kommunális ügyek: hulladék, víz, csatorna, vezeték

Hulladék szállítási díj

2015. márc. 06. 15:10
Kérdés:

Tisztelt Zöld jogász! Szeretném megkérdezni, mi határozza meg, hogy egy bizonyos helyiségre kell e szemét díjat fizetni vagy sem? Raktárra, garázsra, vagy csak lakóépületre? Az eset ami velem történt, a következő.: 2004-ben vásároltam befektetési céllal egy lerobbant volt cipészműhelyt. Az elmúlt években raktár helyiségként adtam bérbe. Két évvel ezelőtt az APEH "egyéb adó"címszóval rám akar terhelni xx Ft-ot hulladék szállítási díj címén. Az eljárás ellen hogyan lehet panaszt tenni,és hol? 1, Az adott címen soha nem volt szerződés a szolgáltató és köztem! 2, Soha nem volt tároló edény,sem szemét az adott címen,szolgáltatást számomra nem végeztek soha. 3, Ha felvették volna velem a kapcsolatot,akkor kiderült volna hogy 100 méteren belül két másik lakóingatlanra is fizetek hulladék szállítási díjat. Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel: Kecskeméti Márton

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

A jelenlegi helyzetben az lenne a legfontosabb, hogy személyesen felvegye a kapcsolatot a végrehajtást kérővel, valamint a végrehajtóval is, ha szükséges. A végrehajtást kérő ugyanis, kérheti a végrehajtás felfüggesztését. A végrehajtást elrendelő határozatnak rendelkeznie kell a jogorvoslati lehetőségekről is, amelyekről a végrehajtó szakszerű tájékoztatást tud nyújtani. A közüzemi tartozás adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, és végrehajtásra kerülés esetén ehhez még hozzáadódnak a végrehajtási eljárás járulékos költségei is, így az adósnak végül nem csupán a tartozása összegét kell megfizetnie, hanem e költségekkel megemelt összeget. Ráadásul, köztartozás esetén, a végrehajtási eljárás során már részletfizetés sem kérelmezhető (alkalmazott jogszabály: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. Törvény).

A hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény szerint, valamint figyelembe véve az Alkotmánybíróság tárgyra vonatkozó döntéseit, az ingatlanhasználó köteles igénybe venni a hulladékszállítási közszolgáltatást – függetlenül attól, hogy magánszemélyről, vagy gazdasági társaságról van szó - és annak díját megfizetni, a helyi önkormányzat, pedig, köteles a közszolgáltatás módját, díjfizetési rendjét helyi rendeletben szabályozni, mely utóbbin belül megállapíthat kedvezményeket. (Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja. Jogszerű birtoklás jogcíme lehet dologi jogi, mint pl. a tulajdonjog, haszonélvezet; vagy kötelmi jogi, amely szerződésen, vagy más jognyilatkozaton alapul, pl. bérlet, haszonbérlet.) A közszolgáltatás szüneteltetését az ingatlanhasználó általában abban az esetben kérheti, ha ingatlanát 30 napon túl nem használja.

Az Alkotmánybíróság számos alkalommal hozott a kérdéses tárgykörben döntést a fentieknek megfelelően, mint pl. az alábbi, egyik legutolsó, IV/00757/2013. számú határozatában is: Az önkormányzatot elsősorban az a kötelezettség terheli, hogy a szemét elszállításáról gondoskodjék és e közszolgáltatás ellátásáért díjat állapítson meg, amelyet a szolgáltatással ellátott területen meg kell fizetni; ennek megvalósítása érdekében az önkormányzat az ilyen esetek feltételeit, kereteit tág körben szabályozhatja. A vizsgált tárgykörben az önkormányzati rendeletalkotással szembeni lényeges követelményként fogalmazható meg, hogy a közszolgáltatás díja az átalányjellegtől a ténylegesen ellátott szolgáltatás értékéhez közelítsen; önmagában azonban nem alkotmányellenes, ha a jogalkotó átalánnyal vagy törvényes vélelem felállításával szabályoz. Bár kétségtelen, hogy az ingatlan használóinak száma nincs tökéletesen egyenes arányban a megtermelt szemét mennyiségével, hiszen lehetséges, hogy az egyik ember valamivel több vagy kevesebb szemetet termel, mint a másik, ám az ingatlanban lakók száma jó közelítéssel képes meghatározni a ténylegesen kibocsátott szemét mennyiségét. Az pedig életszerűtlen és a jogalkotótól nem elvárható, hogy arra kötelezze a szemétszállítást végző szolgáltatót, hogy a ténylegesen keletkező szemétmennyiséget minden egyes ingatlan esetében minden alkalommal pontosan mérje meg, és ez alapján határozza meg a fizetendő díj mértékét. Megjegyzi továbbá az Alkotmánybíróság, hogy nem életszerű, hogy az ingatlantulajdonnal rendelkező, illetve az ingatlant ténylegesen használó bármely személy egyáltalán nem bocsát ki semmiféle háztartási szemetet, így olyat sem, amely egyszerű módszerekkel, háztartási körülmények között helyben nem semmisíthető meg a környezet veszélyeztetése nélkül.
A végrehajtás elrendelését minden estben többszöri írásbeli felszólítás előzi meg, melyek tárgyában szintén célszerű a személyes, valamint írásban is történő egyeztetés a felszólítóval, hogy a végrehajtási eljárás elkerülhető legyen.

Üdvözlettel:
Dr. Szimon Ildikó

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés