Újjáéledő fővárosi rozsdaövezetek.

MTI

2003. július 9. 7:52

Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a beruházók körében a korábbi ipari területek, a főváros területének több mint 10 százalékát kitevő úgynevezett rozsadövezetek hasznosítására - közölte a Studio Metropolitana Kht. ügyvezető igazgatója egy tegnapi konferencián. "A rozsdaövezeti területek hasznosítása kulcsfontosságú kérdés a főváros fejlődése szempontjából" - fogalmazott Ongjerth Richárd, a főváros által alapított kht. vezetője. Az uniós csatlakozás után várhatóan célzott források is rendelkezésre állnak az 5700 hektárnyi, úgynevezett rozsdaövezeti fejlesztések támogatására. A budapesti rozsdaövezeti beruházásokat követő kutatásról elmondta: tavaly a félmilliárd forintot meghaladó beruházásokból 41 indult egykori ipari területen. A legtöbb ilyen projekt a XIII. és a III. kerületben folyt tavaly: Angyalföldön tíz, Óbudán pedig hat. Tavaly a rozsdaövezeti beruházások csaknem felét a lakóház-építkezések, több mint negyedét az irodaépítkezések tették ki és csak kisebb, majdnem egyharmados arányban szerepeltek a kereskedelmi, ipari, logisztikai projektek - közölte Ongjerth Richárd. A szakember előrelépésnek nevezte, hogy a korábbi zöldmezős beruházások helyett egyre több cég választja a "barna zónákat". Ongjerth Richárd a rozsdaövezeti fejlesztések nehézségei között említette, hogy a nagyobb kiterjedésű területeken rendezetlen a környezet, a korábbi ipari tevékenység következményeként szennyezett a talaj vagy "kuszák a tulajdonviszonyok". Utóbbira példaként az egykori Csepeli Vas- és Acélművek 560 hektáros területét említette, amely egy helyrajzi szám alá tartozik ugyan, mégis több száz tulajdonos osztatlan közös ingatlanaként tartják nyilván. Budapesten az iparterületek a XIX. század végén, a XX. század elején alakultak ki az akkori városhatár mentén. Ezekhez a növekvő iparterületekhez kapcsolódtak később a nagy teherpályaudvarok. Az 1950-es évektől indult lakótelep-építések következtében az iparterületek lezárt részekké, úgynevezett zárványokká váltak, ahol ráadásul a környezetvédelmi szempontok is háttérbe szorultak. A korábban ipari, vasúti vagy honvédségi célokra használt területek legnagyobb része a rendszerváltozás után veszítette el eredeti funkcióját. Ongjerth Richárd elmondta: a fővárosi önkormányzat rozsdaövezeti fejlesztési koncepciót készíttet. Az ügyvezető igazgató úgy tudja: az európai fővárosok vezetői összefogva jelenleg is harcot folytatnak azért, hogy többletforrásokhoz juthassanak a rozsdaövezetek fejlesztéséhez. 2003. július 9.




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés