Azbeszt mérgezi a városlakókat

2002. december 3. 8:14

A szakértők állítják, hogy az elkövetkező tíz év legnagyobb környezetvédelmi problémája lesz a veszélyes hulladéknak számító azbeszt mentesítése.

Különösen "fertőzöttek" a régi házgyári épületek és irodaházak, amelyek lépcsőházait, földszinti födémeit szórt azbeszttel szigetelték. A felmérések szerint országosan több mint egymillió köbméter azbesztet kell sürgősen elszállítani, de később szükség lesz a palatetők és eternitcsövek kiváltására is, ami további 2,5 millió köbméter különlegesen kezelendő anyag bontását és feldolgozását jelentheti. Egyelőre azonban nincs elegendő pénz ilyen mennyiségű veszélyes hulladék kármentesítésére. Papp Sándorné a hatvanas években dolgozott a nyergesújfalui Azbeszt-cementipari Vállalatnál. Az azbesztmalomból pakolta a zsákokat védőfelszerelés nélkül. Évtiredek múlva egy röntgenvizsgálat tüdőbetegséget állapított meg, és be kellett feküdnie a kórházba. Végül az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézetben vették észre az azbesztmérgezést, azonnal nyugdíjazták, és kártérítést fizettek. Az asszony nővére, aki szintén a gyárban dolgozott, 53 éves korában halt meg. Az egyik régi kollégájuk, Krech András szintén „azbesztos”. Így nevezik a környéken azokat, akik fátyolos hangon beszélnek az azbesztózis miatt. A férfi volt az első, aki észrevette a bajt. Brechék egész családja és a szomszédai is megszenvedték, hogy a régi eternitgyár dolgozói voltak. Brech András édesapját az asztma vitte el, a szomszédjuk egészen fiatalon halt meg, tüdőrákban. Somogyi Sándorné, a másik szomszéd szintén minden éjjel forgolódik a tüdő környéki fájdalomtól. A betegségek azért alakulnak ki, mert azbeszt kerül a légzőszerveken keresztül a szervezetbe, és onnan már nagyon nehezen ürülhet ki, így azbesztózist okozhat tudtuk meg Ütő Istvántól, az Országos Tisztiorvosi Hivatal főorvosától, aki szerint az utcai szennyezés miatt ennek kevés a valószínűsége, de a porló azbeszt közelében dolgozók, vagy élők veszélyeztetettnek számítanak. A szakemberek egy része állítja, hogy közvetlen veszélybe kerülhettek mások is. Zelei Béla, az Azbeszt Szövetség elnöke úgy tartja, hogy már rég el kellett volna kezdeni egy széles körű azbesztmentesítést, mert a lakótelepi házak födémszigetelésébe és a régi irodaházakba több száz tonna azbesztet építettek be annak idején, és ezek némelyikében folyamatos a kiporzás. Bakos György azbesztszakértő szerint a könnyű kötésű azbesztszigetelés már a kisebb rezgésekre és a légmozgásokra is azbesztszálakat juttathat a levegőbe, ha elöregedett a kötőanyaga. Hasonló veszélyt jelent a belélegzőkre a megtört eternitpala vagy -cső is, de a bontásokat végzőknek csak töredéke kér engedélyt az ÁNTSZ-től. A szakember szerint a belső átalakításokhoz nem is kell a hatósághoz fordulni, így a törmelék elhelyezése sem folyik mindig zökkenőmentesen. Nyugat-Európából már közel harminc éve kitiltották a szórt azbeszt használatát és lassan eltüntetik az eternitpalát is, de Magyarországon egyelőre még gyártanak és alkalmaznak rákkeltő hatású anyagot tartalmazó tetőfedő elemeket és csöveket - panaszolta Csuja László, a Másik Oldal - Ökoszociális Mozgalom vezetője, aki megdöbbentőnek tartotta, hogy az eternit nemrég még a beruházási kedvezményekkel rendelkező termékek között szerepelt. - Jellemző a kialakult állapotokra, hogy pillanatnyilag valódi felelőse sincs az azbesztkérdésnek, hiszen nem tudni, hogy mely feladatok tartoznak a Környezetvédelmi Minisztériumra és melyek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatra - mutatott rá, hozzátéve: eközben a sportcsarnok bontási hulladéka például még mindig a MÁV Keresztúri úti telkén szennyez, pedig utólag több mint százmillió forintot költöttek az azbesztmentesítésére. A civil mozgalom képviselője úgy véli, ennek köszönhető, hogy rengeteg azbeszt kerül a hagyományos hulladéklerakókba, vagy az illegális szemétdombokra, pedig ezt olyan biztonságos helyekre kellene szállítani, mint amilyen például az aszódi veszélyeshulladéklerakó. A környezetvédők nehezményezik azt is, hogy az azbesztmennyiségről készült felmérésekkel megbízott K+F Épületfenntartó Kht. adatait eltitkolják a lakosság elől. - Az egyik budapesti környezetvédő szervezet nemrég első fokon megnyerte azt a pert, amelyet a minisztérium főosztálya ellen indított, hogy adják ki az azbesztfelmérések adatbázisát - tájékoztatott Kiss Csaba, a zöldek ügyvédje, aki elmondta: a zöldminisztérium arra hivatkozott, hogy döntés-előkészítő anyagot nem tehetnek nyilvánossá. A bíróság azonban az adatvédelmi törvény alapján úgy ítélte meg, hogy a személyes vonatkozások elhagyásával kiadhatók az információk. Csuja László elmondta: már meg is egyeztek a pert kezdeményező zöldszervezettel arról, hogy ha sikerül megszerezni az azbeszttel szennyezett épületek listáját, akkor azt mindenki számára elérhetően közzéteszik az Ökoszociális Mozgalom most készülő honlapján. Ezt egyelőre még nem tehetik meg, mert a környezetvédelmi tárca fellebbezett a Legfelsőbb Bíróságon. - A K+F Alapítvány becslései szerint Magyarországon közel 450 négyzetméternyi, vagyis több mint egymillió köbméter szórt azbesztet kellene ártalmatlanítani - közölte Kozák Kristóf, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője. A mentesítés költségei négyzetméterenként 35 ezer forintot tesznek ki, de ennek előteremtése egyelőre megoldhatatlan az állam számára. Ráadásul jövő évtől valószínűleg beszüntetik az eternitpala, majd 2005-től az azbesztcsövek gyártását, és 2030-ig le kell bontani az azbeszttartalmú tetőfedő anyagokat is, így további 2,5 millió köbméter különleges eljárást igénylő anyagot kell elszállítani. Az erről szóló részletes információkat az osztályvezető szerint azért nem kívánják nyilvánosságra hozni, mert ezzel személyes adatokat szolgáltatnának ki egy előzetes felmérés alapján. A vezető leszögezte: minden esetben szabálysértést követ el, aki nem az ÁNTSZ bevonásával, az építési és a környezetvédelmi hatóság engedélyével bont azbeszttartalmú anyagokat. Somogyi Gábor, az azbeszttérképezéssel megbízott K+F Alapítvány munkatársa közölte: a szakembereik legutóbb a budatétényi Rózsakerti lakótelep házait vizsgálták, és az általuk mért légszennyezési értékek bőven meghaladták a megengedettet. Ennek ellenére a házakban gyerekkocsitárolók, klubszobák, garázsok jöttek létre a veszélyeztetett helyiségekben, és ez végzetes következményekkel járhat. Haraszti Gyula Magyar Nemzet 2002-11-30




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés