kommunális ügyek: hulladék, víz, csatorna, vezeték

talajterhelési díj2

2015. márc. 15. 19:33
Kérdés:

Tisztelt Zöld jogász! Kis hétvégi faházam van egy egyesület telkén, ahol még több, mint 80 hasonló víkendház áll. A házak nem ingatlanok. Minden faházba be van vezetve a víz, az egyesület főmérőjéről kapják, a vízdíjat az egyesületnek számlázza a vízművek, amit az egyéni vízórák alapján az egyesület beszed a tagoktól. A házak egyénileg kötelezettek a helyi építmény adóra. Az egyesületi telek határán megépült a csatorna. Az önkormányzat szerint így műszakilag elérhető a csatorna, rá kell kötnünk, vagy talajterhelési díjat kell fizetnünk. Kérdésem: Kire vonatkozik a rákötési kötelezettség, ill. kire vetheti ki az önkormányzat a talajterhelési díjat, a telek (ingatlan) tulajdonosára (egyesület), vagy pedig a háztulajdonosokra (szennyvíz kibocsátója)? Nyolcvan ház bekötését egyenként nem vállalja az önkormányzat, mert nem tudják megcsinálni, és mi sem tudnánk 80 háztól egyenként vezetéket építeni a csatornáig. Ráadásul a házam a csatornától kb. 200 méterre van, de az önkormányzat szerint csatorna a telekhatáron van, pedig nekem nincs saját telkem. Válaszát előre is köszönöm.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Először is nézzük, mit mondanak a jogszabályok:

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. Törvény:
2. § A törvény hatálya kiterjed:
a) arra a környezethasználóra [Kvt. 2. § (2) bek.], aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó);
3. § A kibocsátó
a) a levegőbe,
b) a felszíni vizekbe, illetve az időszakos vízfolyásokba,
c) a talajba
juttatott, e törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok minden egysége után környezetterhelési díjat köteles fizetni.
11. § (1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény:
2. § …
(2) A törvény hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki
a) akik vagy amelyek az (1) bekezdés a) pontja szerinti környezettel kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, illetve akiket vagy amelyeket kötelezettségek terhelnek;
b) akik vagy amelyek az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet folytatnak (a továbbiakban: környezethasználó).

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény:
2. § E törvény alkalmazásában:…
5. felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a felhasználó igénybe veszi,
6. felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója, és sorban mögötte az ingatlan tulajdonosa.
51. § (1) A víziközmű-szolgáltató - az üzemeltetési szerződésben meghatározott keretek között, a víziközmű-rendszer teljesítőképességének mértékéig - a felhasználók részére víziközmű-szolgáltatást nyújt, és víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a szolgáltatást igénybe venni kívánók rendelkezésére áll. …
(3) A víziközmű-szolgáltató a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetében a felhasználóval - felhasználási helyenként - közszolgáltatási szerződést köt. A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó között a közszolgáltatási szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön.
55. § (1) Az ingatlan tulajdonosa - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a víziközmű-rendszer üzembe helyezésétől számított egy éven belül köteles az ingatlant víziközmű-rendszerbe beköttetni, ha
a) a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosításához szükséges víziközmű-rendszer a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre áll, és
b) az ingatlan használata rendszeres emberi tartózkodáshoz kötődik.

És most próbáljuk meg összegezni a fentieket és alkalmazni az említett, igen bonyolult jogi helyzetre:
- A szennyvízhálózatra való rákötés az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.
- A tárgyi közszolgáltatói szerződés megkötése az ingatlan használóját terheli elsősorban, sorban utána következik az ingatlan tulajdonosa.
- A tárgyi esetben a faház építmények tulajdonosai az érintett telek ingatlan használói is egyben vagy csak kizárólagosan, vagy a jogi személy egyesülettel közösen meghatározott arányban.
- Annak eldöntése, hogy az ingatlan területén belüli szennyvízhálózat kiépítésével és a közszolgáltatási szerződés megkötésével kapcsolatban kit és milyen arányban terhel költségviselési, illetve szerződéskötési kötelezettség, az az egyesület és az építmények tulajdonosai között létrejött, az ingatlan használatára vonatkozó megállapodás tartalma függvénye, amely alapos és részletes vizsgálatot igényel.

Üdvözlettel:
Dr. Szimon Ildikó

Kulcsszavak talajterhelési díj

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés