levegőszennyezés

erőmű

2014. ápr. 19. 21:36
Kérdés:

Tisztelt jogász asszony! Segítségét szeretnénk kérni egy a településünket néhány napja rettegésben tartó,a falu néhány vezetője által munkahelyteremtő és gazdagságot hozó beruházásról.Egész pontosan a termikus degradációs erőműről,ami a néhány száz méterre épül meg a lakott területtől.A héten tartott falugyűlésen természetesen csak pozitívumokat lehetett hallani erről a technológiáról,de ennek ellenére sokan féltjük egészségünket és környezetünk tisztaságát,mivel ez a technológia még igencsak gyerekcipőben jár.Az lenne a kérdésünk,hogy van e a lakosságnak választási joga az erőmű megépítéséről(a vezetők szerint semmi)és milyen kockázatai lehetnek hosszútávon egy ilyen erőműnek? Válaszát előre is köszönjük.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Hulladékkezelő, illetve –lerakó kizárólag ún. különleges minősítésű területen helyezhető el az Országos Településrendezési és Építési Követelmények szerint (253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet 24.§ (2) bek. k) pont). Így, az említett esetben elsődlegesen azt szükséges megvizsgálni, hogy a tervezett hulladékkezelő telepítési helye a helyi építési szabályzat szerint milyen minősítésű terület. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. A különleges területek célját és fajtáját a településszerkezeti tervben (TSZT), a beépítési előírásokat a helyi építési szabályzatban (HÉSZ) minden esetben meg kell határozni. A TSZT-nek és a HÉSZ-nek összhangban kell állnia egymással. A településszerkezeti terv ugyan nem jogszabály (a képviselő-testület határozattal fogadja el), de az önkormányzat szerveit az építési szabályzat elkészíttetése során köti. A helyi építési szabályzat jogszabály (rendelet), amelynek rendelkezései mindenkire nézve kötelezőek. Az említett településrendezési eszközök készítésekor, módosításakor egyeztető eljárás lefolytatása kötelező.

Az önkormányzat - a teljes körű nyilvánosság biztosításával - a tervezés előtt dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól, amelynek során meghatározza:
a) az egyeztetésben résztvevők (a továbbiakban: partnerek) tájékoztatásának módját és eszközeit,
b) a javaslatok, vélemények dokumentálásának, nyilvántartásának módját,
c) az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módját, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét,
d) az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedéseket (314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet).
Tehát, amennyiben a tervezett beruházás megvalósításához a helyi településrendezési eszököz(ök) módosítása szükséges, a lakosság részvétele, véleménynyilvánítási lehetősége az eljárás során nem hagyható figyelmen kívül.

Az Ön által említett, ún. termikus degradációs eljárás során az alábbi hulladék anyagok dolgozhatók fel: autógumi, ipari gumi, műanyag hulladék, mezőgazdasági szerves anyag maradványok, trágyák, lakossági szerves hulladék, lakossági kommunális hulladék, mezőgazdasági biomasszák, állati hulladékok, amelyek veszélyes hulladéknak számítanak. Veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító, lerakással, kémiai vagy biológiai eljárással ártalmatlanító létesítmény telepítése, üzembe helyezése méretmegkötés nélkül környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet alapján, a lakosság bevonása az eljárásba az alábbi módon történik:
A felügyelőség a kérelem benyújtását követően, az ügyfeleknek az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg, a honlapján közleményt tesz közzé. A közlemény tartalmazza:
a) az eljáró felügyelőség megnevezését, székhelyét, elérhetőségét;
b) környezeti hatásvizsgálat megindításának tényét;

d) azt, hogy milyen módon történik a tájékoztatás és milyen lehetőségek lesznek az észrevételek megtételére, kérdések feltevésére;
e) milyen döntéseket hozhat a felügyelőség a 10. § (2) bekezdése alapján;
f) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a kérelem és a mellékletek nyomtatott példányába a felügyelőségen és a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjénél lehet betekinteni, valamint, hogy a betekintés módjáról a felügyelőségen vagy a jegyzőnél lehet részletes felvilágosítást kapni;
g) az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyét.

A közlemény tartalmazhatja a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat is, ebben az esetben a közmeghallgatásról külön közzététel és közhírré tétel nem szükséges.
A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a közleményt, a kérelem és mellékleteinek nyomtatott példányát, a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek a közleményt. A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A jegyző a közlemény közhírré tételét követő öt napon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról és helyéről, a telepítési hely szerinti település jegyzője ezeken felül a kérelem és mellékletei nyomtatott példányába való betekintési lehetőség módjáról is.
A közzététel időtartama legalább harminc nap.

A felügyelőség a szakhatóságok megkeresése során a kérelmet és mellékleteit kizárólag elektronikus úton bocsátja a szakhatóság rendelkezésre, az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyének megadásával.
A felügyelőség a szakhatósági állásfoglalásokba és az általa kért szakértői véleményekbe, továbbá a hiánypótlásul készült dokumentációba való betekintést lehetővé teszi a benyújtásukat, illetve rendelkezésre állásukat követő - egyeztetés esetén az egyeztetést követő - nyolc napon belül az érintett nyilvánosság számára.
Az ügyben a keletkezett és a döntéshozatal szempontjából lényeges környezeti információkat az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
A felügyelőség közmeghallgatást tart, kivéve, ha a tevékenység katonai titokvédelem alá esik, vagy ha a kérelmet benyújtását követően elutasította.

Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás.
A közmeghallgatás céljára alkalmas önkormányzati helyiséget a telepítés helye szerint illetékes, illetve az egyéb érintett települési önkormányzat jegyzője térítésmentesen biztosítja. Ha ez az érintett nyilvánosság eljárásban való részvétele szempontjából hátránnyal nem jár, a közmeghallgatás a felügyelőség erre alkalmas hivatalos helyiségében is megtartható.
A felügyelőség értesíti a közmeghallgatásról az ügyben érdekelt szakhatóságokat és az érintett önkormányzatokat, a környezethasználót, továbbá a környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult egyesületet, és más társadalmi szervezeteket, ha az eljárásban való részvételi szándékukat bejelentették és ügyféli minőségüket a felügyelőség számára igazolták.
Az érintett környezetvédelmi szervezetek alapszabályukkal és a bírósági bejegyzésről szóló jogerős határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat.

A felügyelőség a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat hirdetményi úton közzéteszi, valamint közhírré tételre megküldi az eljárásban részt vevő önkormányzatok jegyzőinek. A jegyző a közhírré tételt követő öt napon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közlemény közhírré tételének időpontjáról és helyéről.
A közzétételnek legalább harminc nappal a közmeghallgatás időpontja előtt kell megtörténnie.
Az észrevételeket a közmeghallgatás időpontjáig a felügyelőséghez vagy a közmeghallgatás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez lehet benyújtani.
Ha a felügyelőség a közmeghallgatást a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, azt elektronikus úton közzéteszi. Ha a felügyelőség a közmeghallgatás dokumentálására az írásos jegyzőkönyvi formát választja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.
A felügyelőség az érintett nyilvánosságtól, valamint a kapott, a környezeti hatás szempontjából lényeges észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben megvizsgálja. A felügyelőség határozatának indoklása tartalmazza az észrevételek értékelését és a nyilvánosság bevonásának folyamatáról szóló információt. Az észrevételek értékelése magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.

A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között:
a) elő kell írni azokat az intézkedéseket, amelyek a káros környezeti hatások elkerülésére, csökkentésére és - ha lehetséges - megszüntetésére vonatkoznak,
b) előírhatók:
ba) rendszeres környezetvédelmi és természetvédelmi ellenőrzés, ideértve mérő-, megfigyelő- ellenőrző rendszer kialakítása,
bb) jogszabályi feltételek fennállása esetén egyes határértékek is,
bc) a környezetvédelmi engedély megadását követő, a környezethasználat megkezdéséhez esetlegesen szükséges további engedélyek megszerzéséhez kielégítendő és a környezeti hatásvizsgálat alapján meghatározható feltételek,
bd) a tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának feltételei, ideértve a szüneteltetés vagy felhagyás megkezdése előtt végzendő vizsgálatokra való kötelezést is, ha a szüneteltetésnek vagy felhagyásnak jelentős környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez kielégítő pontossággal még nem jelezhető előre.

(A technológiáról bővebb leírás ezen a linken található. Az oldal tartalmáért felelősséget nem vállalunk.)

Üdvözlettel: Dr. Szimon Ildikó

Kulcsszavak légszennyezés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés