Zöld iránytű

A greenfo.hu a Jazzy rádióban  2015 április 22 –én indotta el a Millásreggeli környezetvédelmi rovatát. A ZÖLD IRÁNYTŰ szerdánként 9.40 – 10.00 között hallható az éterben Budapest kb. 50 km-es vételkörzetében (90.9) MHz, és a világhálón.  2016 február 17-től szintén szerdánként 19.00 - 20.00 között jelentkezik a ZÖLD IRÁNYTŰ EXTRA.   Jelenjen meg a műsorban, reklámozza zöld szolgáltatásait, termékeit:  Jazzy hallgatottsági adatok  További információk: Sarkadi Péter +36/30 9488210 zoldiranytu@jazzy.hu

A műsor támogatói

millásreggeli Knauf Insulation jazzy
  • 2016. július 27.

    1.  A WWF „Élő Erdő Díjait” kapták Magyarország legjobb magán erdőgazdálkodói.
    Öt területi kategóriában díjazták a WWF Magyarország által kiírt "Élő Erdő Díj - A Natura 2000 erdők legjobb erdőgazdálkodói" győzteseit. Az Uniós támogatásból hazánkban először tüntettek ki a Natura 2000 hálózat részét képező magántulajdonú erdőkben dolgozó magán erdőgazdálkodókat, erdőtulajdonosokat, szakirányítókat. A részleteket a múlt heti díjátadón mondta el Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője

    Az egyik díjazottj Fejes Gábor,  az Alföld északi szélén természetvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú erdőkben gazdálkodik. Hivatásának tekinti a természeti értékek megőrzését. A nyílt pusztai élőhelyekhez kapcsolódó erdei élőhelyet biztosítanak számos védett madárfajnak (egerészölyv, kékvércse, kerecsensólyom, karvaly), denevérfajoknak és növényfajnak (tarlós nőszőfű, nyári tőzike).

  • 2016. július 20.

    1. A múlt héten a szalmabála építészettel kapcsolatban Dr. Medgyasszay Péter, építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem  docense sok érdekességet mesét el. Pl. azt, hogy a szalma mint nyersanyag fele annyiba kerül, mint a megszokott tégla, és egyéb építőanyagok, hogy utólagos szigetelésnél is biztonságosan használható, de ma még nehézkes beszerezni, és igencsak környezettudatos elkötelezettségűek vágnak csak bele ebbe az alternatív technológiába. Pedig ez egy remek környezetbarát technológia. Most a jövőről folytatjuk. Mi várható a hazai épületállomány alakulásában? Milyen trendek vannak az építészet megújítása terén különös tekintettel az un. zöld építészetre. Dr. Medgyasszay Péter, építész

    2. Két hír a Budapest környéki erdőjáróknak/kirándulóknak és természetbarátoknak: átadták a Hármashatár-hegyi Turistaházat és a Guckler Károly kilátót, ill. Újabb 3600 hektár örökerdő a Pilisi Parkerdőben Részletek Kovács Ferenctől a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti erdészet erdőgondnokától. 

  • 2016. július 13.

    1. Szalmabála építészet – Olcsó? Biztonságos? Gyors? Belevágjak?

    Az egyszerű szalma bálázott formájában alkalmas épületszerkezetek hőszigetelésére. Ugyanaz a hőszigetelés elérhető vele, mint az iparilag agyonfeldolgozott anyagokkal, csakhogy ezért nem kell hatalmas gyárakban megfeszített kapacitással fűtőanyagot égetni, neked pedig éjt nappallá téve dolgozni, hogy meg tudd fizetni ezt a temérdek fűtőanyagot – olvasható a Magyar Szalmaépítők Egyesülete honlapján. Sok kérdés felmerül a szalmaépítészet kapcsán, ezekre ad választ Dr. Medgyasszay Péter, építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar - Építőanyagok és Magasépítés Tanszék egyetemi docense

    2. 45.000 műanyag palacktól tisztult meg a Tisza. Rekord a 4. PET kupán

    A PET Kupa tiszai hajósai idén nyáron is bebizonyították, hogy összefogással, elszántsággal, ötletességgel és kemény munkával rekordmennyiségű hulladéktól tisztítható meg a Felső-Tisza vidéke. A környezetvédelmi kezdeményezés PET flottája saját építésű pillepalack hajóival járta be a Szatmárcseke–Tiszamogyorós távot. Hat nap alatt rekordmennyiségű hulladékot szedtek össze a folyóból és árteréből, több mint 45.000 darab pillepalackot és egyéb hulladékot gyűjtöttek. Az idei verseny során nagy hangsúlyt helyeztek a Tiszapart hulladékhelyzetének szakszerű felmérésére, valamint a vízminőség vizsgálata érdekében vízmintákat is vettek.
    Hankó Gergely, a 4. PET Kupa egyik szervezője és hulladékgazdálkodási szakértője.

     

  • 2016. július 6.

    1. 
    Itt a nyár, beindult a nyaralási szezon, és menetrendszerűen jönnek a szúnyogok, csatlakozva a betegségeket terjesztő kullancsokhoz.
    Aktuális volt, hogy a Tudatos Vásárlók Egyesülete nyári tesztjében 21 különféle folyékony szúnyog- és kullancsriasztó készítmény hatóanyagát vizsgálta meg. Vajon csak a kiszemelt rovaroknak ártanak ezek a szerek? Mit tehetünk, ha a szúnyogok okozta kellemetlenséget méregmentes módszerekkel szeretnénk megelőzni? E kérdésekre is adott választ a Tudatosvásárlók Egyesületének munkatársa, Andacs Noémi

    2.
    Nagyjából 10.000 darázsfaj él hazánkban, de ebből csak 20 amit mi darázsnak ismerünk a sárga-fekete csíkjairól, és ebből is csak 5 faj fordul elő emberi környezetben.
    Csak semmi kapkodás – és akkor békében ellehetünk a papírdarázs fajokkal. Nyáron a szabadban nem árt minden italt átlátszó pohárba tölteni. Darázsügyi körkép a Magyar Természettudományi Múzeum darázskutatójával, Vas Zoltánnal.

     

  • 2016. június 29.

    1. Égető kérdés. Miért nem jó megoldás a hulladékégetés?

    Amíg mindenki a foci EB-nek örült, addig a kormány elfogadott egy olyan törvénymódosítást, amely értelmében a hulladékégetőkből származó salak lerakása után nem kell lerakási járulékot fizetni. Ezzel gyakorlatilag újabb lehetőséget adnak a környezetszennyező hulladékégetés térnyerésének. A Hulladék Munkaszövetség, a Greenpeace Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetségének közös állásfoglalásáról mesél Botár Alexandra, az MTVSZ klíma-energia programvezetője.

    2.  Internetes lakossági szavazás 2017 év madaráról

    A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-óta választja vagy szavaztatja meg az év madarát. 2017-re is három faj: az erdei fülesbagoly, a házi veréb és a tengelic közül választhatnak az emberek az egyesület honlapján 2016. július 27-ig.

     

     

  • 2016. június 22.

    1. Szemét kérdés. Mit, hogyan szelektáljunk, és mi lesz a sorsa?

    Immáron házhoz jön Budapesten a szelektív gyűjtés, így csak a lépcsőházba kellene levinni a szépválogatott leendő másodnyersanyagot, de valahogy nem megy. A korábbi szelektív hulladékszigeteken jobb volt a válogatás minősége. A fővárosi szemét/hulladék déli fele a Pusztazámori hulladéklerakóba kerül az északi budapesti területek szemete elégetésre kerül Rákospalotán. De mi lesz a szelektíven gyűjtött hulladékokkal? Aki válaszol:  Sámson László FKF Zrt hulladékkezelési igazgatója.
    Az elkövetkező hetekben ellátogatunk a Pusztazámori hulladéklerakóba, a Dunaújvárosai papírgyárba, a zalaegerszegi üveggyűjtőbe, és a fehérvárcsurgói autódarálóba is.

    2. Egy tegnapi hírről bővebben: Az új hulladéktörvény betesz a szelektív hulladékgyűjtésnek

     

  • 2016. június 15. – Zöld iránytű extra

    1. konkrét fajok vagy területek védelme helyett előtérben a komplex természetvédelmi programok zöldipar fejlesztéssel, ökoturizmussal – Irányt módosít a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete. Beszámolunk a WWF zambiai éves konferenciájáról, melyen a WWF Magyarországot Sipos Katalin igazgató képviselte.

    2 Két év után elszállították a hortobágyi mérgeket
    . Csernobil óta a legnagyobb ökológiai katasztrófa: napok óta ég Ukrajna legnagyobb szeméttelepe, és tovább halasztódik Brüsszelben a valószínűleg rákkeltó glifozát növényvédőszer engedélyének meghosszabbítása. Mai zöld hírfelügyelőnk, Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag szakértője.

    3.  Mi legyen Budapest legnagyobb zöldterületével? A Népliget „mostohagyerek” a fővárosi nagyparkok között, dicső múltról esetében nehéz beszámolni, mivel alapítását követően igen hamar - az 1900-as évek elején- elterjedt az a közvélekedés, hogy a „Nepcsi” az a hely, „ahova rendes ember nem jár”. Hogyan lehetne, és milyen tervekkel életet lehelni a parkba? A ReCity Magazin egyetemi hallgatókat vont be az ötletelésbe. Doró Viktória a ReCity Magazin főszerkesztője

    Nyári szabadságra megy a Zöld iránytű extra, legközelebb szeptemberben jelentkezünk.

  • 2016. június 15.

    1.  Mi legyen Budapest jelenleg elhanyagolt legnagyobb zöldterületével? Civil ötletek a Népliget hasznosítására.
    A Népliget „mostohagyerek” a fővárosi nagyparkok között, dicső múltról esetében nehéz beszámolni, mivel alapítását követően igen hamar (már az 1900-as évek elején) elterjedt az a közvélekedés, hogy a „Nepcsi” az a hely, „ahova rendes ember nem jár”.
    Budapest legnagyobb közparkja rendkívül rossz, elhanyagolt állapotban van, ezért itt az idő, hogy mind a döntéshozók, mind a civil szervezetek, közösségek meglássák a benne rejlő potenciált és változtassanak a jelenlegi méltatlan állapoton.
    A ReCity Magazin által szervezett 8 hetes műhelymunka során a részt vevő egyetemi hallgatók a Népliget revitalizációjára fogalmaztak meg fenntartható és költséghatékony megoldásokat. A munka során bevonták a környék lakosságát is. Az ötleteket eljuttatják az illetékeseknek, hogy valami legyen a most lepukkant, elhanyagolt Népligettel.
    Részletek az ötletgazdától: Doró Viktória a ReCity Magazin főszerkesztője

     

  • 2016. június 8. – Zöld iránytű extra

    1 Jön a nyár, és a kellemetlen velejárók. Milyen szúnyog- és kullancsriasztót vegyünk? A tudatosvásárlók ezt tesztelték - 21-ből 13 rendben. Viszont figyeljünk oda: ne keverjük a riasztót, és az irtót!

    2. Mitől öko, bio egy mosószer? Ezt is tesztelte a Tudatosvásárlók Egyesülete. Nehéz eligazodni a címkék dzsungelében.
    A két tesztről Andacs Noémi a Tudatosvásárlók Egyesülete munkatársa

    A környezetvédelmi világnaphoz és a könyvhéthez kapcsolódva 2 most megjelent könyvet ajánlunk:
    A
    z egyik a Csodálatos állatok - varázslatos növények c gyerekkönyv Bálint György (Bálint gazda) és Telegdi Ágnes műve.

    4. A másik Mészáros Fanni (CECED Magyarország Egyesülés cégvezetője) Forgó Morgó a tengeren című mesekönyve, melynek kapcsán a felnőtteknek az energiahatékonysággal kapcsolatban is beszélünk. 

  • 2016. június 8.

    1. Mitől öko, bio egy mosószer? Ezt tesztelte a Tudatosvásárlók Egyesülete
    A mosószerek legfőbb problémája, hogy gyakran tartalmaznak környezetszennyező és egészségügyi kockázatot jelentő összetevőket, amelyek nem csak közvetlenül, de közvetve is káros hatással vannak ránk, hiszen a szennyvízzel az élővizekbe is kijutnak. A fogyasztók tudatosabbá válásával a mosószerek között ma már nagyon sok, magát ökoként definiáló termék található a piacon, mivel kisebb gyártók is készítenek ilyen terméket.
    A Tudatosvásárlók Egyesülete a címkén, a webáruház vagy a gyártó honlapján lévő adatok alapján értékelte a vizsgálatba vont termékeket. A vegyi árukra, így a mosószerekre sem vonatkozik olyan szigorú címkézési szabályozás az összetevők tekintetében, mint az élelmiszereknél, így az esetek többségében nem derül ki pontosan, hogy egy-egy összefoglaló név milyen vegyületet is takar. Ezért a fogyasztóknak nagyon nehéz helyzetük van, ha tájékozódni szeretnének a termékcímke alapján. Ebben segít eligazodni Andacs Noémi a Tudatosvásárlók Egyesülete munkatársa

  • 2016. június 1. – Zöld iránytű extra

    1. Paks 2 a tuti bukta-nekünk
    A két új paksra tervezett atomerőművi blokk, azaz a Paks 2 projekt a kormányzat által sulykolt optimista feltételezések ellenére sem térül meg még 60 év alatt sem. Paks 2 akár évi 285 milliárd forintjába is kerülhet a magyar államnak, állítja egy független nemzetközi energetikai elemző cég tanulmánya, melyet a Greenpeace felkérésére készítettek. Ennyi pénzből 253.000 háztartást lehetne napelemekkel ellátni. Nincs olyan forgatókönyv, mely szerint Paks 2 gazdaságos lenne. Unokáink is nyögni fogják. Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma és energiakampány felelőse (a délelőtti műsor bővített változata)
    (a hangcsuszkán 4.04 -től)

    2. Jassy  a Jazzy rádióban. Vendégségben a madarászok szóvivőjénél, Orbán Zoltánnál, ahol mindig láb alatt van a látogatómágnes.
    Kerüljön testközelbe a madarakkal: Gólya Road Show és Harisok éjszakája lakossági madarász programok júniusban.

    (a hangcsuszkán 32.35l) 

    135 év után életre kelt a növény, viszont nincs hova visszaültetni, mert az élőhelye elpusztult. A tekert csűdfű kalandos története.
    Bauer Norbert, a Magyar Természettudományi Múzeum botanikusa.
    (a hangcsuszkán 45.56 -től)

     

     

  • 2016. június 1.

    1. PAKS II SÚLYOS GAZDASÁGI VESZTESÉGEKET JELENTENE MAGYARORSZÁGNAK

    A Greenpeace megbízásából készült el egy új közgazdasági tanulmány mely bemutatja, hogy Paks II kizárólag állami támogatásokkal, súlyos veszteségekkel tudna csak felépülni. A legjobb esetben évi 180 milliárd, a legrosszabb esetben évi 280 milliárd forintot kell belepumpálni az atomerőműbe, hogy ne menjen csődbe. A tanulmány Paks II gazdaságossági kérdéseit, a beruházásnak a piaci versenyre gyakorolt hatásait elemzi, továbbá magába foglalja a kormány (a Rothschild Bankház által készített) tanulmányának kritikáját is. A tanulmányt szerzője, Jan Ondřich nemzetközi hírű, energetikai közgazdász. A tanulmányról a tegnapi bemutatón Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma és energiakampány felelőse mesélt.

  • 2016. május 25. – Zöld iránytű extra

    A biológiai sokféleség vagy biodiverzitás megőrzése, a fajok kipusztulásának megelőzése az élőhelyek megtartása a XXI. század egyik legnagyobb globális kihívása. A Biológiai Sokféleség Egyezmény szövegét az ENSZ Környezeti Programjának Nairobiban tartott konferenciáján, 1992. május 22-én fogadták el, így azóta minden évben ezen a napon tartjuk a Biológiai Sokféleség Világnapját – így mai műsorunk fókuszban a természetvédelem áll.

    1.  A világhírű Jane Goodall engedte el az egyik jeladós haragos siklót Pesthidegkúton. De miért is kell antennákkal kutatni e fokozottan védett hüllőnket? Halpern Bálint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű és Hüllővédelmi Szakosztályának titkára.
    (a hangcsuszkán 4.22 -től)

    2. – A gombaölő szerek kiirtják a békákat. Miért fontos biomassza konzervek a hüllők és kétéltűek? Hogyan teszik tönkre a növényvédő szerek az élővilágot? Babocsay Gergelyt, a Magyar Természettudományi Múzeum herpetológusa, az MME Kétéltű és Hüllő Szakosztályának elnöke. (a hangcsuszkán 16.45 -től)

    3 - 420 millió madár tűnt el Európából a mezőgazdaság növekvő kemizálása miatt. A nagyüzemi növénytermesztés miatt is csökken jelentősen a biológiai sokféleség. Agrártámogatási anomáliák. Halmos Gergő a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.  (a hangcsuszkán 31.11 -től)

    4.- Megmenekül a Dráva leghosszabb magyarországi holtága, a 15 km-es Ó-Dráva, melyet a folyóval ma már csak egy kis csatorna köt össze.. Miért fontos a természeti világörökségek kezelése, és a szénerőművek kontra klímaharc. E témák után nyomoz zöld hírfelügyelőnk:  Gruber Tamás a WWF Magyarország Vizesélőhely-védelmi programvezetője.  (a hangcsuszkán 43.28 -tól)

  • 2016. május 25.

    1. Hogyan teszik tönkre a növényvédő szerek az élővilágot?

    Május 22, a Biológiai Sokféleség Világnapja apropóján a Greenpeace bemutatta új tudományos jelentését, amely az európai növényvédőszer-használat káros hatásait mutatja be. A felmérések szerint a növényvédő szerek használata az egész világon és Európában is folyamatosan nő. Pl. a németországi almáskertekben átlagosan 34-szer permeteznek egyetlen tenyészidőszak alatt. A kutatási adatok szerint az iparszerű, intenzív vegyszerhasználaton alapuló mezőgazdaság nemcsak a mi egészségünket, hanem a vadon élő növény- és állatvilágot, a földi életet fenntartó természetes rendszerek stabilitását biztosító változatosságot is veszélyezteti. A zöld szervezet szerint csakis a növényvédőszer-használat drasztikus csökkentése, vagyis az iparszerűről az ökológiai gazdálkodási módszerekre történő átállás jelenthet megoldást azokra az egyre súlyosbodó ökológiai, gazdasági és társadalmi problémákra, amelyekkel jelenleg az emberiségnek szembe kell néznie.
    A jelentést Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampányosa. mutatta be.

     

  • 2016. május 18. – Zöld iránytű extra

    1. A csimpánzok szerelmese, a brit birodalom dámája ismét Magyarországon. A 82 éves főemlőskutató évi 300 napot turnézik a természetvédelemért, és a napokban ismét hazánkba látogat. A Magyarországi Jane Goodall Intézet elnöke Mészáros Enikő többek között a világhírű kutató hétfői nyilvános előadásról is mesél.  (a hangcsuszkán 5.58 -tól)

    2.  Elindult az év fája idei szavazása, a növények ötöde kipusztulhat és gólya horror Jászapátiban. E támákról beszélgetünk eheti hírfelügyelőnkkel, Oravecz Ágnessel, az Ökotárs Alapítvány év fája programkoordinátorával.  (a hangcsuszkán 24.00-tól)

    3.  Az idén 34 országból közel 300 filmmel neveztek a ma kezdődött természetfilm fesztiválra, melyből 100 alkotást vasárnapig tekinthetnek meg Gödöllőn. A részletekről mesél Ersók Nóra főszervező.  (a hangcsuszkán 37.27-től)

    4. Rege termő tanösvény,  Kísértetvölgy, kőszínház, zöldvár. Kisvillámi vadvirágos tanösvény – a hétvégi kiránduláshoz ezúttal a Visegrádi Mogyoró-hegy környékét ajánlja Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. kommunikációs előadója.  (a hangcsuszkán 42.45-től)

     

  • 2016. május 18.

    1. Félmillió forinttal díjazták a legzöldebb közösségeket 
    A MOL 2006-ban indította útjára Magyarországon egyedülálló programját. A "zöldövezet" az egyetlen olyan pályázat, amely támogatja, hogy egy ház/település lakói együtt újítsák fel közös zöldterületeiket. Az eltelt 10 év során 300 közösség munkájának köszönhetően 1,5 millió négyzetméternyi (ez kb. másfél margitszigetnyi) zöldterület újult meg a támogatásnak köszönhetően. A legjobban sikerült munkákat díjjal is jutalmazzák, idén először ráadásul két kategóriában. A Városmajor utca 18 lakói a társasházi belső udvarok megújítása, míg a kiskunhalasi környezetvédők a település zöld területének megújítása kategóriában győztek. A díjjal 500 ezer forint pénzjutalom jár. A  díjátadó  hangmontázsban elsőként Kertész Mónika, a Kortárs Építészeti Központ egyik alapítója, a közösségi kertek programvezetője mesél.

    2. Öt nap a természetfilmek szerelmeseinek – ma nyit a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál
    Május 18-22. között második alkalommal rendezik meg Gödöllőn a Nemzetközi Természetfilm Fesztivált, amelynek célja, hogy a természetfilmek, a környezetvédelemmel, a biodiverzitással és az élhető vidékkel foglalkozó alkotások kiemelkedő filmszemléje legyen a régióban. Az 5 napos Fesztivál média és kommunikációs kapcsolatok felelőse Ersók Nóra főszervező
    A Fesztivál hivatalos weboldala >>> 

     

  • 2016. május 11. – Zöld iránytű extra

    1. Halálos a magyar levegő, Belefulladunk a szemétégetésbe, Nagyot eshet a villanyautók ára, és 90 éves a természetfilmezés atyja, sir David Attenborough. E témák után nyomozott mai hírvadászunk Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője.    (a hangcsuszkán 3.48-től)

    2. Alkoholba áztatott remények. A szakemberek szerint a 10 ezret is elérheti az évente kipusztuló állat- és növényfajok száma, amelyeknek sokszor a létezéséről sem tudunk. Márpedig, ha valamit meg akarunk védeni, arról tudnunk kell, hogy létezik. Gyakran a természetrajzi gyűjtemények azok a források, amelyek kézzelfogható bizonyítékokkal szolgálnak egy-egy faj múltbéli létezéséről. Babocsay Gergely a gyöngyösi Mátra Múzeum herpetológusa   (a hangcsuszkán 17.09-től)

    3.  Évtizedeket szentelt az erdélyi folyók környezeti állapotának felmérésére, a magyar nyelvű természetvédelmi ökológus és biológus képzés megteremtője, a Kolozsvári Babes - Bolyai Tudományegyetem Magyar Tagozata nyugalmazott igazgatója.
    Az idei Pro Natura díjas Sárkány - Kiss Endre miniportréja. (a hangcsuszkán 28.43-től)

    4. A Piliscsabai kopárok erdősítésében kulcsszerepet játszott anno Dévényi Antal, akiről tavaly egy új kilátót neveztek el. Igaz ezt alakjáról ítélve sokan csak dzsengának nevezik. A környék érdekességeiről Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. kommunikációs előadója mesél - Irány a zöld! Rovatunkban. (a hangcsuszkán 40.23-től)

  • 2016. május 11.

    1. Halálos a magyar levegő, Belefulladunk a szemétégetésbe.
    Magyarországon - lakosságarányosan közel annyian halnak meg a légszennyezők és az ózon miatt, mint a hírhedten szennyezett levegőjű Kínában. A legtöbb megbetegedést és halált a szálló pornak nevezett apró részecskék okozzák (PM10) Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tavaly novemberi jelentése szerint Magyarországon egyedül a szállópor-szennyezés miatt közel 13.000 ember hal meg évente. 
    Egy másik hír szerint a lakossági hulladékégetés elterjedtségéről készített internetes felmérést a Levegő Munkacsoport,  melynek eredményeiről Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője mesél.

    2. Busz villamos áramszedővel. Merre tovább elektromos városi tömegközlekedés?
    Maradunk az e- közlekedésnél, pontosabban a városi elektromos közösségi közlekedésnél. Balogh Attila ABB mobilitási szakértő.

     

  • 2016. május 4. – Zöld iránytű extra

    1. Akit a Büdös szék illata megcsapott – ünnepi beszélgetés a vizes élőhelyek rehabilitációjáért Pro Natura díjat kapott Tajti Lászlóval.
    (a hangcsuszkán 4.51-től)

    2. Hatszáz zöld a tókák vidékén. Őriszentpéteren randiztak a civil környezet, - és természetvédők. Merre tovább?  Helyzetértékelés a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnökétől, Farkas Istvántól.
    (a hangcsuszkán 18.18-tól)

    3. Darázskörkép. Nagyjából 10.000 darázsfaj él hazánkban, de ebből csak 20 amit mi darázsnak ismerünk a sárga-fekete csíkjairól, és ebből is csak 5 faj fordul elő emberi környezetben. Csak semmi kapkodás – és akkor békében ellehetünk a papírdarázs fajokkal. Nyáron a szabadban nem árt minden italt átlátszó pohárba tölteni. Darázsügyi körkép a Magyar Természettudományi Múzeum darázskutatójától, Vas Zoltántól.
    (a hangcsuszkán 30.05-től)

    4. Irány a zöld! Parkolj és tekerj! Hagymás fogasírek mellett az erdei zöldlugasban a friss Pilisbike úton- új terepbringa utak készültek a főváros körül. A részletekről mesél Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. kommunikációs előadója
    (a hangcsuszkán 44.33-tól)

  • 2016. május 4.

    1. Magyarország 2015 –  íme a friss zöld statisztikák 
    A Központi Statisztikai Hivatal több mint két évtizede indította el Magyarország című kiadványsorozatát, hogy – a statisztikai törvényben foglaltaknak megfelelően – minden évben tájékoztassák az Országgyűlést, a Kormányt és az érdeklődőket az ország társadalmi, gazdasági és népesedési adatairól. A napokban megjelent legfrissebb 2015-ös jelentés környezetvédelmi fejezetét a KSH környezeti és vidékfejlesztési statisztikai osztályának vezetője, Bóday Pál mutatja be. Van amiben javítottunk, van amiben rontottunk. Pl. Európában hátulról az ötödikek vagyunk az ökológiai gazdálkodásban a területek 2,3 %-val, szemben az uniós 5,8 %-os átlagnál.

    2. Parkolj és bringázz! - 9 P+B ponttal és 28 kijelölt biciklitúrával bővült a Budapest környéki kínálat.
    A Pilisi Parkerdő Zrt. nagyszabású kerékpár-turisztikai fejlesztésének köszönhetően a múlt héttől 9 „Parkolj és bringázz!” (P+B) ponttal és 28 kijelölt biciklitúrával, egy csaknem 600 kilométernyi ajánlott erdei kerékpáros útvonal áll a kirándulni vágyók rendelkezésére. A Pilist, valamint a Visegrádi és a Budai-hegységet átszelő Pilis Bike bicikliút-hálózat a túra-, illetve a szabadidő kerékpárosok igényeit egyaránt szem előtt tartva valósult meg. Erről mesél Mészáros Péter, a pilisi Parkerdő Zrt. kommunikációs előadója.

  • 2016. április 27. – Zöld iránytű extra

    1. Dadogva énekelnek a kakukkok, elfogynak a füsti fecskék, és csökken a madarak fajgazdagsága Csernobil környékén 30 évvel az atomerőmű katasztrófája után. Kormányprogramok, nagy projektek helyett az emberi történelem eddigi legnagyobb atombalesetének következményeit maroknyi, sugárvédelmi öltözetbe bújt, madarakat számláló lelkes kutató vizsgálja. Steril fecskékről és furán daloló kakukkok mesél a Magyar Természettudományi Múzeum madárgyűjteményének kutátora: Fuisz Tibor István.
    (a hangcsuszkán 5.56-tól)

    2. Szemtől szembe a rétisassal. Természetfotói mellett speciális állatlesei miatt is kapta meg a legrangosabb hazai természetvédelmi kitüntetést, a Pro Natura díjat a láthatatlan madárfotós. A világhírű Máté Bence a csütörtöki díjátadón adott nekünk exkluzív interjút.
    (a hangcsuszkán 33.25-től)

    3. Szándék és valóság. Magyarország az uniós középmezőnyben - a lakosság 46%-a nem szelektálja italos dobozait – pedig lenne rá módja. Szemétszedők a tiszta Tiszáért – Dunáért, és vegyen egy konténer napenergiát – itt a megújulók új mobil generációja E témákkal érkezett mai hírvadászunk Hankó Gergely hulladékmarketing szakember.
    (a hangcsuszkán 43.26-tól)

  • 2016. április 27.

    1.  Miért fontos a jó kazán a rezsicsökkentésben? A szakember nyár eleji épület felújítási tippjei. Az elmúlt két szerdán a családi házakban élők valódi rezsicsökkentő energiahatékonysági beruházásaihoz adunk tippeket, hasznos tanácsokat. Most folytatja a tanácsadást a Knauf Insulation marketing vezetője Kanyuk László.

    2.  Csernobil öröksége: dadogó kakukkok, meddő füsti fecskék, impotens hímek. A csernobili tragédia 30. évfordulója kapcsán a napokban több cikk is arról értekezett, hogy a gyilkos sugárzású szinte teljesen embermentes területen remekül érzik magukat a nagyvadak és a ragadozók. Mennyiségileg lehet, de a sugárszennyzés dózisa még mindig az egekben. Egy nagyon érdekes cikk jelent meg a Magyar Természettudományi Múzeum blogján, ami igencsak árnyalja ezt a kissé már idilli képet: Dadogva énekelnek a kakukkok, elfogynak a füsti fecskék, és csökken a madarak fajgazdagsága Csernobil környékén 30 évvel az atomerőmű katasztrófája után. Kormányprogramok, nagy projektek helyett az emberi történelem eddigi legnagyobb atombalesetének következményeit maroknyi, sugárvédelmi öltözetbe bújt, madarakat számláló lelkes kutató vizsgálja – áll a cikkben, melynek egyik szerzője a Magyar Természettudományi Múzeum madárgyűjteményének kutátora: Fuisz Tibor István.

     

  • 2016. április 20. – Zöld iránytű extra

    1. Több mint 15 milliárd fával csökken a Föld erdőállománya minden évben az erdőirtás, a földhasználat megváltozása, a városiasodás és a helytelen erdőgazdálkodás miatt. A nemzetközi Föld Napja Hálózat Fákat a Földnek felhívásának célja, hogy 2020-ra, az 50. Föld napjára 7,8 milliárd fát ültessünk világszerte. Egy ember egy fát - mert addigra legalább 7,8 milliárdan élünk a bolygón. A felhíváshoz a Föld Napja Alapítvány is csatlakozott. Varga Évával az alapítvány munkatársával arról beszélgetünk, hogy hogyan lehetne hetente egy Föld Napja. (a hangcsuszkán 4.18-tól)

    2. Neonikotinoid adok-kapok. Kitört a nyilatkozatháború a Greenpeace és a Földművelésügyi minisztérium között az unió által tiltott, a méhekre veszélyes vegyszerek engedélyezése kapcsán. Hosszas pereskedés után győzött a kishantosi ökogazdaság, a Kúria kimondta, hogy jogtalan volt a Nemzeti Földalapkezelő pályázati eljárása. A szabálytalanul földhöz jutott építési vállalkozó megmérgezte a 20 éve vegyszermentes területet. Eső után köpönyeg? Hatalmas élőkép készül vasárnap a városligeti fairtás ellen, amihez 2000 emberre van szükség! A 3 hírben közös a Greenpeace, így mai hírvadászunk a zöld szervezet kampányfelelőse Tömöri Balázs (a hangcsuszkán 31.16-tól)

    3. A magyar flórában több olyan növény is van, melyekről csak régi gyűjteményi példányok alapján tudjuk, hogy élnek vagy éltek Magyarország területén. Az igazán ritka fajok néha évtizedekig sem kerülnek szemünk elé. Így könnyen gondolhatjuk, hogy már eltűntek Magyarországról. A kipusztultnak hitt zörgőfű és macskamenta története. Bauer Norbert a Magyar Természettudományi Múzeum botanikusa. És néhány a Föld Napjához kapcsolódó program.    (a hangcsuszkán 44.44-től)

  • 2016. április 20.

    EGY ÉVES A ZÖLD IRÁNYTŰ
    1. Hogyan lehet a rezsiköltséget a tizedére(!) csökkenteni?  Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ pályázataival az önkormányzatokat díjazta, mi pedig most itt a családi házakban élők valódi rezsicsökkentő energiahatékonysági beruházásaihoz adunk tippeket, hasznos tanácsokat. Folytatjuk a múlt heti ötletelést, ismét a Knauf Insulation marketing vezetője Kanyuk László mesél.

    2. 1970 óta a Föld Napját április 22-én ünnepeljük. Ehhez kapcsolódva az utóbbi években egyre erőteljesebb kampány folyik a húsevés csökkentésére. Az egyik ilyen akciósorozat a húsmentes hétfő, melyhez egy minapi hír szerint több európai város is csatlakozott, pl. Barcelona, Oslo és Bordeaux is. Gadó György Pál természetvédelmi szakember, újságíró.

  • 2016. április 13. – Zöld iránytű extra

    1. Egy amerikai kutató fogott egy gyönyörű madarat a Salamon-szigeteken, azután megölte. Az eset nagy vihart kavart fél éve a sajtóban, az interneten, és ez arra késztette Babocsay Gergely hüllőkutatót, hogy elindítson egy blogot: "Mire jók a természetrajzi gyűjtemények" címmel. Ez viszont minket inspirált egy sorozatra itt a Jazzyn: Hogy mik vannak? (a hangcsuszkán 6.03-tól)

    2. A WWF Magyarország friss statisztikai elemzése szerint az ország erdőterületének alig 2 (!) %-át teszik ki az élővilág megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, 120 évnél idősebb erdők. Harmaduk nem áll természetvédelmi oltalom alatt. A védett és fokozottan védett állami területen található öreg erdők több mint felén pedig fakitermelés folyik. Miért probléma ez? És mik a természetvédők aggályai a tervezett új erdőtörvénnyel szemben? Válaszok Gálhidy Lászlótól, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetőjétől.
    (a hangcsuszkán 20.36-tól)

    3. Amikor befejeződött az utolsó jégkorszak, egy nyolcvanezer évig tartó télnek szakadt vége Európa nagy részén. A jég elvonulása után újra elkezdődött az évszakok váltakozása. Az Évszakok a bölények, a farkasok, a hiúzok, medvék és a többi európai vadállat története, ahogy próbálnak alkalmazkodni és túlélni, dacolva a klímaváltozással és a magának egyre nagyobb területet kiszakító emberrel. A 40 millió dollárból elkészült Évszakok c. francia természetfilmhez mai Zöld hírfelügyelőnk Gadó György Pál írt magyar narrációt. Újságíró kollégám a film mellett arról is mesél, hogy milyen élmény a tusnádfürdői macikkal fogat mosni. (a hangcsuszkán 36.31-től)

     

  • 2016. április 13.

    1.  Egy hete jelentették be hivatalosan, hogy júniustól páyázható vissza nem térítendő támogatás a családi házak energetikai korszerűsítésére. Az otthon melege pályázaton belül a támogatás aránya attól függ majd, hogy a tulajdonos hány fajta energiahatékonysági beruházásra vállal kötelezettséget. Részletek a Knauf Insulation marketing vezetőjétől Kanyuk Lászlótól.

    2.  A Szeged–Békéscsaba között fekvő Pitvaros önkormányzata a napokban kapta meg az aktuális villanyszámláját. Az összes önkormányzati intézmény egyhavi áramfogyasztása 22 ezer forint. Pitvaroson nemrég még tizenegyszer több volt a havi villanyszámla. A drasztikus csökkenés a napelemes fejlesztéseknek köszönhető.  Ahhoz hogy egy település jól tudjon pályázni, nem árt ha van „település energetikai akcióterve” És hogy ez mi fán terem? Baranyák Zoltán energetikai szakértő.

     

     

     

  • 2016. április 6. – Zöld iránytű extra

    1. Az emlőskutatók hétvégi országos seregszemléjének sztárja a magyar szöcskeegér volt. A fehérszélű törpedenevér agresszíven terjed  hazánkban. A szúnyoghelyzet fokozódik – hiszen a klímaváltozás miatt nálunk is megjelennek az eddig csak a délebbi területeken őshonos betegségeket terjesztő szúnyogok, melyek ellen a leghatékonyabb védekezés a biológiai rovarirtás. Ebben óriási szerepük van a ma az év emlősének kikiáltott denevéreknek is. Kulisszatitkok Csorba Gábor kisemlőskutatótól, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettesétől.

    2. A denevérek mellett a fecskék is aktív szúnyogpusztítók. Mivel számuk az elmúlt években megfeleződött, a szakemberek megkongatták a vészharangot, és a lakosság segítségét is kérik. Pl. akit érint, használjon fecske pelenkát. Na de az meg micsoda? Jön a kérdés, és jön rá a válasz is a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjétől,Orbán Zoltántól.

    3. Zöld hírfelügyelőnktől Pencz Leventétől, a Welfarm Klub állatjóléti szakértőjétől megtudhatják, hogy hogyan kamionozik több százezer juh és szarvasmarha az uniós országokból a törökországi mészárszékekre, hogy miért akarták kitiltani Leonardo DiCapriót Indonéziából, és hogy Franciaországban miért tiltották be a nejlonzacskókat. végül néhány programot kínálok a hétvégére, most nem csak a zöldbe

     

     

  • 2016. április 6.

    1. Immár harmadik éve jelölnek ki egy – egy fajt  az Év Emlőse címre. Idén a figyelem középpontjába a denevérek állnak. A Földművelésügyi Minisztérium Vadonleső Programja és a Magyar Természettudományi Múzeum több szakmai támogató szervezettel karöltve tematikus évet hirdet. Az ünnepélyes megnyitó, azaz a „Denevér Nyitány” adásunkkal egyidőben kezdődik a Magyar Természettudományi Múzeumban. A részleteket a múzeum főigazgató-helyettesétől, Csorba Gábortól halljuk, aki egyébként 3 évtizede kisemlős kutató.

    2. zöld hírszemle.

  • 2016. március 30. – Zöld iránytű extra

    1. 150 nap forgatás 2,5 év alatt. Négy évszak drámai és lírai snittjei 60 percben. Az aranysakál előlépett médiasztárrá, ezért is lett a főszereplőnk – meséli viccesen Mosonyi Szabolcs rendező-operatőr, akinek Vad Kunság c. természetfilmjét már vetítik a mozik.

    2. A budapestiek hajlamosak szidni a tömegközlekedést, de van aki rácsodálkozik az éjjel-nappal sűrűn járó 4-6-os villamosra, vagy éppen nem érti, hogy a termelők és a vásárlók miért nem beszélgetnek a piacokon. Így látja Héléne Bienvenu, egy évek óta Budapesten élő francia újságírónő  zöld szemüveggel fővárosunkat.

    3. Zöld hírfelügyelőnktől - Antal Alexától, a WWF Magyarország kommunikációs vezetőjétől megtudhatják, hogy miért Pilis lett idén a Föld Órája Fővárosa, hogy a 60 legnagyobb hazai vállalatból mindössze 2 rendelkezik éghajlatvédelmi stratégiával, hogy vízlépcsőket terveznek a Mura-Dráva mentén, és hogy feloldhatják az erdőirtási tilalmat a legrégebbi afrikai nemzeti parkban, a virungában.

    4. Irány a zöldbe rovatunkban Lomniczi Gergely a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője a 250 évesre becsült molyhos tölgyről elnevezett tanösvényre invitálja önöket Telki határába, ahol öt éve a helyi cilvilek, az erdőgazdaság és a nemzeti park közösen létesítette a terület élővilágát is bemutató oktató kirándulóutat. 

     

  • 2016. március 30.

    1. Pilis lett idén a Föld Órája Fővárosa  Március 19-én este egy órára elsötétült egy sor nagyváros szerte a világon. A Föld Órája kezdeményezés lényege az egy órára vállalt sötétség, mellyel földünk véges erőforrásaira, az azokkal való hatékony gazdálkodásra, a klímaváltozásra hívják fel a figyelmet. Ehhez kapcsolódott a WWF Magyarország ötödik alkalommal hirdetett Föld Órája Fővárosa Kihívást. A korábbi nyertesek, Nyíregyháza, Szigetszentmiklós, Pusztaszabolcs, és Vác után ezúttal Pilis nyerte el a címet, amelyet egy évig használhat majd. Elkészült az akciónap összesítése. Antal Alexa a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

    2. Ki előzheti meg a klímaváltozás hétköznapi kárait?  Ingyenes képzés indít az Energiaklub

    Az imént szó esett arról, hogy helyi szinten mit tehetünk a klímaváltozás hatásainak csökkentéséért. Aki ügyesebben és gyorsabban alkalmazkodik az új hatásokhoz, az előnyös helyzetbe kerülhet. Persze ahhoz szakemberek kellenek, hogy a hétköznapi intézkedésekkel a változásokhoz alkalmazkodjunk. A Klímaválasz tréninget eddig több mint 120-an végezték el. Most ismét indítja ingyenes képzését az Energiaklub. Az Energiaklub oktatási projektfelelőse Pej Zsófia

  • 2016. március 23. – Zöld iránytű extra

    1. Vissza kellene hozni az ártéri gazdálkodást a folyóink mentén, mert ezzel lehetne a leghatékonyabban védekezni a klímaváltozás káros következményei ellen – véli Dévai György ökológus professzor a Víz világnapja kapcsán.

    2. Különleges alkalom, amikor új gerinces állatfajt fedeznek fel a kutatók. Az pedig, hogy ez a faj hazai vizeink lakója, még kivételesebb esemény: az év elején új márnafajt írtak le a Sebes-Körös vízrendszeréből, amelynek típuspéldányait a Magyar Természettudományi Múzeum Halgyűjteményében helyezték el. A bihari márnáról Dr. Antal László, a Debreceni Egyetem Hidrobiológia Tanszék adjunktusa.

    3.  Zöld hírfelügyelőnkkel, Németh Attila biológussal a csíkos szöcskeegerek, a délvidéki földikutyák és a delfináriumok gyilkos lakói nyomába eredünk.

    4.Irány a zöldbe rovatunkban Lomniczi Gergely a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője egy húsvéti túrára hívja önöket. A Budai hegység legmagasabb pontjáról, Budapest első kivilágított építményéből, az 1910–ben a János-helyen épült Erzsébet kilátóból indulunk- bemutatva a környék többi kilátópontját is.

  • 2016. március 23.

    1.  Első ránézésre olyan mint egy kitömött zokni. Se füle,se farka és vak. Föld alatt él, és a szerb határon történt kerítésépítés miatt vált híressé pár hónapja. A délvidéki földikutyának csak 3 populációja ismert, teljes világállománya pedig az 500 egyedet sem haladja meg. A napokban publikáltuk a friss felmérés eredményét, eszerint: Baja határában 275, Kelebia külterületén 169 aktív egyedet találtak. Részletek a felmérést végző csapat egyik tagjától, Németh Attila biológustól.

    2. Kell a Déli pályaudvar a környezetbarát közlekedéshez? címmel tegnap egy közleményt adott ki a Magyar Közlekedési Klub. Idézet: Érdemi érvekkel nem indokolta a Déli pályaudvar bezárásának tervét a kormány. Elképesztő, hogy mindenfajta közlekedéspolitikai illeszkedés nélkül, pusztán hirtelen ötletektől vezérelve egyáltalán felmerülhet ilyen elképzelés. A "budai vasúti fejlesztések" című, félrevezető mázba csomagolt értelmetlen kontárkodásnak csak a tervezési része annyiba kerül, amennyiből például a regionális vasúthálózaton komoly eredményeket lehetne elérni kerékpártárolók vagy új megállóhelyek létesítése terén. Miért kéri a Magyar Közlekedési Klub a kormánytól a terv felejtését? Erről kérdeztük a Magyar Közlekedési Klub elnökét, Mészáros Pétert. 

  • 2016. március 16. – Zöld iránytű extra

    1. Egy profi madárbarát kert. Meglessük a teleobjektív egyik oldalán egy természetfotós/ filmes speciális dolgozószobáját, és kimegyünk az optika másik oldalára, Orbán Zoltán hivatásos ornitológus (MME szóvivő) madárbarát kertjébe, ahol a bagolyetető egérvár mellett van ablak gyíkvár, darázsgarázs és vadkamera is, igaz ez gyakran inkább a macskák szereplését örökíti meg.

    2. A bevizsgált sörök mindegyikében találtak folyékony kapát, és szinte a teljes német lakosság szennyezett a glifozát nevű gyomirtóval. Zöld hírfelügyelőnkkel, aki ma Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője mindennapi mérgeink nyomába eredünk – emellett egy tragikus hírről is szólunk: ismét környezetvédőt gyilkoltak meg Hondurasban. Négy év alatt több mint százan végezték így.

    3. Irány a zöld rovatunkban egy Visegrád melletti kellemes kirándulóhelyre invitáljuk Önöket: a cél az Apátkúti völgy, Ördögmalom vízesés, Telgárthy-rét, Bertényi Miklós fűvészkert, és a Kaán Károly forrás. Túravezetőnk Lomniczi Gergely a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője, aki mesél még a fekete gólyák titkos fészkéről is

  • 2016. március 16.

    1. Folyékony kapa a sörökben és a vizeletben.  A glifozát a legelterjedtebb gyomirtószer amellyel kapcsolatban egyre több vizsgálatot végeznek. Az eredmények emberre gyakorolt hatásai nem egyértelműek, így ebben a bizonytalan helyzetben elhalasztották az uniós döntést e méreg engedélyének meghosszabbításáról. A helyzet hátterét Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője vázolja fel.

    2. Mennyit ér egy fa?   Több helyen beszámolt a sajtó arról, hogy háromszintes mélygarázst építenek a József nádor téren. Az építkezés természetesen itt is a fák kivágásával kezdődött. A tervek szerint 525 autó parkolhat majd egyidejűleg, 20–60 helyet pedig elektromos töltőállomással is felszerelnek. Lesz zuhanyzós kerékpártároló és nyilvános WC. Viszont megmaradnak a felszíni parkolóhelyek is. A fák értékéről Vargha Mártont a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse

    A  Faápolók Egyesülete egy nagyszerű alkalmazást fejlesztett mobil eszközökre, mely segít egy-egy fa értékét és ökológiai szolgáltatásait meghatározni. Egy új androidos okostelefon alkalmazás a fafaj, a fa méretei és állapotjelzői alapján kiszámítja a fa vagyoni értékét, valamint az egy éves asszimilációs időszakban végzett ökológiai szolgáltatásainak megközelítő értékeit.  Ajánljuk a fairtást preferáló politikusaink és oligarcháink figyelmébe is.

  • 2016. március 9. – Zöld iránytű extra

    1. Halászati stop természetes vizeinkban.  A kormány január 1-től betiltotta a természetes vizeinkben a halászatot. Átgondolatlan, káros, rengeteg problémát okozó buta döntés volt, vélik nagyon sokan, köztük a nekünk nyilatkozó Gönczy János halászati szakember is. A balatoni halászat volt irányítója a döntés ökológiai, természetvédelmi és gazdasági (pl. gasztronómiai, halászati szakmai) következményeiről. 

     2. Eltitkolt francia és amerikai balesetek, lemondott francia vezető, korrupt orosz erőmű beruházás, gigantikus japán kárelhárítási költségek – 5 éve történt a fukusimai atomkatasztrófa - Zöld hírfelügyelőnk Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub Pakskontroll programjának vezetője.a nukleáris hírek nyomába eredt.

    3. Nemzeti ünnepünk kapcsán Irány a zöld rovatunkban egy forradalmi célponthoz, a Szentendre fölötti Kő-hegyre invitáljuk önöket – ahol nem csak a panoráma, hanem a tavasz hírnökei is gyönyörűek. Lomniczi Gergely a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője.

     

     

     

  • 2016. március 9.

    1. Finom a busa husa?– Ki tudja, hiszen az idén már nincs aki kifogja a Balatonból A rossz nyelvek szerint a horgászlobbi járta ki, hogy a kormány betiltotta január 1.-i hatállyal a természetes vizeinkben a halászatot. Átgondolatlan, káros, rengeteg problémát okozó buta döntés volt, vélik nagyon sokan, köztük Gönczy János halászati szakember is. A volt tiszai kormánybiztossal elsősorban a balatoni busa helyzetről beszélgettünk a téma kapcsán

    2. E- hulladékbegyűjtés otthonából akciót hirdetett Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata az e-reuse Kft-vel melynek keretében a lakosság számára az elektromos és elektronikai hulladékokért házhoz mennek. Részletek >>>


     

     

  • 2016. március 2. – Zöld iránytű extra

    A harmadik adás tartalma:

    1. Miközben dédanyáink mosószódájának reneszánsza van, azt kevesen tudják, hogy mi a kapcsolat a tudomány által kikutatott szikes tavi baktériumok, és a bioaktív mosóporok között. És egyáltalán miért fontos az ezer titkot rejtő szikes tavak kutatása Mongóliától a Kiskunságig. Dr. Boros Emil, a Kiskunsági Nemzeti Park korábbi igazgatója, az eurázsiai szikes tavak kutatója.

    2.  Zöld hírfelügyelőnk ma Szolnoki Ádám a MANAP, azaz a Magyar Napelem Iparági Egyesület elnöke aki szolár energiás híreket hozott: Átadták Magyarország egyik legnagyobb naperőművét Pécsen,   A magyarok közel háromnegyede hajlandó lenne többet fizetni a zöld áramért,  és csak négy uniós országban nem nőtt a megújulók aránya, az egyik mi vagyunk.

    3. Évi 40 millió látogatói napot becsülnek a hazai erdőterületeken, mely a balatoni régió nyári látogatottságával vetekszik. Mi a különbség a turista, a kiránduló és a természetjáró között? Irány a zöld rovatunkban Lomniczi Gergely a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője.

     

     

     

  • 2016. március 2.

    1. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont részvételével elkészült az első átfogó nemzetközi jelentés a beporzók helyzetéről. Eszerint a beporzók nélkül az élelmiszer-alapanyagok mintegy fele tűnhet el, és milliók élete kerülhet veszélybe. Csak vadméhekből mintegy 20 ezer fajt tart nyilván a tudomány. A méheken kívül sok lepkefaj, darázs, legyek, egyéb rovarok, valamint denevérfélék és madarak vesznek részt a beporzásban. Számuk elsősorban a földhasználat változása, az intenzív mezőgazdasági eljárások és a növényvédőszerek alkalmazása, az invazív fajok, betegségek és kártevők megjelenése, valamint a klímaváltozás miatt csökken. Mit tehetünk?

    2.  34%-kal nőtt a világ napelemes piaca 2015-ben. 60 éve ugyanazt a technológiát tökéletesítgetik, várható valami újítás? Az árak mennek le, de meddig? Megéri naposítással rezsit csökkenteni? A napelem újrafeldolgozása Ny-Európában a hatoda(!) a solár panelekre kivetett magyar terrmékdíjnak.  Már 96 %-os a napelek újrahasznosítása. Érdekességek Szolnoki Ádámtól,  a MANAP, azaz a Magyar Napelem Iparági Egyesület elnökétől.

  • 2016. február 24. – Zöld iránytű extra

    A második adás tartalma:

    1. Elegük lett a mindent elborító illegális szemétből – elszegődtek hát vadásznak. Fegyverük az internet és a nyilvánosság – bemutatjuk a hulladekvadasz.hu –t.  Szebenyi Péter környezetmérnök ötletgazda, alapító. (a hangcsúszkán 3.31-től)

    2. Zöld hírfelügyelőnk  - Fidrich Róbert, az MTVSZ programvezetője - szimatolt ki érdekes hírmorzsákat: norvég tengerszennyezés és antizöld zombi európa egén.   (a hangcsúszkán 29.32-től)

    3. Évi 20 millió látogatói napot regisztrálnak a Pilisi Parkerdő területén. A Visegrádi hegység, a Pilis, a Budai hegység, a Gödölői – dombság és a Gerecse keleti része 1000 km. turistaúttal és bővülő szállás lehetőségekkel várja önöket akár a mostani hétvégén. Irány a zöld rovatunkban ehhez ad háttér információkat, tanácsokat Lomniczi Gergely a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője.  (a hangcsúszkán 42.15-től)

     

     

  • 2016. február 24.

    1.  Húsatlasz – nem csak zöldeknek.
    Az intenzív hús- és tejipari termelés egyre pusztítóbb hatással van az emberi társadalomra és a környezetre – hívja fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Heinrich Böll Alapítvány "Húsatlasz" címmel most megjelent közös kiadványa. Az a mód, ahogy a hús- és tejtermékeket előállítjuk és fogyasztjuk, radikális újragondolást igényel Fidrich Róbert az MTVSZ programvezetője.

    2.  Antizöld CSOK
    A CSOK könnyített feltételeitől a pályázók körének bővülését, az építőipar fellendülését is várja a szakma. A Knauf Insulation szakértői szerint azonban az a könnyítés, hogy a lakóingatlanok energiahatékonysági szintjét a jövőben nem kell figyelembe venni a CSOK összegének megállapításánál azt is magával hozza, hogy az energiahatékonysági szempontból jelenleg is rendkívül korszerűtlen ingatlanállomány fog tovább bővülni. Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője.

     

     

  • 2016. február 17. – Zöld iránytű extra

    Elindultunk!  Az első adás tartalma:
    1. Újabb parlagisas halálok – az elmúlt másfél hónapban már majdnem a tavalyi egész éves pusztulásnál tartunk. Hogyan szinkronizáljuk a sasokat? Hány ezer focipályányi területet kell bejárni egy sas után? Statisztikák, sorsok, védelmi lehetőségek, elrettentő büntetések. Orbán Zoltán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa (a hangcsúszkán 3.35-től)

    2. Légszennyezés a széna téren és az autógyárak csalfa próbapadjai Zöld hírfelügyelőnk Vargha Márton a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse szimatolt ki érdekes hírmorzsákat. (a hangcsúszkán 29.17-től)

    3. Dugi müzli, nagy kulacs, tuti bakancs és térkép – ha nincs térerő. Irány a zöld rovatunkban megfontolandó tanácsokat ad Lomniczi Gergely a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője, hogy a kirándulás kellemes emlékű maradjon. (a hangcsúszkán 41.10-től)
    A teljes adást a csuszkán tudja meghallgatni, a kurzort mozgathatja előre-hátra.
     

     

     

  • 2016. február 17.

    1. Mitől lesz fenntartható a városi közlekedés? Becslések szerint 2050-re már az európai polgárok 82 %-a lesz városlakó. Egyelőre még főként hagyományos meghajtású gépkocsit használunk a városokban, azaz az uniós közlekedés több mint 96%-ban a kőolajtól függ, és az összes energiafogyasztás közel harmadáért felel. Ennek a helyzetnek a közeli javulására nem számít az a határozat, amelyet még decemberben fogadott el a Európai Parlament plenáris ülése. A fenntartható városi közlekedéssel kapcsolatban 8 témakörbe rendezték a 62 pontban összeszedett javaslatokat, melyről egy összefoglaló cikket írt Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.

    2. Két magyar jeladós parlagi sas pusztult már el ezen a télen A HELICON LIFE+ projekt keretében az elmúlt négy évben Magyarországon műholdas nyomkövetővel megjelölt 35 fiatal parlagi sas közül is csak kevesen érik meg a három-négyéves kort, amikor ivaréretté vállnak és fiókát nevelhetnek. Tavaly decemberben már csak a megjelölt parlagi sasok egyharmadáról, 13 példányról volt rendszeresen információ, ezért is szomorú, hogy most két további madarat vesztettünk el.  Sajnos az idei év elég tragikusan indult a ragadozó madarainknak. Orbán Zoltán a Magyar Madártani Egyesület munkatársa mesél a szomorú statisztikáról
    Orbán Zoltántól több érdekességet is hallhatnak sasszinkron megfigyelés, mérgezés és madádárvédelem témában ma este 19.00-20. 00 között itt a Jazzyn a ZÖLD IRÁNYTŰ EXTRÁban.

     

  • 2016. február 10.

    1. Az ivóvíz és a szennyvíz valós és fizetendő költségei –és a „szürkevízgazdaság” kényszere. Ma természetesnek vesszük, hogy van tiszta, jó minőségű ivóvizünk, és működik a szennyvízszolgáltatás – persze mindenki drágának tartja. Mit gondol erről a közgazdász., Kerekes Sándor professzor, egyetemi tanár, az MTA doktora?

    2. Ökokakas kalandjai az egyetemen - Hulladék Akadémia két hétig az ELTÉ-n nem csak egyetemistáknak. A hulladék az a téma, ami mindenkit érint és mindenkinek megvan róla a saját, határozott véleménye. Mégis naponta hozunk vásárlásainkkal olyan döntéseket, amelyek eredményeképpen púpos lesz otthon a kuka… Tegnap rendhagyó témában nyílt kiállítás Budapesten, az ELTE Lágymányosi Campus Déli Épület aulájában. A Hulladék Akadémiát  Hankó Gergely ötletgazda és kiállítási mindenes mutatta be.

  • 2016. február 3.

    Ma először gólyázunk:
    Március végéig lehetséges magasító állványra helyeztetni a veszélyes fehérgólya-fészkeket!  A fehér gólya az egyetlen olyan madarunk, amit már fiókakorban is érint az áramütés veszélye. Az oszlopfejekre épült fészkek, a fiókák és az etetni érkező szülők okozta rövidzárlatok, a madarak pusztulása fészekmagasító állvány, „gólyakosár” kihelyezésével megelőzhetőek. Az eljáró megyei kormányhivatal az ilyen tervezhető munkálatokra csak a költési időszakon kívül, október elejétől március végéig adhat engedélyt. Ezért nélkülözhetetlen, hogy az érintett települések, áramszolgáltatók, helyi madárbarát közösségek még februárban benyújtsák az engedélyeztetési kérelmet.

    A gólyák beleszerettek a szeméttelepekbe  Egy nemzetközi kutatás szerint a vándorlás helyett a szemétdombot előnyben részesítő gólyák nagyobb valószínűséggel élik túl a telet. Mostanáig Európa fehér gólyái télire délre vándoroltak, ma viszont többségük rövidebb távokat tesz meg, hogy a szemétdombokon keressen táplálékot. A fehér gólya költőterülete Európától Északnyugat-Afrikáig és Nyugat-Ázsiáig terjed.  E hír apropóján kerestem meg Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársát.

    És a Budakeszi Vadaspark egy szombati programajánlója: mit tanulhatunk az idősjós állatoktól?  Lomniczi Gergely a Pilisi Parkerdő Zrt.szóvivője.

  • 2016. január 27.

    A Greenpeace kiszúrta a márkás túraruhák mérgeit.  Veszélyes vegyszereket talált a Greenpeace új kutatása olyan vezető túramárkák termékeiben, mint például a nálunk is kapható The North Face és Mammut. Miközben ezek a cégek a fenntarthatóságot hirdetik, termékeiket továbbra is perflórozott, úgynevezett PFC-vegyületek segítségével teszik vízhatlanná. A PFC-k a környezetben tartósan megmaradó vegyi anyagok; egyes PFC-k ráadásul az emberi egészséget és a környezetet is károsítják. A Greenpeace nagy outdoor ruházati tesztje 11 márka 40 termékékét érintette 19 országból. 
    Az eredményekről Simon Gergely környezetkémikus, a Greenpeace vegyi anyag szakértője mesél.

     

  • 2016. január 20.

    Energiahatékonyság közösen – belevágjon az energetikai korszerűsítésbe egy társasház, vagy nem? Mire megyünk állami támogatások nélkül? Két civil szervezet felmérésének antizöld eredményei.

    1.  A többlakásos épületek energetikai felújításainak elmaradásáráért főleg a pénzhiány a felelős, de előkelő helyet foglal el az okok listáján a közös döntés nehézsége, a szervezőerő hiánya és az is, hogy a lakóknak nincs részletes információjuk a saját épületükben megvalósítható lehetőségeikről. Az Energiaklub 4 társasház típusban tesztelt, a meglepő eredményekről mesél Király Zsuzsanna programvezető.

    2.  Egy átlagos magyar család kiadásainak negyedét energiaszámlákra és lakásfenntartásra fordítja, a lakossági gázárak tovább már nem csökkenthetők, a rezsicsökkentés tartalékai kimerültek. A lakossági gázszolgáltatókkal szembeni hátralék tavaly 30 – ról 32 milliárd forintra növekedett. SZÜKSÉGES-E ÁLLAMILAG ÖSZTÖNÖZNI AZ REZSICSÖKKENTŐ FELÚJÍTÁSOKAT? Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet programigazgatója

  • 2016. január 13.

    1. A szúnyogirtó pontyok jól telelnek a Zagyvában. A klímaváltozás jele lehet a szúnyogirtó fogaspontyok megjelenése a természetes tavakban, folyókban, legutóbb a Zagyva szolnoki szakaszán találtak példányokat - közölte a Magyar Haltani Társaság elnöke Harka Ákos, aki erről és a hazai Invazív halfajokról is mesél.

    2.  Veszélyesen csúszósak az erdei utak a Pilisi Parkerdő területén, ezért a Pilisi Parkerdő Zrt. arra kérte a természetjárókat, kirándulókat és kerékpárosokat, hogy ezen a hétvégén kerüljék a csúszós, veszélyessé vált területeket, ahol a túrázás jelenleg még a jó felszereléssel rendelkező, tapasztalt erdőjárók számára is balesetveszélyes lehet.  Jó hír, hogy az ónos eső a fák ágain egyelőre nem alkot olyan vastag jégpáncélt, amelynek súlyától ágak törhetnének le, ahogyan az a Pilisi Parkerdő területén a 2014. decemberi  jégkár során történt. Aktuális információk  SZENTE GÁBORtól, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgondnokától.

  • 2016. január 6.

    1. Töretlenül előre a "jövőre is minden változatlan" úton - mondja Szabó Gábor a HVG zöld szakújságírója, aki a 2016-os évben vátható zöld trendekről elmélkedik. Fókuszban a paksi atomerőmű bűvítés, és az antizöld rezsicsökkentés.

    2. Fenyőfajárat és 250 kijelölt fenyőlerakó hely. Komposztálás helyett égetés. Vízkeresztkor, azaz január 6-án kezdik kidobálni a karácsonyfákat. Az 5-600 ezer fa sorsáról  Dorogi Gabriella az FKF Zrt. szóvivője.

  • 2015. december 30.

    1. Az alaptörvény és az elviselhetetlen városi klíma egyaránt a fák védelme mellett szól, a kormányzati beruházók azonban csak akadálynak tekintik őket. Általában nem sokáig. Kormányzati beruházásokkal kipusztított fák. – erről írt Szabó Gábor a HVG legutóbbi számában.
    A környezetvédelmi szakújságíró mesél 2015 – ről zöld szemmel.

    2. Szilveszteri petárdabalesetek - házi kedvenceink is veszélyben Az óévbúcsúztatókor használt pirotechnikai eszközök durva hang-és fényhatásai a házi kedvencek számára sokkos pánikot okozhatnak. Egy magából kifordult házi kedvenc félelmében akár támadhat - haraphat is, de a leggyakoribb, hogy elszökik, elkóborol. Sok kóborló kutya - macska soha többé nem kerül haza. Egy kis odafigyeléssel megelőzhető lehet, hogy a Szilveszteri petárdázásból eredően a háziállatok kapcsán kellemetlen szituációk képződjenek.Tippek, tanácsok.

  • 2015. december 23.

    1. Holnap szenteste, sokan még ma és holnap loholnak ajándékok után. Termékeket, szolgáltatásokat ajánlunk azok számára, akiknek a karácsonyi ajándékozásnál fontos, hogy az mennyire környezetbarát, és még nincs késő. Andacs Noémi a Tudatos Vásárlók Egyesülete munkatársa ad tippeket. Cikk itt: Etikus és környezetbarát karácsonyi ajándékok

    2. A napokban jelent meg a Magyarország ragadozó madarai c. hiánypótló könyv, mely nagyon szép és szakmai szempontból is megállja a helyét. A könyv a hazánkban a 20. század eleje óta észlelt, illetve napjainkban is előforduló 36 ragadozómadár-faj eddigi legteljesebb leírását és legátfogóbb képanyagát teszi közzé mindezt magyar szerzőktől, egy kötetben!  A könyvet bemutatja a tipográfus Turny Zoltán önkéntes ragadozómadár-védő.

  • 2015. december 16.

    1. A párizsi klímacsúcs kulisszatitkai

    Dr. Faragó Tibor 25 éven át volt a nemzetközi klímatárgyalások hivatalos magyar főtárgyalója, aki a szombaton véget ért párizsi klímacsúcson is végig ott volt, és naponta küldte tudósításait haza. Független, civil szakértőként tette, hiszen a párizsi ülésszakra a Magyar Természetvédők Szövetsége, - mely a „Föld Barátai” nemzetközi civil szervezet tagja - delegálta. A több egyetemen is tanító szakember főleg a kulisszatitkokról mesél.
    2.  Egy tanulmány szerint zöldebb és egészségesebb az élő karácsonyfa

  • 2015. december 9.

    A kolera leküzdése, a „szenny-ivóvíz,” és a Balaton megmentése. Éurópai életműdíj a szennyvíztisztításért a magyar professzornak.

    Dr. Somlyódy László professzor kapta az Európai Vízügyi Szövetség legrangosabb elismerését, a Dunbar-díjat, a víz- és szennyvízkezelés tudományos, technológiai és kutatási területén elért, nemzetközi szinten is kimagasló szakmai munkájáért.  A díjat idén a nemzetközi szakmai zsűri egyhangú támogatásával kapta, melyet az  Európai Vízügyi Szövetség elnöke, Kovács Károly adta át 2015. november végén a Magyar Tudományos Akadémia Kupolatermében.

  • 2015. december 2.

    Egész évben tart mostantól az Európai Hulladékcsökkentési Hét kampány, amelynek keretében önkéntesek a saját akcióötleteiket megvalósítva hívják fel a figyelmet a hulladékkal való felelős, tudatos bánásmódra és a megfelelő, helyes viselkedés elsajátításának fontosságára. Magyarországon minden eddiginél több akciót valósítottak meg önkéntesek november 21-29. között az Európai Hulladékcsökkentési Héten, amely eredménnyel ismét a kontinens legaktívabb lakosságával rendelkező országai közé kerültünk. Tegnap elindult az Európai Hulladékcsökkentési Hét „Vállalom!” magyar nyelvű oldala, amelynek célja, hogy egész évben minél több önkéntes bevonásával irányítsa rá a figyelmet a hulladékkeletkezés megelőzésére, tárgyaink újrahasználatára és a hulladékká vált anyagok újrahasznosítására. A kampány eredményeiről, és folytatásának részleteiről Búsi Lajos, az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság mb. főigazgató-helyettese mesél.

     

  • 2015. november 25.

    1. Egy hónapja mutatta be a Greenpeace új jelentését, mely szerint egyértelmű az összefüggés egyes növényvédő szereknek való kitettség és bizonyos rákfajták, vagy olyan súlyos betegségek között, mint például az Alzheimer- és a Parkinson-kór. A zöld szervezet 7 pontos javaslata megoldaná a világ élelmezési válságát, de ez sok érdekét sértene. A napokban mutatták be ajánlásaikat tartalmazó programfüzetüket, Magyarország számára egyértelműen a legjobb út a bioélelmiszerek termesztése lenne. A növényvédő szerek kockázata helyett biogazdálkodást!  Egy hónapja Rodics Katalin, a Greenpeace közép- és kelet európai agrárkampány koordinátora mesélt erről nekünk. Napjaink mezőgazdaságával kapcsolatban vannak más problémás is. pl. sok a kérdőjel a GMO-val kapcsolatban, megjelent a minőségi éhezés, és egyre alacsonyabb élelmiszernövényeink vitamintartalma.
    Dr. Bardócz Zsuzsanna alternatív Nobel-békedíjas kutató professzor
    férjével Pusztai Árpáddal évtizedeken át foglalkozott többek között a GMO növények állatokra gyakorolt hatásaival, ( patkánykísérleteket végeztek gm burgonyával)  Elsőként új tudományterületekről kérdeztem. 

    2. A tatai Öreg-tó tradicionális vadlúd pihenőhely: a tó vizén minden évben az eurázsiai tundrák vidékéről érkező vadludak tízezrei pihennek meg az őszi-téli madárvonulás idején. A vadludak tiszteletére minden év novemberében fesztivált is szerveznek a megyei természetvédők. Az idén már 15. alkalommal megrendezésre kerülő Tatai Vadlúd Sokadalom  pénteken és szombaton 27-28-án várja az érdeklődőket a tatai Öreg-tó partján. A rendezvény főszervezője Csonka Péter

     

  • 2015. november 18.

    A téli madáretetési szezon bevezetője az őszi odúkihelyezés. A téli madárvédelem korántsem merül ki a madarak táplálék- és vízutánpótlásának biztosításában. Ennél jelentősen többet tehetünk az odúköltő énekesmadarakért azzal, ha odúkat is telepítünk az etetők közelébe. Ezek a fajok ugyanis a közhiedelemmel szemben nem csak a költési időszakban használják a fák üregeit, épületek hasadékait. A cinegék és verebek téli túlélési stratégiájának fontos részét képezi a szélvédett, hőmérsékletileg kiegyensúlyozottabb éjszakázóüregek akár közös használata is. Ezért az új odúk telepítésének legjobb időszaka a szeptember-november.
    Emellett sokmindent nem árt tudni a kistestű madarak téli éjszakázásának kihívásairól. Hogyan segítsünk házkörüli madarainknak? Hova és milyen odút szereljünk fel? Miért létkérdés a folyamatos etetés? Többek között ezekre a kérdésekre válaszol Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kommunikációs munkatársa.

     

  • 2015. november 11.

    Mindennapi mérgeink: nemcsak a vörös húsokra kell figyelni – az egyhangúan fogyasztott zöldségekkel is lehet gond.Miért lehet problémás a sárgarépa lé-böjt kúra? Sok szakmának megvan a maga méregszámlája.

    Amit megeszel, az te leszel. E bölcsességet már Hippokratész is megírta az ókorban. Azt azért mindenki sejti, hogy az elfogyasztott ételeink alapvetően befolyásolják életünket és egészségünket. Na de ennyire? A vörös húsok fogyasztásával kapcsolatban pro/kontra érvrendszereket hallhattunk olvashattunk a napokban, miután az ENSZ Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége, (mely egy 22 kutatóból álló csoport ) egyévnyi munkája után nyilvánosságra hozta legutóbbi eredményét, melynek lényege: hogy bizonyítható összefüggés van a feldolgozott húsfélék fogyasztása és a vastagbélrák előfordulása között – és vigyázzunk a vörös húsokkal. Hogy miért, mennyire és mi másra figyeljünk még? Hogyan látja e kérdéseket az ökotoxikológus?  Aki válaszol: Darvas Béla professzor, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke.

     

  • 2015. november 4.

    1. Az egymillióból az első facsemeték ültetésével elkezdődött a Pilisi Parkerdő Zrt. területén a tavaly decemberi jégkár sújtotta erdők megújítása, melyhez a Lidl 25 millió forinttal járult hozzá. A Gödöllő környéki valkói erdészet 60 hektárnyi fenyvese cserélődik le őshonos tölgy, szürke nyár, és cser fajokra. Részletek a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnökétől, Csépányi Pétertől.

    2. Tegnap este immár 23. alkalommal nyitotta meg a magyar természetfotósok legnagyobb seregszemléjét az idén 25 éves Naturart. A szövetség pályázatán ismét Máté Bencét választották az év természetfotósának, vele együtt 62 kiváló hazai fotós kapott kiemelést. A Canon - Az Év Természetfotósa 2015 pályázat zsűrielnöke: Dr. Kalotás Zsolt természetfotós, természetvédelmi szakértő
    Mától a Magyar természettudományi Múzeumban január 27-ig tekinthető meg a Canon Év Természetfotósa 2015 kiállítás Budapesten a VIII.kerületi Ludovika téren

     

  • 2015. október 28.

    Sorsdöntő szavazásra kerül sor ma az Európai Parlament plenáris ülésén: amennyiben a képviselők elfogadják a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának javaslatát a légszennyező anyagok kibocsátását korlátozó jogszabály-módosításáról, akkor ezáltal 2025-ben az EU-ban 42 ezer emberrel kevesebb veszítené el az életét idő előtt a légszennyezés következtében, mint 2015-ben. A megbetegedések száma pedig legalább 10 millióval lenne kevesebb. Az ehhez szükséges intézkedések sokkal kevesebbe kerülnének, mint amennyi kárt a légszennyezés okoz. A szavazás tétjéről beszél az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának alelnöke, Jávor Benedek.

    Magyarország 2015-ben több mint 100 milliárd forint veszteséget szenved el csak a légszennyezettség okozta betegségek miatt kiesett munkanapok következtében. Hétfő délben levegőminőségi méréseket végeztek: a Levegő Munkacsoport munkatársai a Kálvin téren a fővárosi háttérszennyezettségnek általában 36-szorosát mérték – a viszonylag tiszta városi levegőben található 2000 részecske helyett 28.000 részecskét egy köbcentiméterben. Amikor pedig egy régi dízelfurgon haladt el az úton, akkor 310.000 részecskét. erről beszél Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

  • 2015. október 21.

    1.  A Greenpeace új jelentése szerint egyértelmű az összefüggés egyes növényvédő szereknek való kitettség és bizonyos rákfajták, vagy olyan súlyos betegségek között, mint például az Alzheimer- és a Parkinson-kór. A zöld szervezet 7 pontos javaslata megoldaná a világ élelmezési válságát, de ez sok érdekét sértene. A zöld szervezet a napokban mutatta be ajánlásait tartalmazó programfüzetét, Magyarország számára egyértelműen a legjobb út a bioélelmiszerek termesztése lenne, hogy miért? Erről mesél Rodics Katalin, a Greenpeace közép- és kelet európai agrárkampány koordinátora.

    2.  A Knauf Insulation 10 éves hazai jelenlétének egyik legfontosabb állomása volt a Magyarországon és Európában is elsőként, valós körülmények között megvalósított, épület energiahatékonysági összehasonlító vizsgálat, a Nálam Szigetelnek program. Többek között erről is tudósítottunk a valódi rezsicsökkentés rovatunkban, és többek között ezért is kaptunk díjat, ugyanis a cég hazai részlegének 10. születésnapja alkalmából 10 médiumnak ítélte oda Energiahatékonysági szemléletformálásért médiadíjat: - a lakossági energiahatékonyság folyamatos ösztönzéséért. Az érintettek: Ács Gábor, Gede Balázs, Kántor Endre, Mihálovits András és Sarkadi Péter.

  • 2015. október 14.

    Aludjon hazánk legmagasabb szállásán – ha jó a veséje.
    Legyél önkéntes ranger – no nem texasi, hanem kékkörös.

    A múlt szerdán bemutattuk az Immár 3 hete üzemelő, az ország legkorszerűbb turista centrumát Galyatetőn Az épület mellett áll a most 13 méter látszóbetonnal megmagasított, és a dupla lépcsősort acélráccsal megvédett Galya kilátó is, ahol az ország legmagasabb szálláshelye működik közel 1000 méteren.  Itt kalauzol Kovács Csaba építész, és Győri Tamás József, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója.
    E galyatetői beruházások is részei annak az eddig több mint 5 milliárd forintnyi uniós pályázatból megvalósult turisztikai fejlesztéseknek, melyek az Országos Kékkörhöz kapcsolódnak. Az eddigi s a jövőbeli munkákról, no meg egyáltalán a kékkörről Győri Tamás József mesél.  A  témával kapcsolatban részletes képgalériás cikkünk >>>

  • 2015. október 7.

    Szeptember 19-e óta működik Galyatetőn az ország legkorszerűbb turista centruma. Az egykori SZOT szálló munkásszállója Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron építész tervei alapján született újjá. Az ökoturisztikai központként aposztrofálható épület intelligens házként működik. A szállás emellett környezetbarát is: a tetőn napkollektorokat, az udvaron napelemeket helyeztek el, ezek felelnek a meleg vízért és az áramért. Az épület fűtését egy levegős hőszivattyú szolgálja ki, így az étterem/közösségi tér kandallója inkább komfortfokozó rendeltetésű. A tetőkön összegyűjtött csapadékvíz a vécék öblítését szolgálja, ez is a környezetterhelést csökkenti. A ház mögött sátorhelyeket alakítottak ki. Emellett még sok újdonságot is megmutattak a napokban újságíróknak. Sarkadi Péter ezekről kérdezte Győri Tamás Józsefet, Magyar Természetjáró Szövetség igazgatóját, és Kovács Csaba építészt.

    A jövő szerdán a megújult Galya-kilátóba látogatunk el, ahol az ország legmagasabb szálláshelye működik közel 1000 méteren, és bemutatjuk, hogy milyen fejlesztések történnek a hazai turizmusban.

  • 2015. szeptember 30.

    Megkezdődött a fővárosi hulladékgyűjtő géppark modernizálása, október végéig 64 új célgépet állít üzembe az FKF Nonprofit Zrt. közel 3,5 milliárdos beruházással. A járművek nagy részét, 51 tömörítős hulladékbegyűjtő autót a M-U-T Hungária Kft. szállítja a főváros számára. Ezeken felül 10 konténerszállítót, 2 teherautót és 1 kompaktor munkagépet szerez be a társaság.  Jámbor Lászlóval, a MUT Hungária Kft. ügyvezető igazgatójával a Tatabánya melletti környei telephelyen beszélgettem.

    A New Yorkban múlt héten zajlott Klímahéten bejelentették, hogy Leonardo di Caprio, az USA WWF irodájának igazgatótanács tagja is azok között a befektetők között van, akik mintegy 17 ezer milliárd font értékben kivonják tőkéjüket a fosszilis energiahordozók piacáról.
    Mit jelent ez a tőkepiaci átcsoportosítás? Mit jelent a fosszilis üzemanyagok piacára nézve? Hogyan lehet zöldíteni a befektetéseket?

    Milyen megállapodás született a klímahéten? Az USA és Kína megállapodása New York-ban: Mit jelentenek a közös vállalások a két legnagyobb kibocsátóra nézve? Mik a legfontosabb szempontok? Vajon az ő megállapodásuk tulajdonképpen mit jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelemre nézve?
    Vaszkó Csaba WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Program vezetője válaszol a kérdésekre.

  • 2015. szeptember 23.

    1. Egy hete a VALÓDI REZSICSÖKKENTÉS rovatunkban a hőszigeteléssel foglalkoztunk, melyet most folytatunk. Egy átlagos családi ház, amit lehőszigeteltek egy téli fűtési szezonban akár 1 tonna CO2-vel is kevesebbet kibocsájt ki a légkörbe. A panelek az elmúlt évek felújításainak köszönhetően sokkal jobb átlagállapotúak, mint a családi házak, melyek 85-90%-a energetikailag korszerűtlen, pazarló. Milyen állami pályázatok várhatóak, és milyen a banki hitelezési helyzet? Többek között erről is halljuk most a Knauf Insulation marketing vezetőjét, Kanyuk Lászlót.

    2. A nyáron itt a Zöld iránytűben bemutattunk 3 budapesti társasházat, melynek az udvara a MOL zöldövezet programjának pályázati támogatásával ZÖLDÜLT MEG.  9 éve segíti a helyi civil kezdeményezéseket abban, hogy környezetüket szebbé és zöldebbé alakítsák a helyi lakosság bevonásával, közösségi akció keretében. Hatására eddig összesen közel 300 közösség fogott össze, összesen 20 ezer ember. A MOL Zöldövezet Program idei pályázatát a napokban írták ki, és október 20-ig él. Kik és hogyan pályázhatnak? Szollár Domonkos  a MOL Magyarországi kommunikációs igazgatója.

  • 2015. szeptember 16.

    A nyári szünet után ismét aktuális a VALÓDI REZSICSÖKKENTÉS rovatunkban a hőszigeteléssel foglalkozni, hiszen szerencsés esetben az időjárás akár november köszepéig is kedvez a lakásfelújítóknak/építkezőknek. Mai árakon számolva a tetőszigetelés 3-4 év alatt, a homlokzatszigetelés 10-12 év alatt térül meg. Az 1 %-körüli banki kamatok helyett az energiatakarékosságba fektetett pénz évi 8%-ot is fial. Részletek Kanyuk Lászlótól, a Knauf Insulation marketing vezetőjétől. 

    Hírszemle: 

    A NASA is a városi zöldítést javasolja
    Azok a városnegyedek, ahol a terület 65%-át zöldövezet borítja, 1,3 Celsius-fokkal hűvösebbek, mint az átlaghőmérséklet a városban.
    Illatos út: a DDT-nél és bomlástermékeinél 56-szoros a határérték-túllépés a talajvízben
    Közzétette a ferencvárosi önkormányzat azt a jelentést, ami az Illatos úti szennyezésről készül. Csütörtökön az RTL Klub híradójának még azt mondta Bácskai János ferencvárosi fideszes polgármester, hogy azért nem nyilvános a jelentés, mert nem akarnak pánikot kelteni, de amúgy nincs veszélyhelyzet.
    Ennyit spórolhat, ha kihúzza a töltőt a konnektorból
    Komoly mérésekkel igazolta a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, hogy évente több ezer forintot hagyunk veszni csak azért, mert lusták vagyunk kihúzni a konnektorból a telefon töltőjét, vagy épp kikapcsolni a tévét, a monitort, illetve a számítógépet vagy a laptopot.

  • 2015. szeptember 9.

    1. Mire jó az energiacimke a gázkészülékek esetén? Mire figyeljünk, ha komplex fűtési rendszert terveztetünk? Miért fontos, és mekkora megtakarítással jár az évi gázkészülék karbantartás?  Folytatva a múlt heti témát ismét a Vaillant Csoport területi vezetőjét SEIDL GÁBORt halljuk.

    2. Szombaton rendezik meg az Energia Nap  - országos roadshow első állomását. A mai rohanó világban az emberek nem foglalkoznak eleget saját maguk és környezetük egészségével. Ennek érdekében hozták létre az Energia Nap elnevezésű rendezvényt, melynek két fő irányát határozták meg: a megújuló, zöld energiákat és az egészségmegőrzést.
    Az Energia Nap egy országos ingyenes rendezvény, mely több alkalommal és több helyszínen is megrendezésre kerül. Az első eseményre 2015. szeptember 12.-én kerül sor Budapesten a Flórián téren. 
    S hogy mivel várják az érdeklődőket? Erről Kovács Ágnes rendezvényigazgatót halljuk, majd a Felelős Gasztrohős alapító tagját: Szűcs-Winkler Róbertet, a környezettudatos étkezésről.

  • 2015. szeptember 2.

    1.  A nem lakossági fogyasztók szeptember 26. után, míg a lakosságiak a jövő év első napjától csak kondenzációs gázkazánra kaphatnak használatbavételi engedélyt - az erről szóló rendelet tervezete a kormány honlapján jelent meg korábban. Az Európai Bizottság 86 százalékos szezonális hatásfokot ír elő, amelyet csak a kondenzációs gázkazán képes teljesíteni. Magyarországon közel 2,5 millió gázkészülék és 4,5 millió konvektor van beszerelve. Jelenleg közel 20 ezer készülék van raktáron a kereskedőknél, ezért lehetőséget kell biztosítani, hogy a már forgalomba bocsátott - készleten lévő - készülékeket értékesítsék. A lakossági végfelhasználóknak pedig a már megvásárolt készülékek beszerelésére kell időt biztosítani. A kiviteli terv elkészítésétől az üzembe helyezésig tartó idő összesen 48 nap. Szeptember 26-tól az év végéig ennek a duplája áll rendelkezésére annak, aki a már megvásárolt hagyományos gázkazánt akarja felszereltetni. Többek között erről is mesél a Vaillant Csoport területi vezetője:  SEIDL GÁBOR. a témát a jövő szerdán folytatjuk.

    2.  Csodálatos természet címmel pénteken nyílik meg "a Rét" Galériában, a Gazdagréti Közösségi Házban. Bajomi Bálint fotókiállítása . A cím 1118 Budapest, Törökugrató utca. 9. A természet apró, ám lenyűgöző pillanatait megörökítő, ingyenesen látogatható tárlat szeptember 24-ig tekinthető meg, hétköznapokon 10-19 óráig, a közösségi ház programjainak függvényében
    Bajomi Bálint biológus a lakótelepek élővilágáról.

  • 2015. augusztus 26.

    Ma már mindenki biztos benne, hogy jövőre megsülünk, de ha mégsem, akkor elvisz az ár, vagy jégpáncél ejt foglyul bennünket. Az időjárási csapások a címlapokra kúsztak; naponta halljuk, hogy jó, ha hozzászokunk a szélsőséges időjáráshoz és beletörődünk, hogy árvizek, szélviharok, ónoseső, vagy éppen méteres tavaszi hó keserítik meg az életünk.
    A drámai időjárási események bekövetkezte után még pár napig olvashatunk a katasztrófavédelem helytállásáról, a károsultak és a biztosítók „élményeiről”, esetleg néhány tudós ember nyilatkozik arról, hogy ez már igazán az éghajlatváltozás (vagy éppen nem, mert „belefér a természet szokásos üzletmenetébe”). Arról kevesebbet hallani, hogy mi a teendő, miért kell ezeket a csapásokat elviselnünk, miért van mindez? Mit tehet az állampolgár, a közösség, a munkáltató az önkormányzat, az állam? Többek között ez utóbbi kérdésekre is keresi a választ az a háttérbeszélgetés, mely nemsokára kezdődik a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben, hiszen itt működik a Nemzeti Alkalmazkodási Központ, melynek vezetője Dr. Pálvölgyi Tamás
    Pálvölgyi Tamás vitaindító írása itt  >>> 

    Hírszemle: Zöld hírek röviden

  • 2015. augusztus 19.

    1. Ingyen van a tiszta környezet? - Mennyibe kerül a természet szolgáltatása 
    Augusztus elején tartották a 27. Nemzetközi Természetvédelmi Biológiai Kongresszust csaknem 2000 biológus, kutató és természet- környezetvédelmi szakember részvételével a dél-franciaországi Montpellier-ben. A világtalálkozó fő célja, hogy a szakemberek megismerjék és közösen áttekintsék a természetvédelemben bevezetett új módszereket és tudományos technikai vívmányokat. A találkozót a Természetvédelmi Biológiai Társaság, a világ legnagyobb nemzetközi természetvédelmi biológiai tudományos szervezete szervezte, és a kulcsmondandója és egyben címe ez volt: „Biodiverzitás-küldetés: új utak a természetvédelemben. De mit is jelent ez? Erről mesél Bajomi Bálint biológus, a konferencia egyik nemzetközi sajtófelelőse, aki mellesleg a greenfo.hu szerkesző/fotoriporter/ újságírója.

  • 2015. augusztus 12.

    1Belvárosi zöldövezet III.rész – így zöldült be a Dembinszky u. 33 társasház udvara.

    A MOL Zöldövezet Programja 2006-ban indult - melynek keretében egy ház/település lakói együtt újíthatják meg közös zöldterületeiket. A lényege az, hogy a lakók együtt tervezik meg és hozzák létre saját, közös belső kertjüket. Nemrég egy sajtóbejárás keretében 3 budapesti helyszínt mutattak meg. A mai összeállítás a Dembinszky u. 33 udvarán készült. A program moderátora Szabó Simon színész mellett Nagy Ildikó Réka tájépítészt, lakókat, és Bilau Dea idegenvezetőt halljuk.  Cikk és képek: Zöldövezet a betondzsungelben

    2. Egy hír hátter: Nem harap a balatoni algagyep
    Kellemetlenséget okozhatnak, de semmilyen egészségügyi veszélyt nem jelentenek azok a víz felszínén lebegő algagyepdarabok, amelyeket az utóbbi napokban láthattak a Balatonon strandolók a tó több pontján.

    3. Két programajánló:

    V. Balatoni Hattyú Road Show 2015. aug 13. - 14. Balaton parti strandok 
    Augusztus 15-én kezdődik az Őrségben évente megrendezett Hétrétország - a szerek és porták köztiválja.

  • 2015. augusztus 5.

    1. Belvárosi zöldövezet II.rész – így zöldült be a Rózsa utca 57 társasház udvara.

    A MOL Zöldövezet Programja 2006-ban indult - melynek keretében egy ház/település lakói együtt újíthatják meg közös zöldterületeiket. A lényege az, hogy a lakók együtt tervezik meg és hozzák létre saját, közös belső kertjüket. Nemrég egy sajtóbejárás keretében 3 budapesti helyszínt mutattak meg. A mai összeállítás a VI. kerületi Rózsa utcában készült. A program moderátora Szabó Simon színész mellett Nagy Ildikó Réka tájépítészt, egy lakót, és elsőkét Bilau Dea idegenvezetőt halljuk.  Cikk és képek: Zöldövezet a betondzsungelben

    2. Hírek és háttere: 

    Megkezdték őszi vándorútjukat a fehér gólyák

    Aggasztóan gyorsul a gleccserek olvadása

  • 2015. július 29.

    1. Belvárosi zöldövezet – így zöldült be egy pannónia-utcai társasház udvara.

    A MOL Zöldövezet Programja 2006-ban indult- és ez az egyetlen olyan pályázati lehetőség, amely keretében egy ház/település lakói együtt újíthatják meg közös zöldterületeiket. A lényege az, hogy a lakók együtt tervezik meg és hozzák létre saját, közös belső kertjüket. A Zöldövezet Programban eddig közel 300 közösség fogott össze, másfél Margit szigetnyi területet, 1,5 millió négyzetmétert újítottak fel. Közel 100 ezer fa, virág és cserje települt. A múlt héten egy sajtóbejárás keretében 3 budapesti helyszínt mutattak meg. Az összeállítás a XIII kerület Újlipótváros Pannónia utca 54 udvarában készült. A program moderátora Szabó Simon színész mellett Nagy Ildikó Réka tájépítészt, egy lakót, és elsőkét Bilau Dea idegenvezetőt halljuk.  Cikk és képek: Zöldövezet a betondzsungelben

    2. Hírek és háttere: 
    A haris nyerte a "2016 év madara" lakossági szavazást 

    Tanulnunk kellene Amazónia őslakosaitól. De mit?

  • 2015. július 22.

    1. Látogatóban a szarvasi Körösvölgyi Látogatóközpontban 2.
    Az idén 11 éves a Körös-Maros Nemzeti Park központjában, a szarvasi Anna-ligetben a park látogatóközpontja.
    Innen indul egy 4 km-es tanösvény, és a másfél kilométeres állatokat bemutató tanösvény, melyet egy hete mutattunk be. A tanösvények bejárása előtt érdemes a Körösvölgyi Látogatóközpontban az állandó és az ideiglenes kiállításokat is megnézni, melyekről és egyéb ökoturisztikai aktualitásokról Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti park igazgatója mesél.

    2. Hírek és háttere: 
    Az egerészölyv pár elfogadta a két idegen fiókát
    Elfogadták és szépen etetik a „nevelőszülők” azt a két egerészölyv fiókát, melyeket korábban lelkes természetbarátok hoztak be a Körös-Maros Nemzeti Parkba. A madarakat a réhelyi természetvédelmi tábor résztvevőivel közösen helyezték ki egy fészekbe. 
    Videón Kelemen fészkének leszakadása
    A világon először közvetítette kamera élőben egy parlagisas-fészek leszakadását! A fészekben egy kirepülés előtt álló fióka is volt - „Kelemen”, akinek hányattatott sorsáról már többször beszámoltunk, és akit több ezren figyeltek egy fészek webkamera segítségével.

  • 2015. július 15.

    1.  Látogatóban a szarvasi Körösvölgyi Állatparkban
    Szenzációs születésnapi ajándékkal örvendeztette meg egy lakója az egy éve megnyitott Körösvölgyi Állatpark munkatársait - az itt élő európaibölény-párnak kisborja született. A kicsi egészséges, 18 kilós, azonnal lábra állt, hamarosan a látogatók is találkozhatnak vele. Egy éve 2014 július elején nyitotta meg kapuit a Körös-Maros Nemzeti Park központjában, a szarvasi Anna-ligetben a Körösvölgyi Állatpark, ahol Tirják László, a park igazgatója kalauzol.

    2.   Immár műholddal követjük a szalakótákat is
    A szalakóták száma Európában jelentősen lecsökkent, a faj mára már több nyugat-európai országból kipusztult. A Kárpát-medencei állomány egyelőre stabil, így ennek védelme, megőrzése kifejezetten fontos a faj európai uniós jövőjét illetően. Egy védelmi program keretében az első 13 egyed kapott jeladót.

  • 2015. július 8.

    1. Látogatóban a Tiszavirág ártéri sétaúton, és az Örvényi pákász tanösvényen.
    A múlt szerdán ellátogattunk a tisza-tavi Tiszafüred-Örvenyre, a Szabics Kikötő és Szabadidőpartba – merthogy innen indul két tanösvény. Az egyik, a Tiszavirág immár 8 éve várja a természet szerelmeseit, a másik, az örvényi pákász csak pár hónapja. A nyár egyenlőre legmelegebb napja a mai, úgyhogy talán egy kis felüdülés lesz ha most is Kiss Ferenc túravezetővel tartunk e két Tisza-tavi tavösvényen – többek között a gémek tornyába. Gasztronómia és természetvédelem.

    2. A klímaváltozás és a gyarapodó európai hőhullámok
    A kutatók szerint gyakorlatilag biztos, hogy a klímaváltozás a felelős az európai hőhullámok számának növekedéséért. Egy nemzetközi klímaszakértőkből álló kutatócsoport valós idejű adatokat elemezve jutott arra a megállapításra, hogy az Európát ezen a héten sújtó hőhullámok - vagyis rendkívüli forrósággal kísért háromnapos periódusok - egyre gyakoribbá válnak a régióban.

    3.  programajánló:
    WWF nagy csobbanás vasárnap
    Vasárnap rendezik meg Európa szerte a Nagy Ugrást az élő folyókért. Július 12-én, délután 3 órakor többszáz folyószakaszon, többezer európai csobban majd a vízbe, hogy ezzel hívják fel a figyelmet az élő vizek fontosságára. További információk a wwf.hu-n 

    Ki fizeti meg az olcsó divat árát?
    2015. július 08. – ma este Gyere és nézd meg velünk 2015 egyik legjobb dokumentumfilmjét, a The True Cost-ot, ami a divatvilág kevésbé csillogó titkait mutatja be: milyen körülmények között és mennyi pénzből készülnek valójában a ruháink. Időpont: 2015. július 8. 18.30 Anker Klub, Anker köz 1-3.

  • 2015. július 1.

    1. Látogatóban a Tiszavirág ártéri sétaút és tanösvényen. 
    A Tisza-tónál Tiszafüred-Örvenynél, a Szabics Kikötő és Szabadidőpartból indul két tanösvény. Az egyik, a Tiszavirág immár 8 éve várja a természet szerelmeseit, a másik, az örvényi pákász csak pár hónapja. Korábbról már van szerencsém ismerni Kiss Ferenc túravezetőt, akivel óriási élmény sétálni ezen a szigeten. Remélem a hallgatók is kedvet kapnak egy jó kis túrához, úgy hogy egyenlőre nem kell lefújniuk magukat az igencsak erősen ajánlott szúnyogirtóval.

    2.
      Programajánló:
    - Nyílt Nap az MTA Ökológiai Kutatóközpont Limnológiai Intézetben
    - a természetbarátokat várja a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum hátvégi jubileumi túrákkal is.

  • 2015. június 24.

    1. Indul az államilag támogatott mosógépcsere-program 
    A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium május 28-án hirdette meg az Otthon Melege Programhoz kapcsolódó pályázati felhívást. A program keretében akár 45.000 forint támogatás is kapható az öreg, energiafaló mosógépek takarékos, új készülékre történő cseréjéhez. A CECED Magyarország 2013-as tanulmánya szerint a magyarországi háztartásokban levő háztartási nagygépek 46%-a 8 évnél idősebb volt, a mosógépeknél ez az arány 42,9% volt. 
    Ki hol, hogyan pályázhat? Erről tart adásunkkal egyidőben sajtótájékoztatót Mészáros Fanni, cégvezető (CECED Magyarország Egyesülés)

    2. Pesterzsébeten is ketyeg egy méregbomba.
    Az Illatos úti környezetszennyezés feltárásakor is jelezte Mach Péter ökopolitikus, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja, a Pesterzsébeti Önkormányzat képviselője, hogy nem egyedi esetről van szó, számos ilyen hely található még az országban, sőt a fővárosban is hasonló.  Íme a legújabb bomba: Pesterzsébet és Soroksár határán a Lenke - Bólyai János saroknál. Részletek élőben - Mach Pétertől, az Organikus Káosz blog szerzőjétől.

  • 2015. június 17.

    Eltemették az utolsó visszaváltható pezsgősüveget, hulladék katapulttal bombázták a minisztériumot, romhalmazból bemutató központot és városi tanösvényt építettek. Látványos (játék) pénzégetéssel tiltakoztak a „termikus hulladékhasznosítás” ellen. Pedagógusokat és gyerekeket zöldítettek személyesen és a KukaBúvárral. 20 éves lett a Humusz, azaz a Hulladék Munkaszövetség. A pénteki szülinapi partin készült összeállításban megszólal Szilágyi László alapító, Graczka Sylvia jelenlegi, és Bátyi-Földesi Dóra korábbi elnök.

    Lószarkazán Finnországban
    A következő évtizedekben Finnország le szeretne állni a szénhasználattal, és felére csökkentené az importolaj-fogyasztását, ezért a kormány alternatív energetikai megoldásokat keres. Ha nem is spanyolviasz a lótrágya, de több szempontból is szerencsés alternatíva.

  • 2015. június 10.

    Az elektromobilitásra futurisztikus dologként gondolunk, azonban ez már része az életünknek. Az elektromos járműgyártás területén az energiatárolás kapcsán is jelentős fejlődési potenciál rejlik. A hazai jogszabályi környezet jelenleg nem segíti elő az elektromos töltőhálózat bővülését, pedig ez alapvetően befolyásolja az elektromos járművek terjedését. Mit tehetnek az önkörmányzatok az E-közlekedésért? Külföldi és hazai tapasztalatok: Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség alelnöke.

    Jön, de mire lesz jó a zöld rendszám?
    Szeptember végéig meg kell alkotni azokat a jogszabályokat, amelyek az elektromobilitáshoz kapcsolódó útburkolati jelek és útjelző táblák bevezetéséhez szükségesek. Be kell fejezni a jogalkotói munkát a zöld rendszámok bevezetéséhez, és november 30-ig kell elkészülnie a lehetséges kedvezményekkel kapcsolatos jogszabálytervezeteknek. 

    Elektromos taxiflottát hoz létre Bécs
    2017-ig mintegy 250 járműből álló elektromos taxiflottát hoz létre az osztrák főváros. A projektbe beszálló taxitársaságok járművenként akár 8 ezer eurós támogatást is kaphatnak. Gyorstöltő-hálózat és ingyen áram is segíti a környezetkímélő autók térhódítását Bécsben. 

    Mi történik, ha egy városrész úgy dönt, hogy 1 hónapra autómentes lesz?
    Két éve a dél-koreai Suwon, egy közel egy millió lakosú nagyváros egy átlagos, de sűrűn lakott, 4300 lakosú kerülete radikális kísérletbe kezdett: az ott lakók eldöntötték, hogy 1 hónapra kitiltják utcáikról az autókat. "Mindenkinek tetszik, és a világ sem dől össze." 

  • 2015. június 3.

    1. KlímaSztár 2015 
    Helyi válaszok a klímaváltozásra mottóval hirdette meg Magyarországon immár harmadik alkalommal KlímaSztár felhívását az Éghajlatvédelmi Szövetség, melyen a mintaértékű, legjobb megvalósított települési tevékenységeket díjazza és mutatja be. A díjakat a Klímabarát Települések Szövetségével és a Nemzeti Alkalmazkodási Központtal közösen tegnap adták át Budapesten Alsómocsolád, Budapest XII. kerület Hegyvidék, Rákosliget és Répceszemere településeknek. 
    Hogy miért nyerte el a KlímaSztár 2015 díjat Rákosliget? Erről mesél a XVII. ker. Rákosmente Önkormányzatának képviselője Rózsahegyi Péter.

    2. Június 5 Környezetvédelmi Világnap. 
    1972 június 5-től 16-ig tartották Stockholmban az ENSZ első, „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját. A világszervezet közgyűlése a konferencia javaslatára még abban az évben határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját, június 5-ét. A világnap apropóján egy Guiness Rekord kísérletet tesz az Italos Karton Egyesület Budapesten -részletekről: Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója

  • 2015. május 27.

     Az adás fókuszában az élemiszer pazarlás Európában és itthon.

    A témához kapcsolódó cikkeink:

    Giga bírság vagy börtön élelmiszer pazarlásért  A francia parlament szembeszáll az élelmiszer-pazarlással, és a termékek megsemmisítése helyett inkább arra kötelezi a nagyobb áruházakat, hogy az eladatlan, de még emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszereket jótékony céllal adományozzák el.
    Évi egymillió tonna élelmiszer kerül a kukába Ausztriában - derül ki egy nemrég Linzben bemutatott tanulmányból, amelyet az Osztrák Ökológiai Intézet készített az osztrák környezetvédelmi minisztérium, több tartomány és a bécsi Munkakamara megbízásából. A világ élelmiszertermelésének 30 %-át nem fogyasztják el. Az EU-ban évi 89 millió tonna élelmiszer kerül a kukába. Ausztriában 300 ezer tonna élelmiszert a háztartások, 250 ezret a vendéglátás, 100 ezer tonnát az élelmiszer kereskedelem dob ki, a többi az előállítás és feldolgozás során végzi a szemetesben.

    A HAZAI HELYZETRŐL: Sczígel Andrea  a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója élőben

    És ha már nem ehető az élelmiszer, akkor is hasznosítható zöld módon - egy jó osztrák példa:  
    Megkezdte működését Bécs első biogáz tisztító berendezése
    Fonnyadt salátalevélből, rohadt citromból és egyéb ételmaradékokból keletkező biogázt alakít a földgázhálózatba is betáplálható biometánná Bécs első biogáz tisztító berendezése. Csaknem ezer bécsi háztartást tudnak így zöldárammal ellátni.

  • 2015. május 20.

    1 Megszüntetnék az ökotoxikológus mesterképzést is
    Ezekben a hetekben zajlik a felsőoktatás átalakítása. A hírekben már szerepelt a természetvédelmi mérnök szak tervezett megszüntetése, mely ellen a soproni egyetemisták is tiltakoztak. A dolgok jelen állása szerint – sok egyéb alap- és mesterszak mellett – a Szent István Egyetemen hatodik éve zajló, és eddig nagyon sikeresen működő ökotoxikológus mesterképzést is komoly veszély fenyegeti.  Miért fontos, hogy legyenek ilyen szakemberek? Mi is az az ökotoxikológia?  Darvas Béla a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke 

    2. pénteken először a Magyar Természet Napja
    Pénteken tartják meg először a Magyar Természet Napját, melyre a kezdeményező civil természetvédő szervezetek (WWF, MTVSZ, MME) mindenkit várnak a Margitszigetre. Részletes programajánló. Miért hozták létre e jeles zöld napot? Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgató  

    3. heti hírmorzsák 
    Újabb szeles pofon az atomlobbinak
    Lehet, hogy nem sokáig kell már aggódni a madarakért a szélfarmok környékén. Egy spanyol vállalat ugyanis most lapát nélküli turbinákkal kísérletezik. A Vortex Bladeless hatalmas rúdjainak rezgéséből állítanának elő energiát. Mit lépne erre Don Quijote?

  • 2015. május 13.

    1. lakásunk babapopsi effektusa – hőszigetelés és bepárásodás
    A valódi rezsicsökkentés egyik leghatékonyabb módszere lakásaink hőszigetelése. Persze nem mindegy hogy mivel és hogyan, hiszen az is előfordulhat, hogy a nem megfelelő anyag és a rossz kivitelezés miatt penészedik Ezt elkerülhetjük, ha megfogadjuk a Knauf Insulation marketing vezetőjének, Kanyuk Lászlónak a tanácsait.

    2. Kicsiben is nagyban is mérgező -- elektronikai hulladékok a gombelemtől a hűtőig
    Egy hete már szót ejtettünk a háztartásainkban keletkező elektronikai és elektromos hulladékokról. Akkor Tihanyi Ervin Inter-Metal Recycling Kft. e-hulladék üzletág vezetőjével javarészt csak a hulladékká vált TV és monitor helyzetről beszéltünk. A legkisebb, és az egyik legsunyibb veszélyes hulladék az elem (gombelem, ceruzaelem.) Miért jó elem helyett az akkumulátor? Mivel és hogyan töltsük, hogy valóban 1000X használhassuk? Miért veszélyesek a háztartási kis és nagygépek, és mi lesz velük? Érdemes javítani? Vigyük hhulladékudvarokba? A boltok mit vesznek át?

    3.  Ma éjfélig még lehet pályázni a WWF Magyarország Zöld generáció Programjába.
    Jelentkezz, hogy egy Zöld Generáció Tehetséggondozó program tagja lehess! áll a WWF Magyarország felhívásában. Mi a lényege, és kiket várnak ma éjfélig?  Benkő Dani projektvezető  WWF Magyarország.

    Programajánló: I. Nemzetközi Természetfilm Fesztivál. A magyar természetfilmes szakma első alkalommal szervezi meg a Nemzetközi Természetfilm Fesztivált 2015. május 14-17. között Gödöllőn.

  • 2015. május 6.

    1/ Fő a fejem – nyáron hőszigeteljünk?
    Magyarországon kétféle hőszigetelést használunk, az ásványi és a műanyag hab alapút. Ez utóbbi olcsóbb, de van egy nagy hátulütője. A "pára-paráról"  Kanyuk László a Knauf Insulation marketing vezetője.

    2/
    Bejön a nápolyi modell? Májusban utcán marad a szemét?
    A hulladékfeldolgozás területén vészhelyzet alakult ki az egész országban. A rezsicsökkentés hatásai mellett a tonnánként 6000 forintos hulladéklerakási járulék, a felügyeleti díj, az e-útdíj és több egyéb költségnövelő tényező gazdaságilag padlóra küldi a nonprofit szolgáltatókat. Gyakorlatilag képtelenség kigazdálkodni az új, adó-jellegű kötelezettségeket.
    Bartus Gábor a BME Környezetgazdaságtan Tanszék oktatója (hulladékgazdálkodás és környezetgazdaságtan)

    3/
    A televízió mérgez – főleg a hulladékban.
    A világon tavaly 41,8 millió tonna elektronikus hulladékot termeltünk. 1. USA 7 millió 2. Kína 6 millió 3.Japán 2 millió tonna. 5 – 6 Nagy-Britannia - India kb. 1,5 millió tonna. Magyarországon 125.000 T/év, ebből 44.000 tonnát gyűjtünk vissza. A legproblémásabb a hagyományos TV / monitor hulladékTihanyi Ervin Inter-Metal Recycling Kft. e-hulladék üzletág vezetője

  • 2015. április 29.

    1/ egy centi 4-5 % hatásfok növelés - mivel és hogyan hőszigeteljünk? Tanácsok, tippek Kanyuk Lászlótól, a Knauf Insulation marketing vezetőjétől

    2/ Japán csak napenergiát fog használni. Szolnokon csődbe ment a napelemgyár. A fukushimai katasztrófa után Japán döntően napelemekkel kívánja előállítani az ország hiányzó áramigényét. Itthon ugrásszerűen megnőtt a háztartási méretű kiserőművek száma és beépített teljesítőképessége az elmúlt években - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Sok vagy kevés a jelenlegi 69 megavatt? Szolnoki Ádám a Magyar Napelem Iparági Egyesület elnöke

    3/ Elfogadták az alkotmányellenes tervezetet - szabad az út a földmutyihoz? Tegnap a parlamentben a kormánypárti többség elfogadta a nemzeti park igazgatóságok jövőjét veszélybe sodró állami vagyonról szóló törvényt. Mit tehetnek a zöldek? Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke.

  • 2015. április 22.

    1/ Valódi rezsicsökkentés: Miért csomagoljuk be családi házunkat? A Knauf Insulation egy egyéves látványos, és meggyőző kampányt végzett Hajdúdorogon és Hajdúnánáson. Valós körülmények között mérték naprakészen, hogy mit is jelent egy családi ház hőszigetelése. A megtakarításról mesél Kanyuk László marketing vezető

    2/ 1970 óta április 22. a Föld Napja, mely egy abszolút civil kezdeményezés. A hazai környezet és természetvédő szervezetek képviselői immár negyedszázada minden évben különböző városokban tartják országos találkozójukat. Az ideit most a hétvégén Tokajban szervezi a nyíregyházi E-Misszió egyesület. A találkozó apropóján Lukács Attilát, a szakmai programok egyik főszervezőjét kérdezzük a zöld mozgalomról.

    3/ Föld napi programajánlók.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés