Szégyenfolt az autópályán

Gellért Miklós

2009. április 3. 6:30

A hazai autópálya-építési színjátékban példátlan dolog történt: a bíróságok másodízben semmisítették meg a már megépült M0-s egy szakaszának környezetvédelmi engedélyét. A beruházó és az engedélyező hatóság úgy hirdeti, ők teljesen ártatlanok. Azt a látszatot keltik, mintha a civilek lennének a ludasak.

Két és fél évnyi eltéréssel két különböző bíróság hozta meg ugyanazt az ítéletet. A hatóságokat azért is érhette váratlanul az újabb elmarasztaló döntés, mivel az elmúlt években nem szoktak hozzá az efféle bánásmódhoz. A beruházó (Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.) állami tulajdonú gazdasági társaság, a környezetvédelmi engedélyező hatóság (Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség) pedig az állami közigazgatási rendszer része. S mint tudjuk: holló a hollónak... A tragikomikus helyzetet jól jellemzik, hogy az egyik tárgyaláson a beruházó jogi képviselője azt fejtegette, hogy a korábban elvesztett per után összeültek az érdekelt felek, amikor a bíró közbekérdezett: remélem, nem kívánja, hogy ezt jegyzőkönyvbe vegyem?

Az államot képviselő oldal a felelősséget mindenáron a pernyertesekre kívánja hárítani. A milliárdokat vihet el az M0-s c. cikkből az derül ki, hogy az előző, elvesztett perben a bíróság tulajdonképpen jóváhagyta a környezetvédelmi engedélyt, a másodikban pedig "egy apró formai hiba" volt a perdöntő. A jogban kevésbé járatosak számára érdemes megjegyezni, hogy ilyen ügyekben a bíróság csak nagyon indokolt esetekben nyúl az engedélyező határozat megsemmisítésének eszközéhez, formai hibák esetén semmiképp. Ilyen esetekben a bíróság a per keretében lehetőséget ad a hiba kijavítására. Ebben a perben, akárcsak az elsőben, súlyos tartalmi jogszabálysértés miatt született elmarasztaló ítélet.

Mi is történt valójában? Az M0-s érintett szakaszára kiadott környezetvédelmi engedély 2005 decemberében született. Ez ellen 2006 januárjában több egyesület bírósági felülvizsgálati kérelemmel élt. A 18 oldalas keresetet az a dr. Fülöp Sándor jegyezte, aki jelenleg a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. A 2006. szeptember 21-én született ítélet a környezetvédelmi engedélyt hatályon kívül helyezte, a környezetvédelmi hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Akkor ez a példa nélkül álló esemény nagy visszhangot kapott, az építés kis időre le is állt, majd állagmegóvás címén gőzerővel tovább folytatódott. A hatóságok komoly dilemma előtt álltak. Ha a bíróság ítéletének eleget téve az új eljárás keretében új környezeti hatástanulmány elkészítését rendelik el, nagy valószínűséggel kifutnak az unióval kötött megállapodásban rögzített befejezési határidőből. Így azonban a bíróság határozatát figyelmen kívül hagyva egyszerűbb megoldáshoz folyamodtak. Újra átnézték a rendelkezésükre álló iratokat, majd leltek egy olyan dokumentumot, amely alkalmasnak látszott az új határozat meghozatalára. Ettől kezdve újra sínre került az ügy. Gyorsan megszületett az új környezetvédelmi, majd építési engedély, az építkezés most már jogszerűen is tovább folytatódhatott. Az új környezetvédelmi engedélyt a SZIKE és két csömöri civil szervezet a bíróságnál azonnal megtámadta. Ebben az ügyben született meg most a bírói ítélet, mely igazolta a civileket, és az új határozat is megsemmisítésre került.

Mire ez az egész hercehurca a csomópontok körül, nem mindegy hány épült meg belőlük? - vetődhet fel a kérdés. A beruházó is ezt sugallja minden fórumon. Nos, mégis kikerülhetetlen némi történeti visszatekintés. Amikor az 1990-es évek elején szóba került az M0-s Csömör és Árpádföld közötti szakasza, szinte azonnal megmozdult a környék lakossága. Egyesületeket alapítottak, és megkezdődött az egyre elkeseredettebb "honvédő" háború. Sikerült az egyik önkormányzat által sebbel-lobbal meghozott határozatot visszavonatni, amelyet a következő években több mint fél tucatszor megerősített a képviselő-testület. Ekkor még mindkét önkormányzat saját lakossága mellé állt. Aláírásgyűjtés is folyt a két település érintett részein, melyben csaknem ötezren tanúsították, hogy nem kérnek ebből a szakaszból. Felmerült egy másik nyomvonal is, amely lakott területektől távol épült volna meg.

A küzdelem váltakozó sikerrel folyt, hol a központi hatalom, hol pedig a helyiek látszottak győztesnek. Az ezredforduló után, az unióhoz való csatlakozás közeledtével azután egyre inkább a hatalom felé kezdett billenni a mérleg nyelve. Az önkormányzatok egyre kevésbé álltak szóba az érintett lakosság képviselőivel, ugyanakkor szemrebbenés nélkül tárgyaltak az állami szervekkel. Végül is mindkét önkormányzat beadta a derekát. A XVI. kerületben akkor vetődött fel az ötlet: úgy kell kihúzni a lakossági tiltakozás méregfogát, hogy megegyeznek abban, ne épüljön csomópont és lehajtó a leginkább kritikus területen, Csömör és Árpádföld között. Most éppen erre hivatkozik a beruházó: látszólag nem érti, miért akadékoskodnak a civil szervezetek, hiszen, úgymond, éppen az ő kérésükre épült eggyel kevesebb csomópont az autópályán. Igaz ugyan, hogy ezáltal valószínűsíthetően nagyobb forgalmi és környezeti terhelés nehezedik majd a megmaradó csomópontokra (amelyek közül egy még meg sem épült), de ez maradjon a jótékony homályban. Nos, a bíróság éppen ehhez nem adta áldását, most már másodízben.

Az azóta átadott autópálya igazolta a tiltakozók aggodalmait. Pest Rózsadombja - mondták nem is oly rég, de erre ma már egyre kevesebben emlékeznek. Félhivatalos forrásból származik ugyanakkor, hogy az M0-s átadása óta a Hungária körút forgalma csupán 2-3 százalékkal csökkent. Igaz ugyan, hogy a teherautó-forgalom egy része kikerült a körgyűrűre, de akárcsak az M0-s korábbi szakaszainál: a teherforgalom helyét a személyautók vették át. Tehát nem történt más, mint oly sokszor manapság: egyik helyről egy másikra exportáltuk a problémát. Még rágondolni is rossz, hogy ilyen módszerekkel hogyan fogjuk megakadályozni a közeledő klímakatasztrófát.

Gellért Miklós elnök
SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés