kategória van itt

hatósági problémák, engedélyezés

Földmérési anomália Szadán

2015. máj. 17. 22:32
Kérdés:

Tisztelt Zöld Jogász! Megdöbbentő hibák vannak a termőföld -erdő-MŰHOLDAS nyilvántartásban ! A Salgótarjáni Földhivatal erdő melletti földutat bele térképezett -bele mért a magán erdőmbe. Szandán a 0185 hrsz utat a 100 éves AKÁC -Hungarikum-erdőmbe mérte! A terület 45 fokos rézsű -fizikailag is lehetetlen utat vágni! Már bíróságig mentem a bíró szakértőt kívánt az én költségemen! A szakértő jelezte -Csak a földhivatal KOORDINÁTÁIT tudja újra kijelölni. AKKOR MI EBBEN a szakértés? Hogyan lehet meggyőzni az irodában ülő döntéshozókat, hogy a helyszín TÉVESEN van térképezve? 1955-től családunk műveli a területet, ismerjük és látjuk a normális domborzati helyen lévő utat, mégsem használhatjuk! A túlsó szomszéd örömmel elzárja a 100 éves utat a Földhivatal hibás mérése kapcsán! A Szandai önkormányzat nem tesz semmit a használható út érdekében, sőt az akácfám kivágását megkezdték! Köszönettel Horváth Árpád arpiba4@gmail.com

válasz megtekintése »

Saját kollektor utólagos beépítése

2014. okt. 02. 16:15
Kérdés:

Tisztelt dr. Szimon Ildikó! Köszönöm a tájékoztatást, és elnézést, hogy még egy kérdést tennék fel. A napkollektor rendszer utólagos elhelyezése tudomásom szerint nem építési engedély köteles. Az utólagos elhelyezéssel az épület eredeti teljesítménye, használhatósága nem romlik, nincs beleszámítva az épület energetikai rendszerébe. A saját napkollektornak csak egyedi dokumentációja lenne, amelyben a készítő, tervező igazolná a teljesítményt. Viszont nincs is műszaki vezető, bár ő esetleg belátása alapján elfogadhatná pl. külön ÉME engedély nélkül. Ha legrosszabb esetben felfogadok külön a napkollektor elhelyezésre egy műszaki vezetőt, és az felkéri az ÉMI-t a minősítésre, akkor még drágább megoldás születhet, mintha előre kérek egy ÉME engedélyt. Végül is, van-e mód arra, hogy ne kelljen külön minőségi igazolás, engedély? Tisztelettel K. András

válasz megtekintése »

Saját kivitelű napkollektor

2014. szept. 28. 09:47
Kérdés:

Tisztelt dr. Szimon Ildikó! Napkollektorok minősítésével kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. A mai előírások 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendeleten alapszanak, ami a megfelelőség igazolási eljárást tartalmazza, forgalmazás és felhasználás céljára. A rendeletben az építési termék az, „amelyet azért állítanak elő, hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék”. Ilyen értelemben a saját készítésű is az. A gyakorlatban pályázathoz előírás, hogy legyen minősítve a rendelet szerint, de jelen esetben nem pályázathoz készített napkollektorról van szó. Ha mint készülék nem kerül forgalmazásra, de bemutatókon egy tervet, módszert saját készítésre ajánlanak (nem térítésért), kell-e a rendelet szerinti minősítés? (Mint az interneten található ingyen hozzáférhető készítési segédletek, bemutatók.) Ha kell, akkor a saját készítésre szolgáló bemutatók és tervek, szerelési utasítások alapján hogyan biztosítható-e az egyforma minőség? Tisztelettel K. András

válasz megtekintése »

HMKE által megtermelt áram fölösleg kötelező eladása?

2014. szept. 27. 16:01
Kérdés:

Tisztelt Zöldjogász! Szeretném megtudni, hogy a napelemes rendszeremmel termelt fel nem használt áram mennyiséget kötelező-e eladnom az áramszolgáltató, kereskedő cégnek! Az idén üzembehelyezett a háztartási méretű napelemes rendszerem jóval több áramot termel, mint amennyit az adott fogyasztási helyen fel tudunk használni, ebből adódóan megkerestük írásban villamos kereskedő céget, hogy milyen formában, tudjuk az adott fogyasztási helyen túltermelésként jelentkező áramfelesleget egy másik , szintén a mi tulajdonunkban, és szintén ezzel a kereskedő céggel szerződésben lévő , fogyasztói helyen felhasználni, hiszen ez csupán egy egyszerű adminisztrációs lépés. Jeleztük, hogy egyáltalán nem akarjuk a megtermelt felesleget eladni a szolgáltatónak, mivel ezzel közel fél milliós anyagi veszteséget okoz nekünk évente, mert ezt a mennyiséget a másik fogyasztási helyünkön fel tudjuk használni. A megtermelt áramot eleve fel annyiért akarják megvenni, mint amennyiért mi vesszük tőlük, és még Áfa-ás számlaadásra is köteleznek, aminek plusz Áfa, Szja vonzata is van, tehát fele ár után még duplán le is kell adóznunk. A szolgáltató ezen megkeresésre egy hosszú levélben diplomatikusan válaszolt, amiben közölték hogy jelenleg azt a konstrukciókat támogatják a jogszabályok, amiben a megtermelt áram felhasználásra kerül, és nem kereskedelmi célú. Magyarán , pont azt a célt preferálják amit én akarok, felhasználni a általam megtermelt áramot .Ennek ellenére válaszukból annyit lehet kiolvasni , hogy nem lehetséges amit én szeretnék, de azt is közlik amennyiben mégis jogszabályi lehetőség lenne erre, akkor a hálozathasználati dijat kellene fizetni a tranzitálásért. Tehát azt támogatják a jogszabályok amit én akarok, de mégsem lehet, s ha mégis lehet akkor hálózat használatért fizetnem kell.....végül is semmi konkrétat nem írtak, és hogy milyen jogszabályra hivatkoznak a kérésem elutasítása indoklásaként. Idéztek ugyan két jogszabályból, nevezetesen a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 5§ (5)(6), valamint a4/2013. (X. 16.) MEKH rendelet 9§ (2) -ből, amiben gyakorlatilag semmilyen érdemi rész nincs az én konkrét kérésemre vonatkozólag. Szeretném Ön segítségét kérni, hogyan érhetem el a saját termelésem saját felhasználását, van- e erre vonatkozólag bármilyen jogszabály, akár Eu-s előírás. Köszönettel: Szekeres Krisztián

válasz megtekintése »

Fakivágás

2014. júl. 28. 11:04
Kérdés:

Tisztelt Zöldjogász ! Segítségét kérem a következő ügyben. 2013-ban elbirtoklás útján tulajdonjogot szereztem egy 2100 m2 –es zártkerti ingatlanon. Ezt a területet több évtizeden át folyamatosan műveltem, 20 éve akáccal beültettem, amelyet most szeretnék gyéríteni. Az önkormányzat jegyzőjéhez benyújtottam a fakivágás iránti kérelmemet, de azt a választ kaptam, hogy nem írja alá. A válaszát nem indokolta meg. Közben a vállalkozó, akivel megegyezetem a fák kivágásáról, visszamondta a megállapodást, arra hivatkozva, hogy megfenyegették, hogy börtönbe juttatják, ha el meri végezni a munkát. Kérdésem a következő: szükséges-e a jegyző, vagy bármely más hatóság engedélye a fák kivágásához, vagy mivel nem közterület, hanem magánterület, így engedély hiányában is jogszerűen vágathatom-e ki a fákat? Válaszát előre is megköszönöm: Tisztelettel: Szabó Sándor Ilk

válasz megtekintése »

Kilátás, csend

2014. ápr. 05. 21:46
Kérdés:

Tisztelt Zöld Jogász! Hosszú történet a miénk, dióhéjban próbálom előadni. Szüleim élete munkája fekszik duna parti családi házunkban melyet egy csendes utcácskában építettek. A ház és a Duna között a telek vételekor, önkormányzati területen, egy szép park volt. A park területét az Önkormányzat eladta, s az az évek során többször gazdát cserélt. Az egyik tulajdonos szállodát épített, mely éjjel is nyitva tartó szórakozóhellyel is rendelkezett. Az utca lakói közül többen is pert indítottak abban az időben a tulajdonos ellen, de másodfokon elvesztették a pert. Ezután néhány csendes év következett. Nemrégiben ismét új tulajdonos lett a szomszédunk. Olyan zseniális ötlete támadt, hogy kempinget szeretne üzemeltetni a már említett területen. Ezt sajnos az Önkormányzat, nem törődve az utca lakóinak véleményével (persze csak 1 család és 4 idős özvegy asszony nyugalmáról van szó), engedélyezte. Így kísértük figyelemmel az építkezés folyamatát, mely során egy emeletes, plusz tetőtér beépítéses épületet húztak fel alig néhány méterre az utcafronttól. Az emeletről tökéletesen belátni a szemközti házakba és az eddigi gyönyörű kilátást több háztól részben, és egytől teljesen elveszi. Érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy mivel van egy út a régi házak és az új építmény között, teljesen jogosan épített a tulajdonos. A hangoskodást és egyéb kellemetlenségeket most nem említem. Mit gondol Ön erről? Érdemes lenne összefognunk és bírósághoz fordulni? Tartok tőle az előző per kimenetele miatt. Kérem szíveskedjek véleményt adni. Tisztelettel: Tompos Judit

válasz megtekintése »

Sertés Telep

2014. márc. 28. 13:11
Kérdés:

Tisztelt címzett. Nem tudom hogy jó helyen kérdezem meg . Azt szeretném megtudni hogy sertéstelepnek mi a pontos definíciója. Vagyis mikortól lehet rá mondani hogy az már sertés telep ? Esetlegesen darabszámtól függ? Válaszát előre is köszönöm.

válasz megtekintése »

Napkollektor

2011. máj. 23. 06:16
Kérdés:

Tisztelt Zöld Jogász! Részt vettem az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület napkollektor építő tanfolyamán. Érdeklődöm, hogy milyen munkaügyi feltételekkel építhetem meg saját magam számára a napkollektort, és a hozzá tartozó melegvíz készítő rendszert? Jól értem-e a szebályokat? Ismereteim szerint fő vonalakban a következő a helyzetem: Magánszemélyek: A saját kivitelű napkollektorok terén az osztrák AEE módszere (Armin Themeßl, Werner Weiß: Napkollektoros berendezések könyve, ill. napkollektor építő tanfolyamok környezetvédő szervezeteknél)) adott konstrukciójú, és kiviteli technológiájú kollektor öntevékeny kivitelezését, szerelését jelenti. Ezzel garantálható a típus megfelelősége, és az előírások betartása alapján a minőség. A munkaügyi szabályokat az eljárás nem tartalmazza, ez az illető országtól függ (jelen esetben a Magyarországon érvényes szabályok érvényesek). A 9/2008. (I.26.) Kormány rendelet szerint: a saját célra történő kivitel a saját tulajdonon végzett kivitelt jelenti, tehát a tulajdonosok lehetnek résztvevők (tulajdoni lap szerint). A többiekkel munkaszerződést kell kötni, ill. jelenléti ívet kell vezetni a tulajdonosnak (mint minden más kivitelre): pl. egyszerűsített munkavállalás alkalmi munka, megbízási szerződés, vállalkozói szerződés. A kivitelező vállalkozó is köthet ilyen, vagy alkalmazotti munkaviszony szerződést a résztvevőkkel, stb. A rendelet a kivitelt végző szervezet vállalakozói, nonprofit, stb. jellegét nem tartalmazza. Műszaki vezetőre a résztvevők kivitelezői jogosultsága alapján lehet szükség. Ha csak napkollektor építésről van szó, akkor sem építési engedély, sem bejelentési kötelezettsége nincs (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet). A "kalákás kivitel" (eredeti értelemben: kölcsönös csere közösségek között) nem valósul meg, csak a szóhasználat utal a "saját kivitel" egy formájára. Pályázatban való részvételkor a saját munkadíjra, és a nem gyári, saját készítésű alkatrészekre (saját kivitelű kollektor) nem jár támogatás (de a tartályra, szivattyú egységre stb. igen), és a kivitelezői megfelelőségi nyilatkozatot a pályázó (tulajdonos), mint kivitelező írja alá, a Saját Kivitel feltüntetésével. Önkormányzatok, szervezetek, társaságok, alapítványok számára kiírt pályázatok saját része esetén használt fogalom a "térítésmentes hozzájárulás". Térítésmentes hozzájárulás: társadalmi munka, dologi feltételek biztosítása. Ismert ilyen társadalmi munkák tárgya: sport, közművelődés, egészségügy, óvoda épület festés stb. (nem készülék készítés). A munkaügyi szabályok ebben az esetben is érvényesek, és pl. jelenléti ívet is kell vezetni. Kérdés: a fentiekben helyesen gondolom-e, hogy a saját kivitelt csak a tulajdoni lap szerinti tulajdonos végezheti, és adminisztrációja a tulajdonos és nem tulajdonos részére milyen (szerződés, jelenléti ív...)? Tisztelettel Quirin András

válasz megtekintése »

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés