Hírek

Zöld Ipari Innováció program: az eddigi eredmények biztatóak

Bajomi Bálint

2016. december 8. 20:14

Zöld Ipari Innováció program: az eddigi eredmények biztatóak Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de egy megállapodás révén hozzájárul az európai összetartozást növelő (azaz kohéziós) törekvésekhez. Az ország az Európai Gazdasági Térségen (EGT) és a Norvég Alapon keresztül támogatja a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését a térségen belül. A Norvég Alap 2009-2014-es finanszírozási periódusának egyik magyarországi programterülete a Zöld Ipari Innováció program, melynek keretében 37 környezetvédelmi projektet támogattak. (x)

Norvégia az 1960-as években lépéseket tett az Európai Unió elődjéhez, az Európai Gazdasági Közösséghez történő csatlakozás irányába. Az erre kiírt népszavazás szavazóinak többsége azonban két alkalommal is – 1972-ben és 1994-ben – nemmel voksolt a közösségbe való belépésre. Az ellenzők főként a halászat és az olajkitermelő ágazat érdekeivel érveltek. 1992-ben azonban megszületett, 1994-ben pedig életbe lépett az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás (röviden: EGT-megállapodás), amely lehetővé teszi Norvégia – valamint Izland és Liechtenstein – számára az EU belső piacán való részvételt. Negyedik „különleges státuszú” országként Svájc is lazán kapcsolódik a térséghez. Az EGT-ben is érvényesül a belső piac négy alapszabadsága (az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása). Érvényesek  továbbá az alapszabadságokhoz kapcsolódó szakpolitikák (verseny, közlekedés, energia, illetve a nemzetközi gazdasági és monetáris együttműködés) és a horizontális politikák.

Jellegzetes ház NorvégiábanJellegzetes ház Norvégiában


A EGT-megállapodásban célként szerepel a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése a térségen belül; ennek elérésére Norvégia, Izland és Liechtenstein egy pénzügyi alapot hozott létre: ezt hívják EGT Alapnak. A Norvég Alapot pedig teljes mértékben Norvégia folyósítja;  a 2009-2014 finanszírozási periódusban az Európai Unió 16 tagállama részesül ilyen támogatásban. A finanszírozási mechanizmusok célja olyan alapvető európai értékek erősítése, mint a demokrácia, a tolerancia, a jogállamiság és a környezeti fenntarthatóság. Fontos célkitűzés továbbá a kétoldalú kapcsolatok erősítése a programban résztvevő 16 észak-, közép- és dél-európai ország között (lásd a térképet).

Az EGT és a Norvég Alap rendszerében részt vevő országok a 2009-2014 közötti támogatási időszakban. Kék: befizető államok; narancssárga: kedvezményezett országok. Forrás: Tore Lasse, Innovation Norway.Az EGT és a Norvég Alap rendszerében részt vevő országok a 2009-2014 közötti támogatási időszakban. Kék: befizető államok; narancssárga: kedvezményezett országok. Forrás: Tore Lasse, Innovation Norway.

A kétoldalú kapcsolatok erősítése érdekében 2016. október 27-29. között egy konferenciát tartottak Gödöllőn. Az „Innovations in Green” (magyarul „Zöld Innováció”) című rendezvényt a Szent István Egyetem (SZIE), mint a Norvég Alap egyik magyarországi programterületének, a Zöld Ipari Innováció programjának felelőse, ún. program operátora szervezte. A helyszín az egyetem Regionális Tudástranszfer Központja volt. Az eseményt Dr. Tőzsér János rektor nyitotta meg. A Norvég Nagykövetség képviseletvezető-helyettese, Kathrina Ramberg, a nyitóbeszédében úgy fogalmazott: „az Európa-projekt kezdete óta egy olyan időszakban élünk, amely hihetetlen és történelmi jelentőségű békével, stabilitással jellemezhető. Az európai társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséért dolgozunk; a cél, hogy hozzájáruljunk a békés időszak folytatásához. Norvégia örömmel vesz részt mindebben. Soha korábban nem volt ilyen hosszú időszakunk nagyobb konfliktusok nélkül, és sose volt ilyen egyszerű országok között utazni, kereskedni, vagy munkát váltani” - tette hozzá a követség képviselője.

Norvég Alap Zöld Innováció konferencia Gödöllőn Katherina Ramberg (Norvég Nagykövetség) és Dr. Tőzsér János (Szent István Egyetem)
A képre kattintva galéria nyílik.


A képviseletvezető-helyettes szerint „Norvégiában az innovációt és a technológiai fejlődést a zöld átmenet kulcsfontosságú elemeinek tartják; a vállalkozások szerepe megkérdőjelezhetetlen és létfontosságú ebben a folyamatban”. A Greenfo tudósítójaként 2012-ben személyesen is megtapasztalhattam ezt a szemléletet egy tanulmányút keretében – ennek nyomán született a Trondheim közelében lévő iskola fűtéséről, illetve a SINTEF laboratóriumáról szóló cikkem.

Nem véletlen tehát, hogy a Norvég Alapon keresztül támogatásban részesülnek a zöld ipari fejlesztések. A HU09 Zöld Ipari Innováció programterület két alprogramból áll: a „Hulladék mennyiségének és a levegő, víz, talaj szennyezésének csökkentése” valamint a „Környezetbarát termelési technológiák fokozottabb használata”. A fenti térképen megjelölt 16 kedvezményezett ország közül a Zöld Ipari Innovációs programban nyolcan vesznek részt, mégpedig Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia. Hazánkban 6,5 milliárd Ft keretösszegből 37 projekt kapott támogatást. A projektek mérete 50 – 450 millió Ft között változott.

Dr. Szabó István, a SZIE Nemzetközi és külkapcsolati rektorhelyettese elmondta, hogy a Zöld Ipari Innováció programot főként kis és közepes vállalkozások számára hirdették meg. A SZIE sokrétű szerepet vállalt a pályázat lebonyolításában a szakmai tartalom kidolgozásától a pályázatok meghirdetésén át a program népszerűsítéséig. Az első pályázati felhívás eredményeit 2014. májusában hozták nyilvánosságra. 25 pályázatnak ítéltek meg támogatást. Ebből 12 mára már lezárult, 13-at pedig idén decemberben terveznek befejezni. A második forduló eredményeit 2016 áprilisában jelentették be – itt csupán egy év áll rendelkezésre a megvalósításra. A 37 támogatott projekt 51%-ában norvég partnerek is részt vettek. A program operátor folyamatosan ellenőrzi a pályázatok végrehajtását. A beruházási területek igen változatosak: bioremediáció, élelmiszeripari fejlesztés, különböző hulladékok kezelése és újrahasznosítása, stb.

Norvég Alap Zöld Innováció konferencia Gödöllőn Tore Lasse By
A képre kattintva galéria nyílik.
A programterület norvég partnere, ún. donor program partnere, az Innovation Norway a norvég állam által létrehozott szervezet, amely a norvég cégek és iparágak fejlesztéséért és innovációjáért dolgozik 700 munkatársat foglalkoztatva. Norvégia összes megyéjében, illetve 35 külföldi helyszínen van jelen. Ez utóbbiaknál estében az adott régióban a norvég kormányt képviseli kereskedelmi ügyekben. Tore Lasse By, az Innovation Norway EGT és Norvég Alapjáért felelős csoportjának vezetője szintén tartott előadást a gödöllői konferencián. Összefoglalójában elmondta, hogy a Zöld Ipari Innováció projektek nagy részét sikeresen lezárták a fent említett nyolc országban; néhányat meghosszabbítottak és meglepően kevés projektet kellett felmondani. Minden projektnek kötelező célkitűzése volt, hogy javítsa a résztvevő cégek környezeti teljesítményét. Tore Lasse By beszámolt arról is, hogy folyamatban van az új pályázati időszak előkészítése. A 2014-2021-es támogatási időszak projektjeit 2018 és 2024 között fogják megvalósítani. Összesen 2,8 milliárd euró áll majd rendelkezésre, amely keretösszegből Magyarország 214,6 millió euró támogatásra jogosult. Ezen a címen bővebben is olvashat a 2014-2021-es támogatási időszakról angol nyelven.  A jelen támogatási  időszak „Legizgalmasabb innovációs projektjének” az Aluinvent Zrt. pályázatát választották meg. A céget a konferencia harmadik napján egy tanulmányút során látogatták meg a konferencia résztvevői. A Greenfo-n külön tudósítást talál a projekt-látogatásról.

Rónaszéki Gábor, a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. (NFFKÜ), az EGT és Norvég Alap magyarországi végrehajtásáért felelős ügynökségének igazgatója előadásában kiemelte, hogy a pályázat során alkalmazott innovatív projektmenedzsment módszerek lehetővé tették, hogy a viszonylag alacsony költségvetésű projekteknél  „kézműves” projektmenedzsment, személyes ellenőrzés folyhasson.

A konferencia szervezői a programterület témái adta lehetőségből kiindulva a Norvég Alap projektek bemutatásán túl teret biztosítottak egyéb zöld innovációt érintő kezdeményezések ismertetésének is. Így került képbe a 2014-2020 között futó Horizont 2020, az Európai Unió eddigi legnagyobb kutatást és innovációt támogató programja. Ez utóbbi lényegét foglalta össze prezentációjában Magnar Ødelien, az Innovation Norway tanácsadója. Előadásában bemutatta, hogy egy ötlet milyen folyamat során jut el a beadott Horizont 2020 pályázatig. Ajánlása szerint a sikeres norvég innovációs pályázatokat Horizont 2020 projektekként lehet folytatni és kibővíteni.

 Juhász Anikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) főigazgatója a BIOEAST – Közép-Kelet-Európai Kezdeményezés a Tudásalapú Agrárgazdaságért, Akvakultúráért, Erdészetért a Biomassza Gazdaságban együttműködést ismertette.

Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) elnöke szerint a földgáz használata jó módszer lehet a megújuló és a hagyományos energiatermelés és a földgázhálózat szektorainak szimbiózisára. A gázüzemű autók a dízeljárművekhez képest alacsonyabb légszennyezést okoznak – mondta.

Norvég Alap Zöld Innováció konferencia Gödöllőn Kép a képben - Domanovszky Henrik
A képre kattintva galéria nyílik.


A konferencia első napját gálavacsora zárta, a Gödöllői Királyi Kastély Lovarda épületében.

A konferencia második napján a Norvég Alap Zöld Ipari Innováció programjának többi kedvezményezett országbeli képviselői mutatták be az általuk folytatott projekteket és eredményeket. Mintaképp Marge Pihlapuu, az észt program vezetőjének előadásának legfontosabb részleteit foglalom össze. Észtország már az összes támogatott projektet lezárta. Marge szerint a program sikere a szűk fókusznak köszönhető: ők ugyanis a zöld információ- és kommunikációtechnológiára (angol rövidítéssel ICT-re) összpontosítottak, ami az ország egyik legfontosabb kompetenciája. A projekteket norvég partnerekkel való hosszú távú együttműködéssel dolgozták ki, és fenntarthatóra tervezték. Példaképp a Skeleton Technologies által gyártott szuperkondenzátorokat említette, amelyeket űrhajók áramellátásában használnak, és négyszer erősebbek, mint az utánuk következő versenytársuk terméke. A cég jelenleg építi új gyárát Németországban, és 26 millió euró tőkét gyűjtött magánbefektetőktől. Pihlapuu elmondása szerint a cég hálás a Norvég Alapnak, hogy észrevették az ambíciójukat és akkor nyújtottak anyagi támogatást, amikor a leginkább szükségük volt rá. A hét éves cég mára a szektor globális vezetőjévé vált. Pihlapuu hozzátette, hogy Észtország kész partnerségre lépni a többi kedvezményezett országgal, hogy segítsen nekik az informatikai tudás fejlesztésében.

A rendezvény harmadik napján a résztvevők két Miskolc közeli céget látogattak meg - itt olvasható erről a beszámolóm.

A fenti cikk megírását a Norvég Nagykövetség támogatta. Az írás elkészítéséhez nagyban hozzájárultak a magyar Wikipedia szócikkei.