Hírek

Tovább szarosodik a Ráckevei-Soroksári Duna-ág

2017. augusztus 26. 8:03

Tovább szarosodik a Ráckevei-Soroksári Duna-ág Baranyi Krisztina, az Együtt ferencvárosi önkormányzati képviselője járt utána a Tisza majd a Szamos vízszennyezéseinek, de az Ő harcos kiállásának is köszönhető, hogy az Illatos úti veszélyes-hulladék lerakatot elszállították – igaz a talajszennyezés felszámolása még várat magára. Most itt az újabb „Baranyi bomba”: Súlyosan fertőző az a víz, amely a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba kerül a Népjóléti árokból! A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep vezetője értetlenül áll a Baranyi Krisztina által mért adatok előtt.

Az alábbiakat írta Baranyi Krisztina FB oldalán:

Kétszer vettünk mintákat a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD), illetve az abba vezető Népjóléti Árok vizéből. A Népjóléti Árkon keresztül vezetik az RSD-be egész Dél-Pest, több mint 300 ezer ember szennyvizét (napi 54000 m3), a torkolattól pár száz méterre.
Első mintavételünk száraz, napos időben történt. Ilyen időjárásnál a Dél-Pesti Szennyvíztelepnek kifogástalan, a védett területeknél előírt határértékeknek megfelelő tisztított szennyvizet kellene a Natura 2000-es területre engednie. Nos, ez nagyon nem így van.
 

Nem elég, hogy a kémiai vizsgálat extra magas szervesanyag-tartalmat mutatott ki, de a bakteriológiai vizsgálatok megálltak a 10-15-szörös határérték túllépést mutató értékeknél, mert annyi e-coli és coliform baktériumot mutattak ki, hogy nem tudták tovább mérni!

coliformszám:    >2000/ml
e-coli-szám:       >2420/ml
Határérték:              200/ml
e-coli fertőzés >>>

Nem meglepő módon ennek az RSD vizére is hatása volt, az általunk vett mintában a BOI értéke csaknem 7-szerese, a KOI értéke pedig duplája volt a vonatkozó határértéknek.  Csaknem másfélszeres volt a vezetőképesség értéke, magas nitrogéntartalmat mértek

Mérési eredmények:
KOIk: 30 mg/dm3
BOI5: 20 mg/m3
Nitrát: 58 mg/dm3
Nitrit: 18.2 mg/dm3
Ammónium: 1.1 mg/dm3

Ezek alapján az RSD vize a legrosszabb minőségi kategóriába, az "erősen szennyezett" minőségű vízhez tartozik.
(5 kategória van: kiváló, jó, tűrhető, szennyezett, erősen szennyezett víz)

Esős időben is vettünk mintát.  Ekkor a 4 kerületből érkező szennyvíz nagy része, egyszerűen elkerülve a szennyvíztelepet, egyenesen az RSD-be ömlött. Ennek a mérésnek az eredményeit is hamarosan nyilvánosságra hozom.
 

Hang bekapcsolása: a jobb egérrel a képre kattintva megjelenő ablakban a némítás kikapcsolására kattints.

Pár év még, és a Ráckevei-Soroksári- Duna-ág megtelik szarral.

Ezen a videón láthatjátok, hogyan ömlik Pesterzsébet, Kispest, Pestlőrinc, Pestszentimre és Soroksár több mint 300 ezer lakójának (ezek csak a bejelentett lakosok!) szennyvize szűretlenül, tisztítatlanul egy európai jelentőségű természetvédelmi területre, a Ráckevei-Soroksári- Duna-ágba.

Előzmény:
https://www.facebook.com/baranyikrisztinakepviselo/videos/907916629347627/

https://www.facebook.com/baranyikrisztinakepviselo/videos/907935282679095/

Ahhoz, hogy ez előfordulhasson, elég egy 20 perces, átlagos intenzitású eső. Mint most, amikor a videó készült. Nem kell felhőszakadás, kivételes mennyiségű csapadék, extrém időjárás. Csak egy kis eső.  A Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) vízminősége évek óta katasztrofális, inkább hasonlít az év nagy részében egy kanálisra, mint kiemelten védett élővízre. Ez idén is így van, másfél hónapja a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság el is rendelte a III. fokú vízminőség-védelmi készültséget, amely azt jelenti, hogy azonnal be kell avatkozni a vízminőség védelmében.

Hogyan avatkoznak be?

A Kvassay zsilipen keresztül szivattyúkkal táplálnak vizet az RSD-be. Csakhogy ennek látszatja nem nagyon van.  Miért? Évek óta probléma, hogy ki és hogyan fizesse az áramszámlát. Mert a szivattyúk működéséhez bizony áram kell, arra meg nincs pénz! Kis pénz, kis szivattyúzás.

Kotrás is kéne, hisz többször volt jelentős halpusztulás az RSD-n, mert az alacsony vízállás és a beérkező hatalmas mennyiségű szenny miatt egyszerűen berohadt a Duna-ág vize, a halak pedig megfulladtak. Na, kotrás az pláne nincs, soha nem is volt, az már tényleg nagyon sokba kerülne!

A tavalyi halpusztulás (alacsony vízállás, nagy szervesanyag tartalom) Kép: Baranyi Krisztina

A Dél-pesti Szennyvíztisztító telep kiváló szakembergárdája óriási erőfeszítéseket tesz, hogy az egyre nagyobb töménységű és mennyiségű beérkező szennyvizet megtisztítsa. Hogy ez milyen hatásfokkal sikerül, arról eltérőek a vélemények, vannak akik szerint az általuk alkalmazott technológia nem alkalmas a maradéktalan tisztításra.  A Telep jelenlegi környezetvédelmi engedélyéből kikerült egy korábbi kötelezés, ami arra vonatkozott, hogy a kibocsátott szennyvízzel nem terhelheti az RSD-t, illetve a meglévő engedélynek sem tud maradéktalanul megfelelni, hiszen nem képes egy 20 perces záporvíz visszatartására sem (ottjártamkor épp 20 percig esett az eső)

A Hatóságok felé jelentett, a tisztítóberendezéseken áthaladt kibocsátott szennyvíz adatai megfelelnek a határértékeknek. Én is vettem ilyen száraz idei mintákat, nemsokára készen lesznek a vizsgálati eredmények.  De!  Ha megfeszülnek, akkor sem tudják megtisztítani azt (a sokszor óránként 35 000 m3 !!!) szennyvizet, amely esős időben egyszerűen be sem jut a telepre!
Baranyi Krisztina számos észrevételt kapott bejegyzéseihez, voltak akik a módszereit kritizálták. Íme erre a válasza:

"Nem ez az első mintavételem, nem ezek az első méréseim. Szakértők segítségével dolgozom. Minden nyilvános megszólalásomat több hetes, olykor több hónapos munka előzi meg, amely minden lehetséges kérdésre, kételyre kiterjed, az ügyeimet minden oldalról vizsgálva. Ez ebben az esetben is így történt. A mérési jegyzőkönyveket minden esetben csatolom a hatóságok felé történő bejelentésekhez, a rendőrségi feljelentésekhez, illetve a döntéshozóknak (minisztériumok, kormány, államfő) írt beadványokhoz. Soha nem volt még érdemi cáfolat, ha szennyezésről számoltam be, előbb -utóbb (a románok pl. utóbb) elismerték a szennyezést. Az ügyeim túlnyomó többségében eredmény, kormányzati, hatósági beavatkozás, fellépés történt. Az Ön által elvárt részletesség meghaladja egy FB poszt lehetőségeit és célját."   Lásd alul a kapcsolódó anyagokat.

A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep vezetője értetlenül áll a Baranyi Krisztina által mért adatok előtt

A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep vezetője értetlenül áll a Baranyi Krisztina által mért adatok előtt. Barabás Győző az InfoRádiónak elmondta, rendszeresen mérik a kibocsátási mértékeket a telepen, a hatóságok is rendszeresen ellenőrzik őket, és még soha nem értek el határérték feletti eredményt. A telepvezető azt mondta, nincs meggyőződve a mérési körülmények tisztaságáról.

A műsorban (mely itt hallgatható meg) Fehér Anna Magda kérdezte Barabás Győzőt.

Barabás Győző, telepvezető, Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.: A technológiai folyamatok nagyon összetettek, első lépésként kiszűrünk a szennyvízből minden olyan hozadékot, lebegő anyagot, homokot, zsírt, ami a technológiai folyamatokat károsítaná a továbbiakban. Ezt követően előülepítjük a szennyvizet, a víz itt tovább kerül egy virológiai tisztítási fokozatra, ahol a szerves anyag teljes része a nitrogénformátumok egy része, foszfor eltávolításra kerül. Ez egy biológiai eljárás, ami baktériumok segítségével történik megfelelő biztosított körülmények között. Egy utóülepítést követően, ahol ezeket a baktériumokat leülepítjük a szennyvízből, rávezetjük egy második fokozatú biológiai tisztításra, ahol a benne maradt tápanyagokat, nitrogén, foszfor, eltávolítjuk. Ez egy kavicságyon, tehát inkább vulkanikus kőzetőrleményen keresztül vezetett víz, ahol kvázi egy biológiai szűrés van folyamatban.
Aztán majd az így megtisztított vizet egy fertőtlenítő rendszeren keresztül bebocsátjuk a Népjóléti-árok utolsó szakaszába, ahol bevezetésre kerül a ráckevei-soroksári Duna-ágba.

R: Baranyi Krisztina, az Együtt környezetvédelmi politikusa méréseket végzett, igaz nem a Népjóléti-ároknak azon a területén, ahol közvetlenül a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepről kifolyik a tisztított víz, hanem már azon a szakaszon, ahol ez a víz befolyik a Dunába. A vízmintákat, amit vett, bevizsgáltatott egy elismert független laboratóriumban, és az eredmények szerint erős kólibaktériumok szennyezi és éri a Dunát a befolyó víz által. Miként értékelik ezeket a méréseket, ezeket az adatokat?

Barabás Győző: Ez számunkra is meglepő, mi soha nem mérünk ilyent egyrészt, nekünk a határ-értékünk biológiára, tehát coliform baktériumra van azt jelenti, hogy tíz telepképző egység per milliliter. A legtöbbet, amit mértünk, az öt volt, tehát bőven határérték alatt vagyunk. Eddig az ÁNTSZ vizsgál bennünket, és ő sem talált olyan kiugró értéket, ami határértéken felüli lenne. Nem tudom értelmezni a nagyobb, mint kétezer per milliliteres értéket. E. colira ugye nincs határértékünk, ez beleértendő a coliform számba is. Nagyobb, mint kétezer milliliteres coliformot esetlegesen a technológia elején lehetne mérni, de onnan a szennyvíz fizikailag lehetetlen, hogy kikerüljön. Egy ilyen biológiai mintának több kritériumnak is meg kell feleljen. Egyrészt az, hogy most steril üvegbe vesszük, az, hogy hogyan szállítjuk, az, hogy biztosítjuk azt, hogy ez hűtve marad ez a minta, és nem késztetjük azokat a baktériumokat, ami bennük van esetlegesen, továbbszaporodásra, hiszen egy harminc fokos víz egy negyven fokos autó csomagtartójában tartva ugye ezt látjuk, hogy pillanatok alatt osztódik ez a baktérium és meg tudja többszörözni magát. Tőlünk nem mehet ki ilyesmi, és ezt a hatóságok is bizonyítják.

Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Témához kapcsolódó közleménye:

A dél-pesti tisztító mű feladata a csatornahálózat által összegyűjtött, maximálisan napi 360 ezer m3 szennyvíz előmechanikai, illetve ezen belül maximum 80 ezer m3/nap szennyvíz tápanyag-eltávolítással egybekötött biológiai tisztítása. Az 1966-ban üzembe helyezett szennyvíztisztító a bővítéseknek és folyamatos korszerűsítéseknek köszönhetően mára nemcsak hazánk, hanem Európa egyik legkorszerűbb szennyvíztisztító üzeme. A telep vízgyűjtő területén a két világháború között épült csatornák egyesített rendszerűek, ami azt jelenti, hogy egy rendszeren keresztül, közös csatornában kerül elvezetésre a szenny- és csapadékvíz. Az elmúlt évtizedekben azon túl, hogy a vízgyűjtő területen jelentősen nőtt a beépített és burkolt területek nagysága a zöld felületek rovására, az esőzések intenzitásának növekedése miatt is egyre több csapadékvízzel hígított szennyvíz érkezik a csatornarendszeren keresztül a szennyvíztisztító telepre. Felhőszakadások, nagy csapadékok során érkező vizek biológiai tisztítására napi 360 ezer m3 előmechanikai és 80 ezer m3 biológiai tisztító kapacitás áll rendelkezésre.

Lehetőség van az első, legszennyezettebb csapadékhullámból 3600 m3 víz tározására a kiépült záporvíztározóban. A felfogott vizeket a csapadék elmúltával a telep biológiailag megtisztítja. Amennyiben ezt a határt, a 360 ezer m3/nap-t (4,16 m3/sec-t) is túllépi az érkező vízhozam, akkor hatósági előírás szerint, a lakott területek elöntés elleni védelme érdekében a többlet elkerülő vezetéken keresztül, a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep tisztító fokozatait nem érintve kerül elvezetésre a befogadó folyóba. Ez mindenhol a világon így van! Ugyanis képtelenség úgy kiépíteni tisztító telepet, hogy a tervezett kapacitást többszörösen meghaladó mennyiségű szennyezett vizet képes legyen jó hatásfokkal megtisztítani. Nemcsak azért, mert fizikailag nem képes befogadni a telep, hanem főként azért, mert a biológiai tisztítást biztosító baktériumkultúrák kimosódnának a rendszerből, újraélesztésük pedig, akár 2-3 hónapot is igényelne, mely időszakban a tisztítótelep működésképtelenné válna. Amennyiben huzamosabb időre leállna a biológiai szennyvíztisztítás, naponta átlagosan 60 ezer m3, két-három hónap alatt akár 5,4 millió m3 kellően nem tisztított szennyvíz folyna a kis Dunába. Ez súlyos környezetkárosítást jelentene.

Az általunk használt korszerű szennyvíztisztítási technológia révén határérték alatti tisztított szennyvizet bocsátunk a kis Dunába a dél-pesti telepről. Üzemeltetésből eredően még nem kellett bírságot fizetnie a telepnek, pedig a dél-pesti telepre előírt határértékek jóval szigorúbbak, mint számos, más tisztító telepekre szabottak, tekintettel a Ráckevei-Soroksári-Dunaág (RSD) érzékenységére, vízminőségének fokozott védelmére. A dél-pesti telepről elfolyó tisztított szennyvíz minőségét Társaságunk – a hatóságok által elfogadott módon – önkontroll-vizsgálatokkal ellenőrzi.
Ezeket az eredményeket folyamatosan frissítve közzé tesszük a www.fcsm.hu honlapunkon keresztül.

2009 óta Budapest csapadékmentes időben elvezetett szennyvizeinek 100%-a biológiai tisztítást követően kerül az élő vízbe. A beruházásoknak köszönhetően az elmúlt években jelentősen javult a Duna vízminősége, beleértve az RSD tápvizének minőségét is. A Nagy-Dunába bevezetett fővárosi szennyvizek fertőtlenítését a közegészségügyi hatóság sem tartja indokoltnak. A Ráckevei-Sorosári-Dunaágba a délpesti tisztítótelepről bevezetett tisztított szennyvíz időszakos fertőtlenítését a hatóság a nyári időszakra írta elő, csapadékos időben a többszörös mennyiségű esővízzel erősen hígított szennyvíz fertőtlenítésére nincs kötelezése a telepnek.

Összességében a Népjóléti árkon keresztül a Dunaágba vezetett záporvizek mennyisége töredéke a csapadékmentes időszakban bevezetett, nyári hónapokban fertőtlenített tisztított szennyvizek mennyiségének. Tudomásunk szerint a környezet-egészségügyi hatóság rendszeresen vizsgálja az RSD vizét, tájékoztatásuk szerint a kijelölt területeken fürdőzésre alkalmas a víz. Mindezek alapján elmondható, hogy az FCSM tevékenysége az RSD-ből kifogott halak fogyaszthatóságára nincs hatással.

Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
Budapest 2017 augusztua 28.