Hírek

Legyengült hatóságok

Védegylet sajtóközlemény

2007. május 25. 12:26

A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági rendszer 2003 óta jelentős átalakuláson, leépítésen ment keresztül. A folyamat heves tiltakozásokat váltott ki, miközben a kormányzat az átszervezés sikerét bizonygatta. A Védegylet a kérdés tisztázására átfogó kutatást indított.

Az eredmények a kritikai észrevételek többségét igazolták. A hatóságok költségvetéseinek megkurtítása, a széleskörű elbocsátások, az átalakítás befejezetlensége és végrehajtásának átgondolatlansága a hatósági működés elemi feltételeit kezdték ki. 2004-2006 között az ellenőrzések, szankcionálások száma meredeken csökkent, a jogszabályok érvényesítése egyre kevésbé lehetséges. Mivel ez alkotmányossági aggályokat is felvet, a Védegylet a Levegő Munkacsoporttal együtt azt fontolgatja, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unióhoz fordul.

A Védegylet fél éves kutatása rámutatott arra, hogy a hazai környezetvédelmi intézményrendszer európai összehasonlításban már az átalakítás megkezdése előtt is súlyosan alulfinanszírozott volt. 2003-ban ennek a rendszernek az átszervezése kezdődött el, ami az Európai Unió elvárásai miatt is elkerülhetetlen volt. A kormányzat ugyanakkor többé-kevésbé vakon ugrasztotta bele a környezetvédelmi politika egyik legfontosabb végrehajtó szerveként funkcionáló hatósági rendszert egy olyan műveletbe, amelynek ténylegesen várható hatásairól senkinek, magának a kormányzatnak sem volt fogalma.
Hiányoztak ugyanis a megalapozó vizsgálatok és hatástanulmányok is. Az átalakítást - takarékossági megfontolásokból - a kormányzat ráadásul nem is vitte végig. A hatósági hatáskörök egy része és a természetvédelmi őrszolgálat például a nemzeti parkoknál maradt, így a terepi ismeretekkel és jelenléttel nem rendelkező felügyelőségek sok esetben „papírgyárrá” silányodtak.

Tovább rontott a helyzeten, hogy az átszervezéssel párhuzamosan jelentős forráskivonásra és leépítésre is sor került. 2004-2007 között reálértéken 3 milliárd forinttal (30%-kal) csökkent a felügyelőségek költségvetése, 574 főt (31%-ot) bocsátottak el, miközben a hatóságokra háruló terhek nem csökkentek. Az átgondolatlan struktúraváltás és a létszámhiány miatt a felügyelőségek 2006-ra alapvető feladataik ellátást illetően is bajba kerültek. A kérdéses időszakban közel egyharmaddal csökkent az ellenőrzések, 40%-kal a szankcionálások száma. Ez nem csak a környezetvédelmi érdekek hatékony érvényesítésével ellentétes, de azon hivatalos kormányzati céllal is, amely a hatósági munka súlypontját az engedélyezés felől az ellenőrzések felé mozdítaná.

Az átszervezés eredményeként kialakult új hatósági rendszer ráadásul korántsem egységes, a szervezeti felépítésben, az ellenőrzések módjában, az adatszolgáltatásban, a panaszkivizsgálás rendszerében, a honlapok struktúrájában, kis túlzással ahány felügyelőség, annyiféle megoldás tapasztalható.

Kutatási eredményeink jelentős részét alátámasztották az Állami Számvevőszék, a Legfőbb Ügyészség és az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának a környezetvédelmi hatósági rendszert érintő vizsgálatai.

„A társadalmi szervezetek korábban is felhívták a figyelmet arra, hogy az utóbbi évek fejleményei alapjaiban kezdték ki a felügyelőségek működését. Kutatásunk ezeket a vélekedéseket empirikus adatokkal is alátámasztotta. A környezetvédelem legégetőbb feladata most a hatósági rendszer megerősítése. Ezt részben az átalakítás befejezésével, részben az ott dolgozók létszámának jelentős növelésével és a rendszerből kivont pénzek visszajuttatásával lehetne elérni. Ellenkező esetben a környezeti botrányok sokasodásával és környezetünk állapotának gyorsuló romlásával kell szembenéznünk. Reméljük, Fodor Gábor miniszter valóban sort kerít a hatóságok és a nemzeti parkok megerősítésére, hiszen ezt több ízben is legfontosabb céljai között említette. Ha nem így tesz, akkor a magyar környezetvédelmi intézményrendszer az uniós csatlakozásból fakadó feladatok ellátására sem lesz alkalmas” – jelentette ki Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője.

A zöldhatóság rendszerének leépítése alkotmányossági aggályokat is felvet, mivel sérti az Alkotmánybíróság 28/1994-es határozatában megfogalmazott elvet, mely szerint a természet védelmének már meglevő, jogszabályokkal biztosított szintje nem csökkenthető. A fentiek miatt a Védegylet a Levegő Munkacsoporttal közösen fontolóra veszi, hogy az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió megfelelő szerveihez forduljon.

2007. május 25.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ
Jávor Benedek, szóvivő: 06 20 / 512 7168

Kutatásunk egyúttal kísérlet volt egy nemzetközileg is ritkán alkalmazott társadalmi teljesítményértékelési módszer, az úgynevezett „civil audit” megvalósítására.

Kutatási jelentés a zöldhatósági rendszer átalakításáról (word 917 KB)