Állatvédelmi jog

 

2011. 10. 3. 12:49

„A szomszédom veri a kutyáját, mit tehetek?”
„A padlás tetején új cicák születtek, de valaki megmérgezte őket, kihez fordulhatok?”
„Van egy nagy terület a falunkban, ahol lovakat tartanak, de borzalmasan le vannak soványodva, kitől kérhetek segítséget?”
Ha Önben valaha is felmerültek hasonló kérdések, jelen tájékoztató, illetve a Fauna Alapítvány segítséget tud adni.
 

Habár 1998 óta van állatvédelmi törvényünk, sajnos sokan a mai napig nem tudják, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak a törvény alapján.

Ha kérdése van az Állatvédelmi Törvénnyel kapcsolatban vagy bejelentést, feljelentést szeretne tenni állatkínzásról a helyi hatóságoknál, de nem tudja hogyan kell, segítséget kérhet a Fauna Alapítvány munkatársaitól. Bonyolult, összetett jogi segítséget igénylő esetekben nem csak megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, hanem segíthetünk a szükséges iratok elkészítésében is, az állatkínzók hatóság elé állítása érdekében. Segítséget nyújthatunk abban, hogy az állatvédelmi jogszabályt hogyan kell alkalmazni, hogy néz ki az eljárás, amely segítségével az állatkínzókat felelősségre lehet vonni, mely hatóságokhoz lehet fordulni.

Sajnos sokan az alapvető dolgokkal sincsenek tisztában. Így például, hogy mikor kell a rendőrséghez fordulni és mikor a jegyzőhöz vagy mi a különbség az állatkínzás és az állatkárosítás, állatbántalmazás között.

Jelen írásomban ezen szeretnénk segíteni. A fentiek alapján az alábbi néhány pontban áttekintem a legfontosabbakat:

- az állatkínzás, állatbántalmazás és az állatkárosítás fogalmának tisztázása,
- az 1998-as Állatvédelmi Törvény és egyéb jogszabályok és a Büntető Törvénykönyv,
- azon hatóságok áttekintése, ahová az egyes esetekben hová kell fordulnunk,
- állatvédelmi szervezetek, mint pl. a Fauna Alapítvány által kezdeményezett eljárások.

Mi a különbség az állatkínzás és az állatbántalmazás, állatkárosítás között?

Az állatkínzást a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szabályozza, és nagyjából úgy lehetne összefoglalni, hogy gerinces állatot
- indokolatlanul és oly mértékben bántalmaznak, amely alkalmas arra, hogy
-az állatnak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

A törvény egy másik esetet is állatkínzásnak minősít, mégpedig azt, mikor az állattartó az állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor pl. egy-egy ünnep után az emberek kiteszik az állataikat az utcára. Ez is büntetendő cselekmény!

Ha bármikor a fent leírtakat tapasztaljuk, azonnal szóljunk a rendőrségnek! Amennyiben a rendőrség nem jár el az ügyben, akkor forduljunk felettes szervéhez, az ügyészséghez. Az új Büntetőeljárási Törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy bejelentésünkkel egyből az ügyészséghez forduljunk.

Fontos azonban megjegyezni, hogy
1 - nem minden jellegű testi vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak: a nevelés, az idomítás, a hasznosítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet. Azonban ebben az esetben is rangsorolni kell, meg kell határozni, hogy melyek azok az alkalmazott eszközök, amely büntetendőek és melyek azok, amelyek nem.
2 - a büntethetőséghez nem szükséges, hogy az elkövető az állat életét ténylegesen kioltsa, vagy az állat valóban maradandó egészségkárosodást szenvedjen, elég csupán az, hogy az elkövető cselekménye erre alkalmas legyen. Ezért nem önálló elkövetési magatartás az állat életének kioltása, mivel ezen eredmény bekövetkezte a büntetéskiszabás során súlyosító körülményként értékelhető.

Az állatkínzás speciális esetének tekinthető, ha valaki úgy folytat orvvadászatot vagy orvhalászatot, hogy „tiltott eszköz vagy mód alkalmazása során az állatnak fizikai fájdalmat okoz.”

A fentieken túl az állatbántalmazás és az állatkárosítás eseteit nem a Btk., hanem az Állatvédelmi Törvény rendezi.

A törvény számos definíciót tisztáz, így többek között az állatkárosítás és az állatkínzás meghatározását, úgymint
- állat károsítása: az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása;
- állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása.

Minden olyan esetben, amikor nem a Btk. által szabályozott állatkínzásról van szó, az önkormányzat jegyzőjét kell értesítenünk.
Az önkormányzat jegyzőjét (is) érdemes értesíteni ha az Állatvédelmi Törvény (1998. évi XXVIII. Törvény) rendelkezéseinek megsértését észlelik.

Mik ezek a rendelkezések?:

„Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad:
a) kínozni,
b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,
c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét,
d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.

Megjegyzendő, hogy különösen akkor érdemes még értesíteni a jegyzőt, ha kifejezetten az önkormányzat gyepmesteri telepével (közismert kifejezéssel: sintértelep) kapcsolatban merülnek fel kifogások, vagy más állattartó telepeken tapasztalnak nem megfelelő állapotokat.
Sokszor felmerül a probléma a temetők, kórházak kóbor állat eltávolítási módszereivel kapcsolatban. Ebben az esetben is, amennyiben tudomására jutnak ezek az események, az önkormányzat jegyzőjét (is) értesítse.
A helyi (vándor)cirkuszok, vurstlik állattartási tevékenységével szembeni kifogásokat is a jegyzőnek, illetve az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomásoknak, mint illetékes hatóságnak kell bejelenteni.

A jegyző köteles minden hozzá intézett bejelentésnél ejárni illetve az illetékes hatóság intézkedését kezdeményezni.
A jegyző saját hatáskörben:
az állattartótól adatot, felvilágosítást kérhet, iratokba betekinthet, helyszíni szemlét tarthat, meghatározott építési munka elvégzésére kötelezhet, állatvédelmi bírságot szabhat ki, illetve meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére és abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.
Az önkormányzatok az állattartás rendjét helyi szinten önállóan, rendeletben részletezik tovább, ezeket érdemes megnézni az önkormányzatok honlapján.

A hatóságok által kezdeményezett eljárásokon túl az állatvédelmi szervezetek, mint pl. a Fauna Alapítvány kezdeményezhet jogi procedúrát valamint kezdeményezheti az állatvédelmi bírság kiszabását. Tudniillik, az állatvédelmi célú társadalmi szervezetek illetékmentességet élveznek a helyi önkormányzat jegyzője előtt megindítható eljárásban. Egyéb közérdekű bejelentés ugyanígy illetékmentes.

Ha kérdése van az Állatvédelmi Törvénnyel kapcsolatban, vagy bejelentést, feljelentést szeretne tenni állatkínzásról a helyi hatóságoknál, de nem tudja hogyan kell, ebben az esetben értesítse a Fauna Alapítványt.

Elérhetőségeink:

Fauna Alapítvány
1990 óra az élővilág védelméért és az állatvédelmi kultúra terjesztéséért
faunaalapitvany@gmail.com
www.faunaalapitvany.hu 
www.facebook.com/faunaalapitvany
Adószám: 19669340-1-41
Bankszámlaszám: 10402166-21615599-00000000

Pálinkás Viktória
természet- és állatvédelmi jogász, okl. állatvédőr
e-mail: palinkasviki@gmail.com
 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés