Ne félj, ismerd meg!

2017. április 06. - 2017. május 18.

1083 Budapest, Ludovika tér 2. Semsey előadóterem

 

Négy részes előadássorozat természettudományos tévhitek eloszlatására, kézbe vehető gyűjteményi példányokkal

 


 

Az előadásokra regisztrálni e-mailben a termeszettudomanyi@gmail.com címen lehet. A jegyek és bérletek váltása a helyszínen, az előadás kezdete előtt a jegypénztárban lehetséges. Az előadásokat 12 éven felülieknek ajánljuk, 6 éves kor alatt ingyenesek.

Helyszín: Magyar Természettudományi Múzeum 1083 Budapest, Ludovika tér 2.  Semsey előadóterem

Jegyár: 600Ft / előadás 
Bérlet: 2000Ft (4 előadás)

Bérlet váltása esetén egyszeri ingyenes belépést biztosítunk az április 13-án nyíló Jégkorszaki rejtvények című kiállításunkra.

Az előadások időpontjai és témái: 
április 6. 17.30 – 19.00

(Méret)aránytalan félelmek: a rettegett amazonok, a darazsak

Magyarországon talán egyetlen állatcsoportot sem övez olyan mértékben eltúlzott félelem, mint a társas darazsakat, ráadásul erre a különböző médiumokban a darazsakról közvetített badarságok csak ráerősítenek. A jelenlétükre adott félelmi reakcióink pedig csak annak a valószínűségét növelik, hogy a darázs is fenyegetve érzi majd magát, és végül tényleg szúrás lesz a vége. Az életmódjuk, szokásaik megismerése viszont ad valamit, amit az ismeret nélküli félelem elvesz: azt hogy mindazért, amire képesek, „szeretet” nélkül is tudjuk csodálni őket, megadva nekik azt a „tiszteletet”, tartva tőlük pont annyira, ami kell ahhoz, hogy az esetek döntő többségében háborítatlanul megférhessünk egymás mellett. A társas darazsak szépségét, elképesztően összetett életvitelét és építészetét, viselkedését Vas Zoltán, a múzeum Hártyásszárnyúak gyűjteményének muzeológusa mutatja be.
 

április 27. 17.30 – 19.00

Elménkbe kígyózó félelem

A kígyó szó hallatán sokakat rögtön dermesztő  félelem, még többeket legalábbis viszolygás fog el. Pedig többségük, kiváltképp Magyarországon, ártalmatlan az emberre. Megnyugodhatunk: nem kell mentőt hívnunk "kígyómarás" esetén egy börzsönyi kirándulás során, mert ahogy medvékkel nem, úgy viperával sem találkozhatunk ott. Ha alaposabban megismerjük a kígyók megjelenését, életmódját, előfordulását, láthatjuk, hogy valójában nagyon érdekes, látványos és különleges állatokról van szó.

A magyarországi kígyófajokat Vörös Judit herpetológus, a múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteményének muzeológusa mutatja be.


 

május 4. 17.30 19.00

Miért féljünk, és miért ne féljünk a csípőszúnyogoktól?

A csípőszúnyogokkal szinte minden ember került már közelebbi kapcsolatba. Csípésük igen kellemetlen viszkető érzést és bőrirritációt okoz, és a zümmögésüket is nehezen tűrjük. De a legnagyobb problémát a kórokozók terjesztésével okozzák. Az utóbbi néhány évben megjelent hazánkban három, Európában invazívnak számító faj, melyek potenciálisan több betegséget terjesztenek, mint az őshonos fajaink. De valóban kell-e ennyire tartanunk a Magyarországon élő fajok csípésétől? Milyen betegségeket terjesztenek hazánkban valójában, és hány ember fertőződik meg itthon? Az ember számára milyen haszna van ezeknek az állatoknak?

Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk Soltész Zoltán dipterológustól, a Kétszárnyúak gyűjteményének kutatójától.
 

 

 

május 18. 17.30 19.00

mélyraktárA lovakat nem lövik le, ugye? – Avagy hogy kerülnek emlősállatok a múzeumba? Gyűjteménylátogatás az Emlősgyűjtemény mélyraktárában

Bizony, ma már sem lovakat, sem más emlősöket nem ölnek meg azért, hogy múzeumban kiállíthatók vagy tanulmányozhatók legyenek. Kittenberger Kálmán a XIX. században még azért is vadászott, hogy a Természettudományi Múzeum gyűjteményét gyarapítsa. Ma már ilyen gyűjtés nem lehetséges.

Hogy kerültek emlősök a múzeumba régen és ma? Ezekre a kérdésekre kapunk választ Csorba Gábor emlőskutatótól, a múzeum tudományos és gyűjteményi főigazgató-helyettesétől.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés