, elképzelhető, hogy egyes országok kivonják magukat a folyamatból, s inkább más fórumokhoz fordulnak, például a világ fejlett ipari országait tömörítő G20-hoz" - tette hozzá.

A tavalyi presztízsveszteséget és a mostani újabb kudarc veszélyeit látva, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény (UNFCCC), amely a konferenciát megelőző egyeztető találkozókat is koordinálta, óvatosabb, csalhatatlanul pragmatikus megközelítést választott. Ennek eredményeként az idei értekezleten elmaradhat a csúcspolitikusok Koppenhágában tapasztalt özöne, s a konferencia miniszteri szintű tárgyalásokkal zárulhat.

A UNFCCC főtitkára, Christiana Figueres újságíróknak úgy nyilatkozott novemberben: "Koppenhága egyik nagy tanulsága az, hogy nincs egyetlen, mindent átfogó megoldás". Az országok kezdenek rájönni, hogy a klímaváltozás elleni nemzetközi küzdelem csak úgy lehetséges, ha "megállapítják azokat az építőelemeket és alapelveket, amelyekre valós, gyakorlatba ültethető lépéseket lehet alapozni" - tette hozzá.
Az egyik ilyen építőelem lehet az úgynevezett zöld-alap létrehozása, amely a szegényebb, a klímaváltozás hatásainak nagyobb mértékben kitett államoknak nyújthat pénzügyi támogatást vállalásaik teljesítéséhez. Ez lehet a motor a fejlett országok koppenhágai felajánlásának végrehajtásához.

Megállapodás tárgya lehet továbbá az az egyezmény, amelynek eredményeként anyagilag ösztönöznék a trópusi esőerdők kiirtásának fékezését. A fakitermelés és az erdőterületek mezőgazdasági termőfölddé alakítása jelenleg az üvegházhatást keltő gázok kibocsátásának 12 százalékát adja. További eredmények létrejöttét veszélyeztethetik a Kína és az Egyesült Államok között - amelyek rendre a világ első és második legnagyobb károsanyag-kibocsátói - fennálló feszültségek. Kína nem hajlandó alávetni magát annak az amerikai kérésnek, hogy az nemzetközi ellenőrzés alá vonja az általa vállalat kibocsátás-csökkentés betartását. Az ázsiai állam tárgyalódelegációjának vezetője, Szu Weji az egyik - éppen Kínában megtartott - előkészületi konferencián az amerikai hozzáállásról szólva azt mondta, az olyan, mint amikor "egy disznó néz egy tükörbe" és magát szépnek látja benne. A két állam együtt a világ összkibocsátásának 41 százalékát adja.

A jelenlegi célkitűzések szerint, az EU az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkentené 2020-ra károsanyag-kibocsátását. A brit, francia és svéd környezetvédelmi miniszterek idén úgy nyilatkoztak, akár 30 százalékra is emelhetnék ezt a célt. Az EU azt is tervezi, hogy 2020-ra a megújuló forrásból származó energia arányát 20 százalékra növelné. Ezek alapján az EU továbbra is az egyik legnagyobb támogatója a klímaváltozási projektnek.

Tudósok a felmelegedés hatásairól

A brit Royal Society Philosophical Transactions című folyóiratának különkiadásában kutatók figyelmeztették a tárgyalófeleket az éghajlatváltozás súlyos következményeire és felszólították őket, hogy tegyenek meg mindent a felmelegedés mértékének 2 Celsius-fok alatt tartására. A szakemberek rámutattak, négyfokos felmelegedés esetén a tengerszint 0,5-2 méter közötti emelkedésére lehet számítani, de valószínűtlen, hogy egy méter alatti mértékben emelkedne. Emiatt az évszázad során 187 millió ember kényszerülne lakhelye elhagyására - írták a Southamptoni Egyetem kutatói.

A Föld erősebb felmelegedése nemcsak a "klímamenekültek" számát növelné, hanem megváltoztatná az elvándorlási folyamatokat is. A Liege-i Egyetem etnikai és migrációs tanulmányok központjának kutatója, Francois Germenne szerint döntő különbség lesz, hogy sok embernek nem lenne meg a választása, hogy elhagyja-e hazáját, mert a komoly környezeti változások miatt erre rá lenne kényszerülve.

Afrikában a négyfokos felmelegedés a vegetáció élettartamának jelentős rövidülését okozná, emiatt jóval kevesebb termésre lehet számítani. Szimulációk azt mutatták, hogy ötfokos emelkedésnél a kukoricatermés 24 százalékkal, a babtermés viszont már több mint 70 százalékkal csökkenne - közölték a kenyai International Livestock Research Institute kutatói. Rámutattak, a heves időjárás miatt akár minden termés odalehet.

Ami a csapadékot illeti, kétfokos, illetve annál magasabb felmelegedés esetén az előrejelzések szerint nem mutatkozik nagy eltérés: a száraz régiók még szárazabbak lesznek, a csapadékosok még csapadékosabbak. A változások viszont még inkább kidomborodnak nagyobb mértékű felmelegedés esetén - hívták fel a figyelmet a brit Tyndall Cenre for Climate Change Research szakemberei. Számításaik szerint kétfokos felmelegedés esetén a vízigény meghaladja a rendelkezésre álló készletet, ennek oka azonban a népességnövekedésben rejlik. Négyfokos felmelegedés esetén viszont már a klímaváltozás is jelentős tényező lenne.

A regionális hőmérsékletet tekintve két- és négyfokos emelkedés esetén is hasonló a forgatókönyv - vélekednek a brit Met Office Hadley Centre kutatói. Az északi félteke jelentős része azonban kivételt képez ez alól, négy Celsius-fokos globális felmelegedés sokkal magasabb nyári hőmérséklettel járna, az Északi-sarkon pedig 12-16 fokkal lenne enyhébb a tél.

Az út Riótól Cancúnig - KRONOLÓGIA

1992
- Rio de Janeiróban elfogadják az ENSZ Éghajlat-változási keretegyezményét (UNFCCC). A nemzetközi szerződés célja az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának stabilizálása olyan szinten, amely még nem jár a Föld éghajlatának veszélyes mértékű megváltozásával. A szerződés jogilag nem kötő erejű, ugyanakkor lehetőséget biztosít kötő erejű kiegészítő jegyzőkönyvek (protokollok) későbbi elfogadására. Ilyen jegyzőkönyv az 1997-bern elfogadott Kiotói jegyzőkönyv. Az UNFCCC-t 192 ország írta alá és ratifikálta. Az aláírók megegyeztek abban is, hogy minden évben megtartják a Felek Konferenciáját (Conference of the Parties, COP), melyen áttekintik az addig elért haladást.

1994 - Hatályba lép az ENSZ Éghajlat-változási keretegyezménye.

1995 - Berlinben megrendezik a felek első konferenciáját (COP1). A találkozón aggályokat fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, hogy az országok képesek-e teljesíteni az UNFCCC-ben kitűzött célokat.

1996 - A genfi konferencián (COP 2) elfogadott deklaráció az amerikai álláspontot tükrözve elfogadta az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 1995-ben kiadott második helyzetértékelő jelentésében foglalt tudományos álláspontot a klímaváltozás tényéről, elvetette az egységes vállalásokra épülő klímaegyezményeket a rugalmasságot helyezve előtérbe, végül jogilag kötő erejű középtávú célok lefektetését sürgette.

1997 - A felek harmadik konferenciáját (COP 3) Kiotóban tartották, itt fogadták el a Kiotói jegyzőkönyvet. Ebben 37 fejlett ország vállalta, hogy az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkenti üvegházhatású gázkibocsátását 2008-2012-ig (a célszám az öt év átlaga). Az Európai Unió 8 százalékos csökkentést vállalt, az Egyesült Államok 7 százalékot (azonban nem ratifikálták, így az jogilag nem köti az USA-t), Japán 6 százalékot, Oroszország pedig 0 százalékot (szinten tartást).

2000 - Az Európai Bizottság elindítja az Európai Klímaváltozási Programot (ECCP). A program fő célja egy európai stratégia kidolgozása és megvalósítása, amelynek segítségével a tagállamok teljesíteni tudják a Kiotói jegyzőkönyvben tett vállalásukat. Az ECCP talán legjelentősebb eredménye az EU Kibocsátáskereskedelmi Rendszerének (EU ETS) 2005-ös elindítása.

2001 - A bonni konferenciára (COP 6) az után került sor, hogy márciusban az újonnan felálló Bush-kormány visszautasította a Kiotói jegyzőkönyv ratifikálását. Ennek ellenére, s a széleskörű várakozásokkal ellentétben sikerült megegyezni a protokoll legfontosabb részleteiről, így egyezség született az úgynevezett rugalmassági mechanizmusokról és az úgynevezett karbonnyelőkről (például erdők) is.

2004 - Oroszország hosszas ingadozás után végül rááll a Kiotói jegyzőkönyv ratifikálására, ezzel összegyűlik a protokoll életbelépéséhez szükséges ratifikációs arány.

2005 - Hatályba lép a Kiotói jegyzőkönyv.
2005 - Elindul az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerének (EU ETS) első, 2007-ig tartó szakasza. Az EU ETS a világ legnagyobb üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátás-kereskedelmi rendszere. Hasonló rendszerek kialakítása van folyamatban az Egyesült Államokban, Ausztráliában és számos más országban.
2005 - Montreálban megtartják a felek konferenciáját (COP 11), egyúttal a Kiotói aláírók itt egyeztetnek először (Meeting of the Parties, MOP 1). A konferencián elfogadott Montreáli Akciótervben a felek elhatározzák, hogy a Kiotói protokoll 2012-es lejárta után újabb jegyzőkönyv elfogadása szükséges, amelyben még ambiciózusabb vállalásokat tesznek az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére.

2006 - A Nairobi konferencián (COP 12/MOP 2) a résztvevő országok megállapodnak a Kiotói protokoll 2008-tól történő felülvizsgálatában. A felülvizsgálat eredményei a tervek szerint egy 2013-ban hatályba lépő új egyezmény alapját képezhetik.

2007 - A Bali konferencián (COP 13/MOP 3) elfogadják a Bali Útitervet, amely konkrét lépéseket irányoz elő egy Kiotói rendszert felváltó klímavédelmi egyezmény elérésére két év alatt. A Bali Útiterv szerint tehát a 2009-es koppenhágai klímacsúcson kellett volna megkötni az új szerződést.

2008 - Elindul az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerének (EU ETS) második, 2012-ig tartó szakasza.
2008 - A lengyelországi Poznanban tartott klímacsúcson (COP 14/MOP 4) elfogadnak egy munkatervet a koppenhágai konferencia előkészítésére. Ez alapján az előkonferenciákon le kell zárni a vitás kérdéseket, hogy Koppenhágában új egyezmény születhessen.

2009 -
A konferenciák egész sorával előkészített, hatalmas várakozások övezte koppenhágai klímacsúcs (COP 15/MOP 5) a remények ellenére kudarccal végződik, a feleknek nem sikerül megkötniük a Kiotói jegyzőkönyvet felváltó, jogilag kötelező erejű globális klímapaktumot. A kudarcot alapvetően a fejlett és fejlődő országok közötti érdekellentét okozta, amelyet a konferencia zárószakaszában megérkező nagyszámú állam- és kormányfő - köztük Barack Obama amerikai elnök és Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök - közötti informális egyeztetések sem tudtak feloldani.

Az ENSZ történetének legnagyobb szabású klímavédelmi konferenciája végül egy jogi kötőerőt nélkülöző, kevés konkrétumot tartalmazó zárónyilatkozat "tudomásul vételével" ért véget: a Koppenhágai Egyezmény 30, illetve 100 milliárd dollárt irányoz elő a fejlődő országoknak nyújtandó rövid távú - 2010 és 2012 közötti -, valamint hosszú távú - 2020 utáni - klímavédelmi támogatásra vonatkozóan, ezenkívül célul tűzi ki a globális felmelegedés 2 Celsius fokon belül tartását. A koppenhágai klímacsúcs szakmai, civil és sajtóvisszhangját egyaránt éles bírálat és csalódottság uralta.




Kapcsolódó anyagok Mérföldkő lesz a mexikói klímacsúcs?
Nagy kudarc vár Európára

Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés