Hírek

Önálló zöldminisztériumot kértek Orbántól a civilek

Sarkadi Péter

2018. április 16. 21:57

Önálló zöldminisztériumot kértek Orbántól a civilek Országos zöld civil szervezetek levélben kérték Orbán Viktort, hogy az új kormányzati struktúrában erősítse meg a környezetügyet és állítsa vissza a környezetvédelmi tárca egységét és önállóságát – írtuk napra pontosan 4 éve. Vajon, ha most is kérnék a formálódó 4. Orbán-kormánytól ugyanezt, megint süket fülekre találnának a zöldek?

Négy éve, az alakuló 3. Orbán-kormány figyelmét hívták fel a civilek a zöld terület komoly problémáira. Mint akkor írtuk: 
"Hat országos civil környezetvédő szervezet (Greenpeace Magyarország, Levegő Munkacsoport, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége, WWF Magyarország, Védegylet) levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben a környezetügy fontosságára hívták fel a figyelmet és a kormányzati struktúra újragondolására kérik. A civilek arra hivatkoznak, hogy több hazai és nemzetközi stratégiai dokumentum [Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése, Nemzeti Biodiverzitás Stratégia ] figyelmeztet az éghajlatváltozás elleni fellépés, a környezet, a természet megvédésének sürgető voltára. Emlékeztetnek arra, hogy bár az Alaptörvény elvben magas szinten garantálja a természeti erőforrások védelmét és az egészséges környezethez való jogot, az előző négy éves kormányzási időszak alatt a környezet- és természetvédelem jogi és intézményi helyzete romlott. A környezetvédők szerint a jelenlegi helyzet nemcsak a jövő nemzedékek lehetőségeit rontja, de a ma élők egészségét is veszélyezteti és akadályozza a gazdasági kibontakozást. A civilek azt javasolják a miniszterelnöknek, hogy erősítse meg a környezetügy kormányzati képviseletét és állítsa vissza az egységes és önálló környezetügyi tárcát. Lényegesnek tartják az átláthatóság és a társadalmi részvétel biztosítását is. A környezetvédők a kormányprogram kialakításához egy részletes környezetpolitikai javaslatcsomagot is elküldtek, amelyet 66 civil szervezet támogat. "

A négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest csak tovább romlott a környezet és természetvédelemmel kapcsolatos helyzet.

A központosítás gazdasági területeket is elért, az önkormányzati hulladékos cégeket a köznyelvben csak Kukaholdingnak nevezett pénzbeszedő cég alá rendelték, a lerakási díjak emelésével és a rezsicsökkentéssel kivéreztették a szemeteseket, ezzel a fejlesztések elől vették el a lehetőséget.
A Belügyhöz tartozó Katasztrófavédelemhez több nem odaillő feladat került, így a vegyszeres szúnyogirtás, amit a hírek szerin egy tűzoltó ezredes felügyel, pedig inkább ökotoxikológus szakemberre lenne szükség. A Katasztrófavédelem felügyeli a kéményseprést is, a korábban évente kötelező ellenőrzést először két évre emelték, majd eltörölték, ezzel az elöregedett kéményű házak lakóit veszélyeztetik.
Külön fejezet szólhatna arról, hogy a „közpénzjellegét nagymértékben elvesztő” költségvetésben elegendő forrás jutott-e környezetügy finanszírozására. A válasz egyszavas: nem.

Az elmúlt években csökkent a hatóságok költségvetése, kevesebb pénz jut a nemzeti parkok működésére, a kármentesítési programra, a zöld mozgalmak támogatására, az uniós forrásokat is csak kivételes esetekben használták környezetjavító vagy egészségvédő célokra. Jutott viszont pénz látványberuházásokra, kilátókra, stadionokra, felcsúti kisvasútra, és így tovább. A rendszer átalakításának fontos eleme volt a jogszabályok gyengítése, a személyre szabott törvényjavaslatok, vagy éppen a magasabb rendű jogszabályok kikerülése alacsonyabb jogszabályokkal, salátatörvényekbe bújtatott paragrafusokkal.

Az Országgyűlés elfogadta a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szóló jogszabályt, amelynek a célja az engedélyezési folyamat gyorsítása, egyben gyengítése volt. A nagyberuházások esetében részletes, mindenre kiterjedő, gondos eljárás lenne indokolt a környezeti károk, a természetpusztítás, vagy a veszélyhelyzetek elkerülésére. Ez a jogszabály gyakorlatilag ellehetetlenítette az érdemi hatósági munkát, segítségével bármit gyorsan fel lehet építeni, ebben segített a baráti cégek felé lejtő közbeszerzési gyakorlat is. A kiemelt beruházásokról szóló törvénynek esett áldozatul a Budai Vár, a múzeumi negyednek kikiáltott Városliget, az úszó VB környezete, az Orczy park és még sok minden.
De gyengültek az építéshatósági jogszabályok is, először a 300 m2-nél kisebb épületek esetében szűnt meg a kötelező építési engedély, majd növelték a négyzetmétert. Jogi ügyeskedéseket, a pályázatok szubjektív értékelését láthattuk a földbérleti, illetve földeladási ügyekkel kapcsolatban. Az Orbán kormány az érvényben lévő törvényekre is fütyült, a földárverésekből befolyt pénzt, amit csak újabb földvásárlására lehetett volna fordítani, az államadósság csökkentésére irányították el.
Az Orbán kormány száz környezeti bűnét ebben a cikkben gyűjtöttük össze

A civil világ talán legszervezettebb szegmense a zöld szféra. Ennek része, hogy minden évben különböző településeken gyűlnek össze a szervezetek tagjai országos találkozójukon. Az idei, immár 28. Zöldcivil Országos Találkozót az erdélyi Kalotaszentkirály-Zentelkén tartották az elmúlt napokban. Miután mindenki lassan hazaérkezik, kíváncsian várjuk, hogy írnak-e most is nyílt levelet Orbán Viktornak a májusra várható 4. kabinetjének indulása előtt.

Persze ne legyen illúziónk, mindenki tisztában van azzal, hogy a „látvány demokratikus” NER keretében a kormány érdemben nem kíváncsi a valódi/érdemi véleményekre, és ahogy eddig, ezután is csak kolonc a környezetvédelem az udvari beruházók nyakán. Még mindig maradtak területek, melyre szemet vetett az illiberális hatalom.
A vadászterületek/vadásztársaságok után az állami erdőgazdaságok megszerzése is a látótérben maradt. A nagy termőföld lenyúlások során terítékre kerültek volna a nemzeti parki földek is, de ezt pár éve még sikerült megakadályozni – kérdés, hogy mikor porolja le az ötletet a féktelen étvágyú polip.
A Balaton gázszerelő szomszéd, és „LEDsötétítő” sajátláb fairtásos – kikötőépítéses leprivatizálása után a turizmus is lassan családi vállalkozásba kerül. Nem tettek le az olimpiai lázálmokról, melynek keretében irdatlan pénzeket költünk az egészségügy, oktatás, és egyéb létfontosságú területek helyett - a gyakran környezetkárosító - értelmetlen sportberuházásokra. A lenagyobb falat a paksi beruházás, melynek gigaköltségeit még az unokáink is nyögni fogják, nem beszélve a putyini kiszolgáltatottságról, és az idejétmúlt nukleáris technológia megoldatlan problémáiról.
Szóval ok bőven lenne most is egy figyelemfelkeltő levél megírására.