Mérlegen a befektetési bírósági rendszer

Védegylet Egyesület

hírlevelek - webes kiadványok

Mérlegen a befektetési bírósági rendszer

Az új uniós javaslat állandósítani fogja a vállalatok támadásait az egészséggel és a környezettel szemben. Az Európai Unió által javasolt befektetési jogok nem állják ki a demokrácia próbáját.

2015 őszén az Európai Unió kereskedelmi biztosa, Cecilia Malmström olyan javaslatot fogalmazott meg, amely a jövőben rendkívül kiterjedt jogokat biztosítana a külföldi befektetőknek valamennyi uniós kereskedelmi megállapodás során. Ebben az időszakban a nyilvánosság fokozódó aggodalommal kísérte, hogy az Európai Unió kereskedelmi megállapodásai, így az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP), illetve az EU és Kanada közötti Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (CETA) egy úgynevezett befektető-állam vitarendezési mechanizmust (ISDS) tartalmaznak. A számos már érvényben lévő nemzetközi kereskedelmi és beruházási szerződésben szereplő vitarendezési mechanizmusra támaszkodva a nagyvállalatok számos, gyakran heves vitákat kiváltó peres eljárást indítottak olyan államok ellen, amelyek a közegészségügy, a környezet vagy a közérdek védelmét szolgáló szabályozást fogadtak el.

Az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy a TTIP tárgyalások keretében megfogalmazott befektetési bírósági rendszer (Investment Court System, ICS) új beruházásvédelmi megközelítése „megvédi a kormányok jogát a szabályozásra, és biztosítani fogja, hogy a befektetési vitákat a jogállamiság elvével maradéktalan összhangban bírálják majd el.” A Bizottság tagjai ígéretet tettek arra is, hogy azok a legkirívóbb esetek, amelyek mára az ISDS-ben rejlő igazságtalanságok és sérelmek szimbólumaivá váltak, a „megreformált” rendszerben nem fordulhatnak majd elő. Az elmúlt évek öt legnagyobb port kavaró vitarendezési ügyét elemezve jelentésünk ezeket az ígéreteket teszi mérlegre. A következő ügyekről van szó:

Beperelhetnék-e az olajipari óriások az EU tagállamait egy olyan esetben, mint amilyen a Keystone XL kőolajvezeték elutasítása volt? A TransCanada kontra Egyesült Államok ügy

Beperelhetnék-e a dohányipari óriások az EU tagállamait a dohányzásellenes jogszabályok miatt? Philip Morris kontra Uruguay

Megtámadhatják-e a bányaipari vállalatok az EU tagállamokat a hidraulikus kőzetrepesztéses olajkitermelés moratóriuma miatt? A Lone Pine kontra Kanada ügy

Beperelhetik-e az energiavállalatok az EU tagállamokat környezetvédelmi előírások miatt? Vattenfall kontra Németország

Beperelhetné-e egy bányaipari társaság az EU tagállamait környezeti hatásvizsgálatok miatt? A Bilcon kontra Kanada ügy

KIADVÁNY LETÖLTÉSE:  Mérlegen a befektetési bírósági rendszer (504 KB pdf.)


hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés