A rovat kizárólagos támogatója

Budakalász város hulladékgazdálkodásának vizsgálata, különös tekintettel a biológiai úton lebomló műanyagokra

hirdetés

Szerző: Bordós Gábor

Év: 2011

Város: Budapest

Egyetem/főiskola: Budapesti Corvinus Egyetem

Tanszék: Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék; Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék

Oldalszám: 58

Szakdolgozat letöltése

Dolgozatom célja Budakalász hulladékgazdálkodásának megismerése és egy helyzetkép felvázolása a különböző anyagfajták útjának lekövetésével, valamint a biológiai úton bonthatónak jelzett műanyagfóliák biodegradációjának vizsgálata volt. A jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszert a település önkormányzatának környezetvédelmi referensével végzett terepszemlékkel és konzultációkkal valamint a közszolgáltató telephelyein végzett szemlékkel sikerült teljes mivoltában feltárni. A megismertek alapján elmondható, hogy szükséges lenne a szállítási távolságok minimalizálása, a zöldhulladék helyi hasznosításának megoldása. Fontos lenne továbbá egy olyan műanyaghulladékot szelektíven gyűjtő rendszer kialakítása, mely nem csak a csomagolási hulladékok feldolgozására lenne képes.

A biológiai úton lebomló műanyagokat az egyre nagyobb mennyiségben képződő, pontosan nem ismert lebomlási idejű, hulladékká válva a környezetet szennyező műanyagtermékek kiváltására fejlesztették ki. A városon áthaladó nagy forgalom miatt a vásárlók száma is nő, és a kis tömegű, nagy felületű zacskók nem csak szándékoltan kerülhetnek ki a természetbe, habár Budakalász közigazgatási határain belül is találhatók illegális hulladéklerakatok. Éppen ezért a kísérlet beállítása során arra szerettem volna fényt deríteni, hogy mindenféle szélsőséges (és mesterséges) körülménytől mentesen, a környezetbe kikerülve milyen mértékben bomlanak a hétköznapi életben legelterjedtebb felhasználású, biodegradálhatónak jelzett műanyagzacskók mikroorganizmusok hatására. A választott csomagolóanyagok a felhasználói tájékoztató alapján komposztálhatóak, ezért vizsgálataim célja volt a minták tömegének csökkenése révén nyomon követni lebomlásukat. Ez által kívántam jellemezni, hogy a fóliák nagyobb darabjai hogyan viselkednek aerob környezetben.

Az 5 féle lebomló és a 2 féle le nem bomló fóliából 40*40mm-es mintákat vágtam, tömegüket analitikai mérlegen lemértem. A minták vizsgálata havonta történt; kíméletes mosás és szárítás után analitikai mérlegen mértem a tömegüket.
A vizsgálat teljes időtartama alatt a tömegcsökkenés elmaradt a várakozásoktól, átlagosan kb. 3m/m % volt. A Post Hoc teszttel végzett egy utas varianciaanalízis lefuttatása során az egyes műanyagfajták tömegcsökkenése között eltérés mutatkozott; a kukoricakeményítő alapúnál volt a legjelentősebb, míg a lebomló kissűrűségű polietilénnél a legkevesebb. Az idő tényezőt vizsgálva is szignifikáns különbségeket találunk az egyes havi kitermelések mérési eredményei között, ezzel szemben a közegek fajtája a statisztikai próba szerint nincs hatással az anyagok lebomlására.

A kísérleti időszak végén elvégezett mikrobiológiai vizsgálatok eredményei igazolják a biodegradációhoz szükséges mikrobiológiai feltételek meglétét, ennek ellenére a fóliákon makroszkópos szintű elváltozások nem voltak érzékelhetőek és jelentős tömegcsökkenés sem következett be.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás