A tiszta energia

Magyar Demokrata

2003. november 21. 9:39

A biogáz hasznosítása csak a villamosenergia-lobbi érdekeit sérti

A korszakalkotó újításokban az a közös, hogy feltalálásukkor valószínűtlennek, kivitelezhetetlennek mutatkoznak a legtöbb kívülálló számára, és csak az eszmei atyjuk hisz benne. De az nagyon. Nem is annyira a műszaki nehézségek leküzdése jelent gondot, hanem azoknak a falaknak a döntögetése, amelyeket előre jelezhetően az ellenérdekeltek; a kishitűek és a változástól génjeikben rettegő emberek emelnek az újítás elé. Így volt ez a géprombolások idején, vagy amikor Benz és kortársai az állati erő nélkül hajtott jármű motorján dolgoztak. A Wright testvéreknek is be kellett bizonyítaniuk, hogy a levegőnél nehezebb tárgy is képes lehet repülni, és Neumann Jánosoknak is, hogy a mai számítógépvezérelt világ sem csak az írók szárnyaló fantáziájában létezhet. Persze a menetrend szerint érkező gáncsolások végső soron képtelenek megakadályozni a nagy találmányok megszületését. Ez azoknak az úttörő szellemeknek köszönhető, akiket nem lehet eltéríteni a céljaiktól. Ilyen Kovács Ádám is, aki teljesítményelektronikai kutatásaitól eljutott a Celladamig, kivívva a gyógyszeripari lobbi és hitetlen orvosprofesszorok haragját. Aztán a gyakorlat őt igazolta, ami legitimálta a találmányt. És most megint valami újjal állt elő. Az új technológia sikere esetén forradalmasít hatja Magyarország energiaellátását, életerőssé teheti a magyar mezőgazdaságot, felemelhet válságban lévő régiókat és egyben szolgálhatja a környezetvédelem ügyét is. Elsőre kétségkívül hihetetlenül hangzik, hogy belátható időn belül akár 100 ezer mikroerőmű adhatja az ország villamosenergia-szükségletének a jelentős részét, miközben egy huszonegyedik századi színvonalú falu- és tanyavilág virágzik fel Magyarországon. A találmány: működőképes, törpe biogázerőműhálózat. A szerkezet maga A biomassza hasznosításával már az ötvenes-hatvanas-hetvenes években is többen foglalkoztak Magyarországon, de nem jártak sikerrel. Mint Kovács Ádám, a Celladam Rt. elnök-vezérigazgatója elmondja, akkoriban a tudományos háttere nem volt kellően kidolgozva, rossz irányban folytak a kísérletek, hiszen gigantikus méretekben gondolkodtak, ráadásul az energiahordozók ára annyira alacsony volt, hogy a biogáz nem lehetett versenyképes. A környezetvédelem és az egészségvédelem szempontja pedig egyszerűen nem volt téma. Mára megváltozott minden. Az energiahordozók drágák, a mezőgazdaság tengődik, egyes vidékek pusztulnak, miközben üvegházhatás bolondítja az időjárást, és folyamatosan atomerőművi baleset réme fenyeget. Sőt, a sorozatos amerikai, illetve az olaszországi vellamosenergia-válság is jelzi, hogy a túl nagy energiakoncentrációk veszélyeztetik az áramellátás biztonságát. A mini biogázerőmű prototípusának fejlesztése tíz éve folyik. A feladat egy olcsón előállítható, parasztgazdaságokban eredményesen működtethető berendezés kifejlesztése volt. Az áramfejlesztő annak a metángáznak az elégetéséből nyeri az energiát, ami a mezőgazdasági hulladékok komposztálásakor amúgy a levegőbe szökik. - A működési elv egyszerű - taglalja a feltaláló -, legjobban egy szarvasmarha bendőjéhez hasonlítható. A sor elején négy fűtött, rozsdamentes tartály van, amelybe a paraszt gazda berakja azt a növényi anyagot, amit vagy e célból termelt, vagy máskülönben komposztálna. Egyetemek által kikísérletezett „receptek” szerint összeállított növényi hulladékra a gazda meghatározott mennyiségű vizet tölt, mégpedig az olcsóság kedvéért összegyűjtött csapadékvizet. A gépezet saját hűtővizével fűtött tartályokban a keverőlapátok szakaszos mozgásba kezdenek, miközben elindul a korhadás, és baktériumok áltál megindul a metángáztermelés. Egy feltöltés egy hétre elegendő. A kinyert metánt átalakított kétütemű, háromhengeres Wartburg motorokban égetik el: A szerkezet ideális é célra, mert olcsó (eddig több ezer darabot vásároltak és újítottak föl), és végtelenül egyszerű. Kialakították hozzá a fáradt olajjal történő kenés módját, valamint csatlakozik a motorhoz egy kerámiabetétes utánégető, ami lényegében egy speciális katalizátor. A konstrukciót az amerikai repülőgép-kísérletekből vették át. Ennek révén a motor káros emissziója nulla - állítja Kovács Ádám. A Wartburg motor főtengelyére csatlakozik egy generátor, amely folyamatosan 15 KW teljesítménnyel termeli az áramot. A rendszerhez egy teljesítményelektronikai eszközön keresztül csatlakozik egy 30 KWh energiájú zselés akkumulátor a villamos energia tárolására, továbbá egy jelenleg még kísérleti fázisban lévő hatásfoknövelő, amely egy új termodinamikai felismerés elvén működik. Kovács Ádám szerint ez utóbbinak forradalmi lesz a hatása, de ma még nem mondhat róla többet. Az egész rendszert természetesen elektronika vezérli, kisegítő elemként pedig szolárcellák és szélerőművek is tartozhatnak a szerkezethez. A rendszer hűtővize további 30 KW teljesítménnyel ad hőenergiát, ami fűtésre és hűtésre egyaránt hasznosítható. A tervek szerint a géphez hozzákapcsolható lesz egy 50 köbméteres hűtőkamra is, valamint fóliasátrak sora, amelyek fűtése így gazdaságosan megoldható. A törpe biogázerőmű számára az energiatermelés csak melléktermék - jegyzi meg a feltaláló -, ugyanis egy csigasor segítségével a tartályokból végül tökéletes biohumusz kerül ki, ami pedig szerves trágyaként rendkívül jó áron értékesíthető. Mindez feltételezi, hogy a rendszer vegyszermentes termelést folytató biogazdaságok sorába legyen telepítve. Az első ilyen biomasszaerőmű-hálózat 100 erőművel a kiskunsági Gátér községben valósul meg a közeljövőben (lásd Demokrata 2003/33., Tizenhárman a tanyán). A 100 erőmű alkotta hálózatból a fel nem használt áram föld alatti vezetékeken jut el az önkormányzat telephelyére. Az önkormányzat termelői áron felvásárolja az áramot, és fogyasztói áron adja tovább a falu lakosságának. Ezáltal a haszon nem az áramszolgáltatóknál, hanem az önkormányzatnál keletkezik, azaz helyben marad - mindenki javára. Ez, számítások szerint, akár évi 100 millió forintot bruttó bevételt is hozhat Gátérnek. Egy ilyen hálózatban 1,5 MW áram termelődik, ami bőven fedezi a helyi szükségletet, sőt az országos hálózatba történő értékesítés is lehetséges. A gazdasági számítások szerint egy bioerőmű 25 millió forintba kerül, napok alatt telepíthető és 5 év alatt megtérül. A Gátér körüI fokozatosan kiépítendő 100 darabos hálózat ennek megfelelően 2,5 milliárdba kerül. A több száz ipari kisvállalkozót tömörítő Celladam Vállalkozói Csoport ezt saját erőforrásból kívánja finanszírozni. Az agrárvállalkozó partnernek nem kell mást tennie, csak a szükséges területet adnia, illetve működtetnie az erőművet. Cserébe övé a termelt áram haszna, a létrejött meleg vízből származó előnyök, és persze a biotrágya meghatározott hányada. A Celladam kezében marad a biotrágya nagyobbik részének a külföldi értékesítése, amiből az erőművek további telepítését tudja finanszírozni. Kovács Ádám úgy számol, hogy 3 milliárd forint befektetés után teljesen önjáróan növekszik a rendszer. Ezt a pénzt a Celladam kínai exportjának hasznából reméli előteremteni. Az önkormányzat számára akár EU-támogatás is pályázható az infrastruktúra-építés finanszírozásához. - Ez a teljésen új rendszertechnikai megközelítésű elképzelés olyan - fogalmaz a feltaláló -, mintha Paksot szétterítenénk az országban, ugyanis optimista becslések szerint akár tíz év alatt el lehetne érni az atomerőműben termelt áram mennyiségét. A Celladam tudatosan nem vesz fel kölcsönt, és nem kér támogatást. Nem akar kiszolgáltatott helyzetbe kerülni, és nem akarja senkinek sem megteremteni a megfojtás lehetőségét. Mindenki jól jár Az agrárvállalkozó azért, mert a gazdasága jelentős” többletbevételhez jut, mégpedig gyakorlatilag befektetés, hitelfelvétel nélkül. A tetejébe megfelelő utat is kap a tanyájához, amihez másként nehezen jutna. Ráadásul az erőművel megtámogatott biogazdaság számára véget érhetnek a mezőgazdaságot súlytó szűk esztendők, hiszen a biotermékekkel egyáltalán nincsenek értékesítési gondok. A települési önkormányzat azért jár jól, mert évi 100 millió forintos többletbevételhez jut. Az ország egészének is haszna szárrriazik belőle; mert a lényegesen labilisabb, egy lábon álló, egyetlen elosztóközpontból, ha úgy tetszik, ,,harcálláspontból” vezérelt villamos energetikai rendszer helyett egy atomizált, minden szempontból sebezhetetlen rendszer alakul ki. Ennek nemzetbiztonsági jelentősége nem igényel magyarázatot. Ráadásul, ha a villamos energiát nem kell szállítani, hanem csak kisebb teljesítményre kell méretezni a hálózatot, mert a termelés helyén használják fel az áram nagy részét, akkor ez olcsóbb energiát eredményez. Nem beszélve arról, hogy szükségtelenné teszi a tájat és a településeket elcsúfító, egyben elektromágneses szmogot okozó távvezetékek létét is. Egyedül az energetikai lobbi nem jár jól, ez kétségtelen. Az üvegházhatáshoz nagymértékben hozzájáruló gáz- és szénfűtésű erőművek száma éppúgy lecsökkenhet, mint ahogy a veszélyes kiégett fűtőelemeket produkáló, és jelentős kockázatokkal működő atomerőmű léte is megkérdőjeleződik. Ezzel befolyásos bel- és külföldi pénzügyi csoportok érdekeit sérti a Celladam terve. Amikor elkészül a gátéri rendszer és bebizonyítja életképességét, bizonnyal támadások kereszttüzébe kerül majd az elképzelés, ami viszont csüggedés helyett éppenséggel harci kedvet ad a feltalálónak. Megszokta már a Celladam kapcsán - mondja. A Celladam-erőműhálózat versenyképessége mellett szól az az EU-előírás is, miszerint 2010-ig a tagországok kötelesek energiafelhasználásukban legalább tízszázalékos arányban alternatív megoldásként környezetkímélő technológiát alkalmazni. A biogáz erőműben elégetett anyag nem képez több emissziót, mint amennyi a természetben a korhadás révén máskülönben is keletkezne, tehát kétségkívül ebbe a körbe tartozik. A rendszer foglalkoztatáspolitikai jelentőségéről még nem esett szó. Ha a hálózat országosan kiépülne, akkor a ,gyártás, telepítés, karbantartás és működtetés során mintegy 300 ezer embernek teremtene munkáalkalmat, biztosítva az agrárszektorból várhatóan kikerülő tömegek számára a megélhetést. A termék teljes egészében hazai gyártmány. A Celladam Csoportban már kipróbált kisipa rosok alkotják a beszállítói kört, és az erre a célra alapított, budapesti székhelyű Új Emo Kft. biztosítja a logisztikai hátteret. A Celladam Csoportot Kovács Ádám úgy írja le, hogy tömegében nagyvállalat, atomizált volta miatt viszont rugalmas. Korábban a rákkutatást is az ipari tevékenységből (például autóalkatrész-gyártás) finanszírozták, amihez a jól szervezett vállalkozói háttér adta az alapot. Ez a rendszerelv adta az ötletet. A biomasszaerőmű hálózat - miként a Celladam Csoport maga - egy intelligens rendszer, hiszen minden egyes elemé intelligens, alkalmazkodóképes. Az úgynevezett elosztott paraméteres energetikai hálózat ugyanilyen. Szélkerekek nyomában - Én az offenzív környezetvédelem híve vagyok - szögezi le Kovács Ádám. - Nem a megtörtént szennyezés elhárítására kell koncentrálni. Sokkal jobb, ha elébe megyünk a szennyezéseknek és kidolgozunk tisztább, egyben gazdaságosabb megoldásokat: Ilyen esetben ugyanis kötelessége a világnak megtenni a szükséges lépéseket, mivel nincs ellenérv. Márpedig előbb-utóbb le kell mondani a felső vezetékekről, az atomerőművekről, a szénerőműről, és környezetkímélő megoldásokra kell áttérni. Az energiatermelést úgy kell művelni, hogy a hétköznapi ember ellenőrizhesse, hogy biztonságos és olcsó légyen. Tény, hogy Dániában 10 éven belül szélkerekek fogják termelni az országos villamosáram-szükséglet felét. Bizonyára ott is komoly ellenállást kellett leküzdeniük a terv támogatóinak, de az állam melléjük állt. Ma már a tengerre telepítik a hatalmas propellerek sorát. A dánok már ráébredtek arra, hogy számukra melyik a legtisztább és leggazdaságosabb megoldás. A déli országokban nyilván a napenergia-hasznosítás lesz a legkifizetődőbb, a hegyvidéki országok pedig a vízenergiát hasznosítják - régóta sikerrel. Magyarországnak is vannak kihasználatlan lehetőségei, elég, ha a geotermikus energiára gondolunk. És van egy másik is, ez pedig a mezőgazdaság. Van termékeny földünk, és vannak intelligens, kezdeményezőkész agrárvállalkozóink. A többi a harc kimenetelén múlik. Bertók László Attila Magyar Demokrata 2003/47.sz. 2003.11.20.




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés