Vizeinkben rejtőző planáriák

FÜLEP TEOFIL

2009. október 4. 11:52

Vannak élőlények, amelyekről még 100 évre visszamenően is csak kevés kutató foglalkozott hazánkban, így országos szinten is alig ismerjük fajaikat, elterjedésüket, életüket. Ilyenek az állóvizekben és vízfolyásokban élő, a laposférgek törzsébe tartozó örvényférgek („Turbellaria”).

Az örvényférgeknek több mint 3000 fajuk ismert a Földön. Általában kisméretűek, néhány tizedmilliméter és 10 cm között változik a testhosszuk, a legnagyobb méretű faj 60 cm-es. Bőrizomtömlőjük van, testüket csillók borítják. Az apró fajok aktívan úsznak, a nagyobb fajok a több ezer csilló összehangolt csapásai segítségével egyenletesen „siklanak” az aljzaton. Az „örvényféreg”, „Turbellaria” név az „örvény”, latinul „turbo” szóból származik, utalva a csillók által keltett áramlásra. A hármasbelűek (Tricladida), ismertebb nevükön planáriák a leggyakoribb, szabad szemmel is könnyen megfigyelhető, többnyire 1-2 cm-es örvényférgek, kb. 20 fajuk él Hazánkban.

planária
 

Minden víztípusban előfordulnak, földalatti és barlangi vizekben is élnek fajaik, egyesek a szárazföldek nedves talajában laknak. A tengerekben színpompás fajok élnek, míg a kontinentális vizekben („édesvizek”) legtöbbjük színe jelentéktelen: szürke, fekete, barna, olykor fehér. Többnyire hímnősek, vagy osztódnak. Rendkívüli regenerációs képességükről híresek, a kettévágott állatok 1-2 nap alatt visszanövesztik az elvesztett szerveiket, testük 1/100 részéből képesek teljes állattá egészülni. Életmódjuk tekintetében sok érdekességet tartogatnak számunkra. Egyes fajok moszatokkal élnek szimbiózisban, van olyan, ami már nem is táplálkozik. Számos fajuk valóságos koplalóművész, akár egy évnél tovább is megvannak táplálkozás nélkül, ilyenkor saját testüket felemésztve a térfogatuk háromszázad részére zsugorodnak. Van faj, amely kis gömb alakú cisztát képezve túléli a vize kiszáradását. Vannak szűktűrésű hidegkedvelő és szennyezésre érzékeny fajok, mások elviselik a változó hőmérsékletű, kevésbé tiszta vizeket is. A hegyvidékek fajai hőigényük szerint váltják egymást a vízfolyásban, magassági övezeteket hoznak létre. Méretük, színük, fejformájuk és szemeik jellegzetes faji bélyegek. A meghatározásuk általában egyszerű, de néhol az ivarszervek boncolásával jár. A legtöbb fajnak – férgek esetében meglepő módon – két szeme van, amely csak fényérzékelése alkalmas. A forráslakó, kövek és vízinövények levelei alatt található planáriák ragadozó és dögevő, rejtőzködő életmódot folytató vízi élőlények. Jellegzetes, helyenként tömeges képviselői a vízi élővilágnak, a gyakoriságuk ellenére az elterjedési viszonyaik kevéssé ismertek Hazánk területén.

planária
 

A legelső kutatások mintegy 100 éves múltba nyúlnak vissza, és mostanáig mindössze kb. 10 biológus írt a témában cikkeket Magyarországon, amelyek később „eltűnve” évtizedekre elkerülték a hidrobiológusok figyelmet. 2003-tól kutatva a hármasbelűek előfordulását a Bükk üde karsztvizeiben, a várt zonális, egyszerű elrendeződésnél sokkal érdekesebb elterjedési mintázat rajzolódott ki, újabb kérdések merültek fel.
A planáriák tehát ott lapulnak tavaink, patakjaink vizében, és kifejezetten gyakorinak mondhatók. Mégis alig ismertek, és kevés kutatásuk is számos érdekes dolgot hozott felszínre. Ez a példa kiválóan mutatja, milyen összetett élővilág vesz körül bennünket, és még mennyi adósságunk van a megismerésükhöz. A természetvédelemnek, adott esetben a károk számszerűsítésének is alapja a természeti értékeink megismerése. Az Állatok Világnapján erre hívják fel figyelmünket a kövek alatt rejtőző örvényférgek.

FÜLEP TEOFIL okl. környezetvédelmi ökológus, örvényféreg-kutató
PhD-hallgató PE GK, Holocén Természetvédelmi Egyesület, http://teo73.freeweb.hu  




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés