 |
A Környezetvédelmi Újságírók Társasága tevékenységét támogathatja az SZJA 1 százalékával. Adószámunk: 18085882-1-43. Közhasznú egyesületünk bevételeit honlapunk naprakész üzemeltetésére fordítjuk.
|
|
|
|
 |
|
Sajnos lépten-nyomon környezetpusztítást látunk. Sokunkban felmerül a kérdés, hogy mit tehetnénk. Gyakran tehetetlennek érezzük magunkat, és sokszor azt sem tudjuk, hogy milyen jogi lehetőségeink vannak. Ebben kívánunk segítséget nyújtani. Kérjük írják meg közérdeklődésre számot tartó környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseiket, melyre Dr. Gubek Nóra környezetvédelmi szakjogász kollégánk válaszol.
TISZTELT OLVASÓINK!
Honlapunk megújításán dolgozunk, ezért átmenetileg e rovatunk szünetel.
Terveink szerint 2010 áprilisában - teljesen megújult formában - újraindul a zöld jogi tanácsadás. Addig is köszönjük a türelmüket! (A szerk.)
|
|
|
|
| Korábbi kérdések |
|
| Dátum |
2009. okt. 4. 17:23 |
| Kérdés |
...
|
| Válasz |
 Tisztelt olvasók és kérdezők!
Örömömre szolgált a greenfo ezen rovatát vezetni és látni, hogy milyen sok, közügyben aktív olvasó keresi a korrekt jogi megoldást egy problémára. Az is feltűnt, hogy egyre többen már felkészülten kérdeztek, igazán hasznos és tanulságos volt számomra is a lehető legpontosabb válaszok megírása. Köszönöm figyelmüket és érdeklődésüket, hamarosan egy kollégám fogja folytatni ezt a munkát.
|
|
|
|
| Dátum |
2009. okt. 4. 10:13 |
| Kérdés |
Tisztelt Ügyvédnő! Ikerház esetén kérdezném, hogy ha a saját udvaromban van az emésztő gödör, ami közösen használt,(illetve a kút náluk van) milyen jogszabályok vannak a kiürítését illetően, milyen arányban történik a kifizetése, és nincs-e előírva, holgy neki emésztőt kell-e ásnia?Minden más külön van a két háznál(kazán, villanyóra).Köszönettel!
|
| Válasz |
Tisztelt kérdező!
Újonnan emésztő kiépítése már csak olyan településeken engedélyezett, amelyek kormányrendeletben meghatározottak és a településen a közműves szennyvízelvezetés nem megoldható. Általában a már meglévőkre igaz, hogy megfelelő rendszereséggel kell ürítettni. A költségeket pedig a közös használat arányában, a felek között létrejött megállapodás szerint kell állni.
|
|
|
|
| Dátum |
2009. okt. 3. 20:51 |
| Kérdés |
Tisztelt Jogásznő! Telekhatárra építkeztünk.a szomszéd sziklakertet épített közvetlenül a házhátánkra, úgy hogy a föld nem csak hogy hozzáér a lábazathoz, hanem részben rajta is van. A sok öntözés miatt tiszta salétrom a garázs belső fala. Kötelezhetem-e arra hogy elszedje a lábazathoz érő rész eltávolítására? Előre is köszönöm válaszát.
|
| Válasz |
Tisztelt kérdező!
A szomszéd köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, mely a másik ingatlan, lakó és telekingatlan használatát zavarja, az épületben kárt tesz. természetesen joga van kérni, hogy szüntesse meg a vizesedés okát, hiszen az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az Ön háza a telekhatár, és a terepszint megváltoztatásával, valamint az öntözéssel ababn egyértelműen kárt tesz. Azonban ha erre önként nem hajlandó, akkor kötelezni csak a jegyző jogosult.
|
|
|
|
| Dátum |
2009. okt. 2. 15:30 |
| Kérdés |
Tisztelt Ügyvéd Asszony! Egy általános kérdésem lenne. Azt látjuk, hogy megállás nélkül vágják ki a fákat a közterületekről, utcákról. Mit tehet ilyenkor egy szomszéd? Szabályosan vághatja ki az utcán lévő fákat a háza elől? Számomra nagyon fontos ez, előre is köszönöm a válaszát!
|
| Válasz |
Tisztelt kérdező!
A közterületi fák az önkormányzat tulajdonában, és rendelkezése alá tartoznak, így szabadon, engedély nélkül senki nem vághatja ki a háza előtt, az utcán levő fákat.
|
|
|
|
| Dátum |
2009. okt. 2. 15:16 |
| Kérdés |
Kedves Nóra! Köszönöm a védett területekre vonatkozó információkat. Ez a terület áprilisban lett országosan védett, előtte helyi védettségű volt. Az építési engedélyek valószínűleg akkor köttettek. Kicsit szépítettem a dolgon, mert úgy fest, hogy földesút választja el a védett területet a nem védettől, az út másik oldalán már építési terület van. Már a védett területen is folytak munkálatok az építkezéssel kapcsolatban, munkagépekkel. Azt szeretném kérdezni, hozzáférhetőek vagy nyilvánosak-e az engedélyek, illetve ha van védőövezet, az arra vonatkozó előírások? Köszönettel: Hegyi Dóra
|
| Válasz |
Kedves Dóra!
Az építési engedély az érintettek számára, tehát tulajdonos vagy leendő tulajdonos, valamint, ha van, telekszomszédok számára hozzáférhető. A mérettől és egyéb paraméterektől függően esyetleg szükséges környzetvédelmi engedély nyilvános, az eljárás megindításáról a lakosságot hivatalosan tájékoztatni kell. A védőövezetre vonatkozó előírásokat pedig a védettséget kihirdető miniszteri, vagy önkormányzati rendeletek szabályozzák, ezek pedig, mint jogszabályok, teljesen nyilvánosak.
|
|
|
|
| Dátum |
2009. szept. 30. 15:44 |
| Kérdés |
Tisztelt Hölgyem! Én egy vidéki faluban lakom, ahol mindennapos a kábelégetés. A fekete füst és a velejáró bűz már elviselhetetlen. A polgármesteri hivatal és a rendőrség sem tesz semmi hathatós védelmet. Mit tehetek kihez fordulhatok élhetőbb körülményekért? Köszönöm válaszát!
|
| Válasz |
Tisztelt kérdező!
Akkor csak az illetékes környezetvédelmi felügyelőség,mint hatáskörrel rendelkező maradt, panaszát ott is be kell jelentenie.
|
|
|
|
| Dátum |
2009. szept. 30. 1:37 |
| Kérdés |
Tisztelt Ügyvéd Asszony! Hátsó szomszédaink éjjelente kint az udvaron (hogy ne lássák),nappal pedig a kályhájukban égetik a kábelt.Panaszt tettünk az önkormányzatnál,de nem reagáltak az ügyre érdemben,folyamatosan ígérgetnek,és ez megy már minimum 20 éve. A szomszédaink romák,akiken nem tudnak semmit sem behajtani,sem megbüntetni,hiába a jelzés az önkormányzat felé,semmi érdemleges változás nem történik. Hova lehet ez esetben fordulni? Köszönöm válaszát! István
|
| Válasz |
Tisztelt István!
Ez a jellegzetes foglalatosság valójában bűncselekmény. A büntető törvénykönyv szerint:
281/A. § (1) Aki
a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez,
arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez,
b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez,
engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez,
bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában
a) hulladék: mindaz, amit a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hulladéknak minősít, amennyiben alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő, vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére,
mindaz, amit a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hulladéknak minősít, amennyiben alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő, vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére,
b) hulladékkezelési tevékenység: a hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása - ideértve az országba történő behozatalt, kivitelt, valamint az ország területén történő átvitelt -, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.
a hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása - ideértve az országba történő behozatalt, kivitelt, valamint az ország területén történő átvitelt -, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.(1) Akiarra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez,engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez,mindaz, amit a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hulladéknak minősít, amennyiben alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő, vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére,a hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása - ideértve az országba történő behozatalt, kivitelt, valamint az ország területén történő átvitelt -, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.
A kábel hulladék, az égetése pedig "ártalmatlanítás" az udvaaron, "hasznosítás" a kályhában. Szóval fel lehet jelenteni az illetékes rendőrőrsön, bár azt, hogy intézkedés is követi a feljelentést, nem lehet garantálni.
|
|
|
|
| Dátum |
2009. szept. 29. 9:47 |
| Kérdés |
Tisztelt Jogásznő! Nyíregyháza közelében, egy faluban élek! Van egy építési telkem, amin a szomszéd folyamatosan a saját szemetét égeti! Próbáltam beszélni Vele, de semmi eredmény! Voltam az Önkormányzathoz, hogy bejelentsem és még most sem történik semmi! Mi a teendő ilyen esetben? Nem akartam "cirkuszolni", de már ez türhetetlen! Előre is köszönöm válaszát!
|
| Válasz |
Tisztelt kérdező!
Sajnos, igazán hatékony eljárást nem tudok, ugyanis az ön esetében éppen a tettenérés lenne az egyetlen ok a felelősségre vonásra, mivel az egyéb bizonyítékok, pl. az ingatlanján talált égetési maradék, ön ellen szól/na. Az ingatlan bekerítése egy mód a védelmére, a másik - ha kivitelezhető, monjuk fotókkal megörökíteni és feljelenteni magánlaksértésért - ha már bekerített az ingatlan,- és levegővédelmi szabálysértésért.
|
|
|
|
| Dátum |
2009. szept. 28. 10:37 |
| Kérdés |
Tisztelt Ügyvéd Asszony! A káposztásmegyeren található lakásunktól néhány utcányira egy ipari telep található, ahol az utóbbi néhány hónapban éjjel-nappal (hétvégén is!) zajos gépek működnek, emiatt éjszaka nem lehet nyitva hagyni az ablakokat, de nappal is nagyon zavaró egy-egy hétvégi napon. Az lenne a kérdésem, hogy működhet-e egyáltalán ilyen zajos cég zöldövezetben hétvégén, főleg éjjel? Amennyiben nem működhet, hol lehet feljelentést tenni a cég ellen?
|
| Válasz |
Tisztelt kérdező!
Nyilván telepengedéllyel működő cégről van szó, az illetékes hatóság a kerület jegyzője.
|
|
|
|
| Dátum |
2009. szept. 27. 14:31 |
| Kérdés |
Tisztelt Dr. Gubek Nóra! Budapesten, Óbudán egy családi házban lakunk. A D-Ny-i szomszédunk kertjében a telekhatártól másfél-két méterre áll egy kb 9 m magas nyírfa. A fa gyönyörű és nekem is tetszett, amíg nem volt ilyen magas. De mára a 40 %-a átlóg, beárnyékolja a kertet, teraszt, a letörő ágak és a sok szemét hozzánk hullik.Ráadásul olyan szögben áll, hogy a mai szélviszonyok mellett azzal fenyeget, hogy egyszer letörik a v alakban álló ág és a mi kerítésünkre és teraszunkra zuhan. Kértük, hogy a fát vágják meg. Nem is tiltakoztak, de nem történt semmi. Most azt tervezem, hogy levélben kérem meg őket, de szeretném tudni, mely jogszabályokra hivatkozva tehetem ezt meg, ha megtehetem. Köszönettel várom válaszát: Platthy Zsuzsanna
|
| Válasz |
Tisztelt Platthy Zsuzsanna!
A kért jogszabály a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. Kormányrendelet:
4. § (1) A használó köteles gondoskodni az ingatlanon lévő fás szárú növények fenntartásáról, az adott faj tulajdonságainak megfelelő szakszerű kezeléséről (így különösen víz- és tápanyag-utánpótlásról, metszésről, növény-egészségügyi beavatkozásról), valamint szükség szerinti pótlásáról.
(2) A használó köteles gondoskodni az ingatlanán lévő fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető részeinek eltávolításáról.
(3) A használó - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - köteles gondoskodni a fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető származékainak, így különösen ágak, virágzat, termés, levelek összegyűjtéséről. A használó mentesül az összegyűjtési kötelezettség alól, amennyiben a humuszképződés nem ellentétes a terület rendeltetésével.
(1) A használó köteles gondoskodni az ingatlanon lévő fás szárú növények fenntartásáról, az adott faj tulajdonságainak megfelelő szakszerű kezeléséről (így különösen víz- és tápanyag-utánpótlásról, metszésről, növény-egészségügyi beavatkozásról), valamint szükség szerinti pótlásáról.
valamint a polgári törvénykönyv 1959. évi IV. tv.:
101. § (1) A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék.
(2) A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, kivéve ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el.
(1) A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék.
(1) A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék.
Arra kérem legyen tekintettel, hogy a jogos és szakszerű megvágás vegatációs időszakban nem károsítja a fát, tehát amikor a levelek már lehullanak. Gondolom, ebben a szomszéddal meg tudnak állapodni.
|
|
|
|
| Dátum |
2009. szept. 25. 13:47 |
| Kérdés |
Tsztelt Ügyvéd Asszony! Közös feljáratú udvarunkon egy használatlan kerekes kút van,ami csak egy gödör és egy lemezzel van letakarva,vagyis a földdel egyszintben van:életveszélyes.Ráadásul ez a szomszéd tulajdona aki állati tetemekkel halmozta fel,évek alatt.Kérdésem az lenne,hogy milyen úton lehetne ezt megszüntetni.A tulajdonost nem érdekli és nem akarja lezárni mert szerinte használható a kút.A kút biztonságáról nem gondoskodik sőt 300 ezer forintért akarta eladni a kutat,ami szerintem nevetséges.Válaszát előre is megköszönöm.Tisztelettel egy aggódó anyuka.
|
| Válasz |
Tisztelt anyuka!
Ha valóban állati tetemekkel tömött valamikori kútról van szó, akkor az kifejezetten közegészségügyi és hulladék gazdálkodási szabálysértés. De ezt pl. a település jegyzője ellenőrizheti is. Ha a kút nem dögkút, akkor is, mint vízkivételi hely a jegyző engedélyezési hatáskörébe tartozik, tehát ezen a címen is elelnőrizhet. Nem tudom, hogy az aggodalma inkább a beleesés veszélyének szól, vagy a fertőzés veszélyének, ha az előbbinek, akkor bizony a közös feljáratot addig is megosztani javaslom, amíg érdemi intézkedés nem történik.
|
|
|
|
| Dátum |
2009. szept. 24. 12:37 |
| Kérdés |
Tisztelt Gubek Nóra! Köztisztviselőként és magánemberként, egy Budapest környéki falu lakójaként és lelkes természetimádóként tűzgyújtással kapcsolatban szeretnék Öntől kérdezni. A hatályos jogszabályokat már sokszor átolvastam, de vannak még számomra nyitott kérdések: 1. A jegyző, aki környezetvédelmi hatóságként eljár, milyen módon végez ellenőrzést tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaival kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi ügyekben? Megnézi, megszagolja, gyanú esetén mintát vesz, laborban bevizsgáltatja? Hol kaphatnék erről részletes szakmai információt? 2. a jegyző, aki ellenőrzi az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények betartását "delegálhatja"-e ezt a feladatot másra, ha igen kire (gazdasági szervezet, közhasznú, esetleg önkéntes magánszemély?) Ha ez hatósági feladat és nem delegálható, van-e megoldás arra, hogy önkéntes szakmabeli szervezet/személy segítse a jegyző munkáját, pl. ökokommandó létrehozásával, működtetésével, akár önkéntes alapon? Ismer-e erre példát? 3. Elméleti kérdés? lát-e esélyt az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó helyi szabályozás országos szintre emelésére? A zöld ombudsmanhoz szeretnék fordulni ezzel a kér(d)éssel, de kiváncsi vagyok az ön álláspontjára, véleményére. Üdvözlettel, válaszát előre köszönve: Marton Zsófia martonzsofia@eutakarmany.com a
|
| Válasz |
Tisztelt Marton Zsófia!
Jó kérdéseket tett fel, próbálok az életszerűség alapján válaszolni. A jegyző hatáskörébe a 21/2001. Kormányrendelet azokat a helyhez kötött légszennyező pontforrásokat utalta, melyek ellenőrzése leginkább arról szól, hogy a megengedett anyagok tüzelését-e vagy más energai forrást is felhasznál-e a vizsgált magánszemély, intézmény. Ezt nyilván elsőkörben "szimat után", majd a helyszíni beléső ellenőrzéssel, és végül kétség esetén, előre nem bejelentett időben-mert ez is lehetséges - mintavétel alapján, labor vizsgálattal. Ez már meghaladja a jegyző szakértelmét, de ezt a 17/2001. KöM. rendelet szerint csak szakosodott szervezet végezheti:
19. § (1) A helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának ellenőrzését végző szervezetnek:
a) rendelkeznie kell a feladatai szerinti akkreditálással,
rendelkeznie kell a feladatai szerinti akkreditálással,
b) el kell végeztetni az ellenőrző kalibrálást,
el kell végeztetni az ellenőrző kalibrálást,
c) kétévente részt kell vennie a környezetvédelemért felelős miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban: kijelölt intézmény) ipari helyszínen szervezett összehasonlító mérésén.
kétévente részt kell vennie a környezetvédelemért felelős miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban: kijelölt intézmény) ipari helyszínen szervezett összehasonlító mérésén.
(2) A légszennyezettség mérését végző szervezetnek:
a) rendelkeznie kell dokumentált minőségirányítási rendszerrel,
rendelkeznie kell dokumentált minőségirányítási rendszerrel,
b) 2007. január 1. után, az OLM részeként működő szervezetnek 2008. január 1. után rendelkeznie kell a feladata szerinti akkreditálással,
2007. január 1. után, az OLM részeként működő szervezetnek 2008. január 1. után rendelkeznie kell a feladata szerinti akkreditálással,
c) el kell végeztetni az ellenőrző kalibrálást az erre akkreditált szervezettel,
el kell végeztetni az ellenőrző kalibrálást az erre akkreditált szervezettel,
d) évente legalább egy alkalommal részt kell vennie a kijelölt intézmény által szervezett körmérésen.
évente legalább egy alkalommal részt kell vennie a kijelölt intézmény által szervezett körmérésen.(1) A helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának ellenőrzését végző szervezetnek:rendelkeznie kell a feladatai szerinti akkreditálással,el kell végeztetni az ellenőrző kalibrálást,kétévente részt kell vennie a környezetvédelemért felelős miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban: kijelölt intézmény) ipari helyszínen szervezett összehasonlító mérésén.rendelkeznie kell dokumentált minőségirányítási rendszerrel,2007. január 1. után, az OLM részeként működő szervezetnek 2008. január 1. után rendelkeznie kell a feladata szerinti akkreditálással,el kell végeztetni az ellenőrző kalibrálást az erre akkreditált szervezettel,évente legalább egy alkalommal részt kell vennie a kijelölt intézmény által szervezett körmérésen.
A jegyzői hatáskör átruházásának lehetősége az 1990. évi LXV. tv. szerint nem lehetséges, de az nem kizárt, hogy a településen önkéntes csapat, figyelőszolgálat a jegyző munkáját segítse, hiszen nem a hatósági jogkör gyakorlása, hanem a tudomás-szerzés a nehezebb. Konkért, szervezett példát erre nem tudok, de arra sokat is, hogy érzékeny lakosok, szomszédok hívják fel a jegyző figyelmét a füstölgésre.
Az avar és akerti hulladék égetését országos szinten tiltja a kormányrendelet, véleményem szerint ez elég, hiszen az helyesn helyi kérdés, és mérlegelési feladat, hogy az adott településen, az adott viszonyok alapján milyen korlátozásokkal, de mégis engedi az önkormányzat. Úgy vélem, nem a kerti avar égetése okozza klímaváltozást, és az országosan tiltó kereten belül a helyi megengedő szabályozás szerintem megfelelő.
|
|
|
|
| Dátum |
2009. szept. 23. 13:35 |
| Kérdés |
Kedves Nóra! A következő kérdésem lenne: tájvédelmi körzet mellett közvetlenül (kb. 50 m) épülő lakópark esetében vannak-e jogszabályok, melyekre az építtetőnek és kivitelezőnek tekintettel kell lenni? Köszönöm válaszát: Hegyi Dóra
|
| Válasz |
Kedves Dóra!
A tájvédelmi körzet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII.tv. szerint védett természeti területnek minősül. A védettséget miniszteri rendeletben állapítják meg, s ebben rendelkeznek az adott területet védő korlátozó, tiltó szabályokról és a védőövezet kijelöléséről. A törvény vonatkozó szabályai:
28.§(3) Tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése.
30. § (1) Védett természeti területet - szükség esetén - védőövezettel kell ellátni. A védőövezet kiterjedéséről - a 24. § (3) bekezdésének b) pontja figyelembevételével - a védettséget kimondó jogszabályban kell rendelkezni.
(2) A védőövezetben a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek körét
a) országos jelentőségű védett természeti terület esetében a miniszter,
országos jelentőségű védett természeti terület esetében a miniszter,
b) helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat - fővárosban a fővárosi önkormányzat -
helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat - fővárosban a fővárosi önkormányzat -
határozza meg.
(3) A védőövezet rendeltetése, hogy megakadályozza vagy mérsékelje azoknak a tevékenységeknek a hatását, amelyek a védett természeti terület állapotát vagy rendeltetését kedvezőtlenül befolyásolnák.
35. § (1) Védett természeti területen a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl
(1) Védett természeti területen a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl
a) tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja;
tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja;
39. § (1) Védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi hatóság - kivéve, ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedélyköteles - szakhatóságként működik közre:
(1) Védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi hatóság - kivéve, ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedélyköteles - szakhatóságként működik közre:
a) földrészlet megosztása, alakjának, terjedelmének megváltoztatása;
földrészlet megosztása, alakjának, terjedelmének megváltoztatása;
b) telekalakítás, építés, létesítés és használatbavétel;
telekalakítás, építés, létesítés és használatbavétel;
c) nyomvonalas létesítmény és földmű építése;
nyomvonalas létesítmény és földmű építése;
d) ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezése során;
ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezése során;
A hivatkozott környzetvédelmi engedélyről szóló 314/2005. Kormányrendelet mellékletében vannak felsorolva azok a tevékenységek, melyek pl. egy lakópark teljes kiszolgáláshoz szükségesek, szennyvízkezelés, küzút, szolgáltató egységek építése, meghatározzák, hogy szükséges-e ilyen második engedély is. Akár ezen engedélyben, akár a hivatkozott szakhatósági hozzájárulásban a felügyelőség több előírást és feltételt is szabhat, melyek a tájvédelmi körzet közelsége miatt mind a tervezés, mind a kivitelezés alatt betartandó. Ezek konkrétan az adott tájvédelmi körzetet kihirdető miniszteri rendelet és maga a lakópark paraméterein alapulnak.
|
|
|
|
| Dátum |
2009. szept. 23. 10:21 |
| Kérdés |
Tisztelt Ügyvéd Asszony! A más telkére átlógó faágakkal kapcsolatban voltak már itt kérdések, az enyém ezeket kicsit kibővíti. Telkünkről két diófa ágai átlógnak a szomszédhoz, aki sérelmezi, hogy neki kell felsöpörnie a leveleket, kérte, hogy az ágakat távolítsam el. Erre természetesen hajlandó vagyok, sőt ma fel is hívtam egy kertészeti vállalkozást, akik közölték hogy természetesen elvégzik a munkát, ám a szakszerű megoldáshoz meg kell várni a vegetációs időszak végét, mire lehullanak a levelek, különben a fa megsínyli a csonkolást. Azaz a szomszéd problémáját szakszerűen meg tudjuk szüntetni, de csak valamikor november elején. Megfelelő ez a megoldás, vagy követelheti az azonnali beavatkozást?
|
| Válasz |
Tisztelt kérdező!
szerintem teljesen korrekt a felajánlott megoldásuk, azzal lehetne kiegészíteni, hogy önök összeszedik a lehullott leveleket. a szomszédjog alapján csak akkor vághatná le az átlógó ágakat, ha önök teljesen elzárkóznának az elől.
|
|
|
|
| Dátum |
2009. szept. 23. 6:26 |
| Kérdés |
Tisztelt Ügyvéd Asszony! Nem egyedüli eset, melyben a segitségét kérem. Miskolc- Szirmán nevemre került belterületi ingatlanommal kapcsolatban teszem fel kérdésemet. Jogorvoslatra melyik hatóságnál van lehetőségem. Korábban zártkert volt a földterületet, melyet a szomszéd olykor magántulajdonként használt. Istállót létesitett a magánterületemre amelyben négylábu patás állatokat tart. Ebben az épitési övezetben nem tarthatóak. A patások hig és szilárd ürülékét a telkemre vezeti oly módon, hogy a létesitmény padlószintjénél két sarok nyitott és folyik a lópisi ki. Ebben a környezetben nem lehet élvezni a szabadlevegő frisseségét. Lótartásért több esetben birságolva lettek. Az önkormányzat a talajszennyezés miatt vett földmintát korábban, de erről semmiféle határozatot nem kaptam benyelték. A másik ügy velük kapcsolatban a telekhatárra épitett családi ház szennyviz elvezetését ugy oldották meg , hogy egy szennyviz szikkasztó vagy deritő aknát a magántulajdonomra épitetett betonszerkezetből, melyet keri hulladékkal, szalmabálával egyebekkel takargatott eddig. A deritők telepitése , esetleges engedélyezése,zártságellenőrzésére voantkozó jogszabályt kérem sziveskedjen közölni. Föl szeretném jelenteni Őket, mégpedig azzal az indokkal, hogy ellenőzizzék a megántulajdonukon belüli szennyvizderités meglétét a környezetvédelmi jogszabályok szerint.Lehetséges-e ez ? Mint magánszemély hol, melyik hivatalnál ? ÁNTSZ Környezetvédelmi Felügyelőség, Önkormányzat vagy esetleg a város jegyzőjét értesitsem, amit a környezet ellen tesznek. Nevezett személyek törvény szerint birságolhatók-e? Köszönettel: Ildikó
|
| Válasz |
Tisztelt Ildikó!
Kérdésben azt írta, hogy a szomszéd az ön tulajdonába került ingatlanra épített egy istállót és létesített egy derítőmedencét. Ez nyilván a tulajdonszerzése előtt volt, vagy az ingatlan határvonalai nincsenek jól jelölve. Először azt a kérdést kell tisztáznia, hogy kinek az ingatlanán vannak a fent írt létesítmények. Ha az állattartás nem megengedett abban az övezetben, akkor a bírság kiszabása jogos, még a jegyző kötelezheti az állattartás felszámolására, de a probléma a végrehajtás. Ehhez a jegyzőnek a rendelkezésre álló eszközeit fel kell használni. A derítő is hasonló kérdés, ha a település közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, akkor szintén a jegyző kötelezheti a tulajdonost a rákötésre és a derítő megszüntetésére. Természetes, hogy ezt nem hajtja végre a tulajdonos, akkor bírságot ki lehet szabni. Elsősorban tehát a jegyző az illetékes hatóság.
|
|
|
|
| Dátum |
2009. szept. 22. 8:10 |
| Kérdés |
Kedves Zöld Jogász! Kérdésem a következő: útfelújítások során van-e a kivitelezőnek olyan fajta -- jogszabályban előírt -- kötelezettsége, hogy a balesetmentes forgalom lehetőségét biztosítania kell? Gondolok például kijelölt terelőútra, vagy közlekedési táblák segítségével a forgalmi rend megváltoztatására. Ha van ilyen kötelezettség, akkor ez csak a gépjárműforgalomra vonatkozik vagy a kerékpárosokra is? Számtalanszor előfordul ugyanis, hogy az útfelbontás/útjavítás miatt megnehezedik a kerékpárosok dolga. Egy ilyen példa a nyári munkálatok a Margit-híd budai hídfője körül, a rakpart átépítése idején. Válaszát előre is köszönöm.
|
| Válasz |
Tisztelt kérdező!
Az közutakon végzett munkálatok szabályairól kiadottt 3/2001. KöViM. rendelet szerint minden közúti résztvevő és a forgalom lehető legkisebb zavarásával és akadályozásával kell/lene végezni a felújítási munkákat. A kérdésére vonatkozó szabályok a rendelet melléklete szerint:
1.2. A közúton végzett munkák miatt elhelyezett közúti jelzések a forgalmat csak a szükséges legkisebb mértékben korlátozhatják. Ezeket a jelzéseket a munkák megszűnésével, ideiglenes szüneteltetésével haladéktalanul el kell távolítani, vagy érvényteleníteni kell, a munkák térbeni, illetve időbeni előrehaladásával át kell helyezni, illetve a szükséges mértékben módosítani kell.
1.8. Ideiglenes sávszám-csökkentés esetén - a forgalom nagysága, összetétele, az út vízszintes és függőleges vonalvezetése és a terelés hosszának figyelembevételével - ellenőrizni kell, hogy az út tervezett kialakítása megfelel-e a terelés idején jelentkező forgalom nagyságának.
1.10. Közúton végzett munkák ideje alatt is biztosítani kell a gyalogosok és a mozgáskorlátozottak számára a biztonságos közlekedést, továbbá a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek (mentők, tűzoltók stb.) feladatának elvégzéséhez szükséges közlekedési lehetőséget.
1.11. Fokozottan veszélyes helyek (vasúti átjárók, forgalomirányító fényjelző készülékkel szabályozott útkereszteződések, kijelölt gyalogos-átkelőhelyek, kerékpárutak, kerékpársávok) közelében végzett munkáknál a forgalmat a veszély jellegének figyelembevételével kell szabályozni.
Ezek a szabályok összhangban vannak a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. általános előírásával:
12.§ (6) A közúti forgalmi rend kialakításánál különös figyelmet kell fordítani a gyalogos átkelőhelyek elhelyezésére és megjelölésére, a közúti csomópontok és vasúti átjárók forgalmának szabályozására, a gyalogos- és kerékpáros forgalom biztonságára és - belterületen - a tömegközlekedés zavartalanságára. Fokozottan védeni kell a közúti forgalomban résztvevő gyermekeket, időskorúakat, valamint a mozgáskorlátozottakat és egyéb testi fogyatékosokat.
Tehát természetesen vannak előírások pl. a kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítására az útfelújítások idejére, ez azonban nyilván függ az adott útvonal adottságaitól, megoszthatóságától is. És azt sem kell elfelejteni, hogy a főváros szokásos útfelújítási munkái nem csupán a kerékpárosok haladását nehezítik meg, de általában minden városlakó és közlekedő életét.
|
|
|
|
| Dátum |
2009. szept. 16. 16:5 |
| Kérdés |
Tisztelt Ügyvéd Asszony! Számomra egy nagyon fontos dologban szeretném a segítségét kérni. A problémám a következő: "Házi szemétlerakat... és 2009. augusztus nyertes képei - Házi szemétlerakat...mellé szennyvíztartály?!” című képekről és azok megoldásáról szeretnék tanácsot kérni. A kép megjelenése után bejelentést tettem a helyi ÁNTSZ-nél, hogy milyen állapotok uralkodnak a szomszédomban, azt is írtam, hogy a jelenlegi tulajdonos közterület felügyelőként dolgozik, és talán ez lehetett a baj...Pár napra rá kijöttek ellenőrizni a hivatalból, de előtte való nap a főtisztiorvos vagy egyik kollégája „leadta az infót” a tulajnak és azok még akkor este kijöttek és „látszólag rendbe tették” a portát. Azért írom, hogy látszólag, ugyanis a tartály csövét csak összeillesztették és körbenyomták pur habbal, hogy olyan legyen, mintha rendben lenne, de mivel ki nem szippantatták, így csak lezárták. A házból egyébként csak a wc cső van belevezetve, a többi (mosdó, kád...) még mindig a kert végébe folyik. (A tulajdonos jelenleg nem lakik itt, albérletbe szokta kiadni a házat, bár eddig még nem jöttek a lakók, viszont már itt voltak „körbenézni…”) Az udvaron lévő több kocsinyi szemét nagyja (háztartási hulladék, rossz –összetört tv, neoncsövek, műanyag székek, lim-lom...) egy kupacba lett hordva és azt mondták az ÁNTSZ ellenőrzéskor, hogy elszállításra vár...Mivel az illető „jóban van a hivatalnokokkal”, az ellenőrzés abból állt, hogy megnézték a cső bekötését és megállapították, hogy minden rendben van, a lom elszállításra van összekészítve. Ez kb 10 percet vett igénybe, aztán beültek a tulajdonos kocsijába (ő hozta ki az ellenőrzésre őket!) és elmenetek... Itt tartunk most... Azt szeretném megtudni, hogy mit tehetek majd, ha kieresztik a „végtermékeket” a kert végébe?! Bejelentést ezek szerint teljesen feleslegesen teszek, mert nem, hogy a büntetést nem kapja meg az illető, de még kötelezni sem kötelezik arra, hogy zárt rendszerű, normális emésztőt tegyen a telkére. Milyen lehetőségeim vannak? Elviselhetetlen volt már eddig is a bűz, de hiába volt a szép szó, hiába voltak a fenyegetések, mindig azt mondták, hogy „Úgysem tudsz mit tenni, jelents fel…” De ezek szerint ez az út sem járható… Szeretném megtudni, hogy létezik e olyan törvény, vagy betartandó szabály, ami előírja, hogy egy emésztő milyen legyen? Gondolok arra, hogy pl. betonozott, zárt rendszerű, vagy milyen kell legyen…Tudna nekem tanácsot adni, mit tehetek? Előre is köszönöm a válaszát. Tisztelettel: Veronika
|
| Válasz |
Tisztelt Veronika!
A kommunális, azaz lakossági szennyvíz gyűjtő-kezelő és szállító rendszert alapvetően az önkormányzatok által nagyobbrészt már kiépített, közüzemi hálózat részeként kötelesek az ingatlantulajdonosok igénybe venni. magyarán, a házi, "emésztő" típusú szennyvízgyűjtés ott alkalmaazható, ahol még nincs kiépített közműhálózat, vagy egy kormányrendelet révén (174/2003. Korm.rend.) nem is lesz kötelező kiépíteni, ezek kis lakosságszámú települések. Ezeket a településeket a rendelet meghatározza, és ezeken a településeken kialakítható "emésztők" műszaki feltételeit is tartalmazza:
2.§ bc) egyedi zárt szennyvíztároló: olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított;
Ezeket a tárolókat külön engedélyeztetni kell:
3.§ (4) Az egyedi szennyvízelhelyezéssel összefüggő, e rendelet szerinti létesítmény (építmény) a külön (így például vízgazdálkodási, építésügyi) jogszabályban meghatározott engedéllyel létesíthető. Az engedélyezési eljárás során az érzékeny és védett területekre tekintettel az egyedi szennyvízelhelyezés alkalmazhatóságát külön vizsgálni kell.
Természetesen sok olyan települési ingatlan van, ahol a közmű már kiépült, de a rácsatlakozás költségei miatt egyes tulajdonosok a régi saját gyűjtőjüket használják, de ezeknek is természetesen vízzárónak kellene lenniük. A közműves szennyvíz-szolgáltatásról szóló 38/1995. Kormányrendelet szerint a jegyző jogosult kötelezni a rácsatlakozásra:
4.§ (3) A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) közegészségügyi és a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási jogszabályok megsértése esetén az ingatlanok bekötését a tulajdonos költségére elrendeli.
Az semmiféle esetben sem megengedett, hogy a házi szennyvíz bármely része szabadon áramlik, amerre tud. A folyékony hulladékot is, a hulladékgazdálkodási törvény, 2000. évi XLIII. tv. szerint gyűjtés után arra jogosult "szippantós"-nak kell átadni:
Az semmiféle esetben sem megengedett, hogy a házi szennyvíz bármely része szabadon áramlik, amerre tud. A folyékony hulladékot is, a hulladékgazdálkodási törvény, 2000. évi XLIII. tv. szerint gyűjtés után arra jogosult "szippantós"-nak kell átadni:
20. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.
A környzetvédelmi hatóság jogosult, különösen panasz esetén köteles ellenőrizni a fenti rendelkezések betartását:
44. § (1) A hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását a környezetvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrzi. Ennek során az e törvényben és más jogszabályban előírt kötelező és rendszeres adatszolgáltatásokon kívül is tájékoztató adatot, összefoglalót, jelentést kérhet kötelezettségei teljesítéséről a hulladék termelőjétől, birtokosától, illetve a hulladékkezelőtől.
(2) A környezetvédelmi hatóság a gyártónál, a forgalmazónál, a hulladék termelőjénél, birtokosánál, kezelőjénél rendszeres helyszíni ellenőrzést végez. A rendszeres ellenőrzések mellett bármikor végezhető rendkívüli helyszíni ellenőrzés. A helyszíni ellenőrzés az ellenőrzés foganatosítását közvetlenül megelőző bejelentést követően hajtható végre.
(3) Helyszíni ellenőrzés előzetes bejelentés nélkül is végrehajtható akkor, ha azt környezetvédelmi vagy közegészségügyi veszélyhelyzet teszi szükségessé vagy a hulladék kezelésével kapcsolatos súlyos kötelezettségszegés alapos gyanúja áll fenn.
(4) A hatósági helyszíni ellenőrzést az érintett tűrni köteles.
Amennyiben Ön alaposan feltételezheti, hogy a szomszéd szennyvízelvezetése nem szabályos, akkor az illetékes környzetvédelmi felügyelőségnél kérje az ingatlan ellenőrzését.
Az semmiféle esetben sem megengedett, hogy a házi szennyvíz bármely része szabadon áramlik, amerre tud. A folyékony hulladékot is, a hulladékgazdálkodási törvény, 2000. évi XLIII. tv. szerint gyűjtés után arra jogosult "szippantós"-nak kell átadni:A környzetvédelmi hatóság jogosult, különösen panasz esetén köteles ellenőrizni a fenti rendelkezések betartását:
Az semmiféle esetben sem megengedett, hogy a házi szennyvíz bármely része szabadon áramlik, amerre tud. A folyékony hulladékot is, a hulladékgazdálkodási törvény, 2000. évi XLIII. tv. szerint gyűjtés után arra jogosult "szippantós"-nak kell átadni:A környzetvédelmi hatóság jogosult, különösen panasz esetén köteles ellenőrizni a fenti rendelkezések betartását: |
|
|
|
| Dátum |
2009. szept. 16. 9:37 |
| Kérdés |
2000 lélekszámú faluban lakom, kb 1 km-re működik a falutól egy kilóméterre egy sertéshízlaló telep, mellete elhaladva az országuton, főleg párás időben tömény erjedő trágyszag terjeng, amely sélliránytól függően teljesen elárasztja a falut, szinte elviselhetetlen bűzzel, a régebben ott lakók azt mondják nem lehet ellene tenni semmit, az önkormányzat szerint sem. Azt szeretném kérdezni, hogy a21. században valóban nem lehet degy faluban emberi módon élni, mit lehetne tennünk akár összefogással a tiszta levegőért, az emberi módon élhető életért?
|
| Válasz |
Tisztelt T. Jánosné!
Az állattatartó telepek működéséhez, az állatok számától függően szükséges lehet környzetvédelmi engedély: 3000 hízó vagy 900 koca, esetleg környzethasználati engedély: 2000 hízó vagy 750 koca tartása esetén. A hatóság döntésétől függően, azaz a környzetre várhatóan jelentős hatással lévő telep esetén, mely min. 500 hízó vagy 150 kocát tart, akkor a felügyelőség elrendelhet vizsgálatot annak érdekében, hogy megállapítsa, mennyire terheli a környzetet, szag, hulladék, stb. szempontjából és kötelezheti az üzemeltetőt olyan intézkedésekre, melyek a zavarást megszüntetik. Ennél kisebb telepekre csupán a helyi önkormányzat rendeletében előírt, állattartó létesítményekre vonatkozó előírások, no meg az általános szabályok vonatkoznak. Többek között a levegő védelméről szóló 21/2001. Kormányrendelet szerint:
5. § (1) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(2) A levegőterhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, létesítményekre (a továbbiakban: légszennyező forrás) az elérhető legjobb technika alapján, jogszabályban, illetőleg a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kibocsátási határértéket, levegővédelmi követelményeket kell megállapítani.
(3) Azon tevékenységeknél, ahol kibocsátási határértéket a légszennyező forrás sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, levegővédelmi követelmények, műszaki intézkedések előírásával, az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell a levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni.
Azaz, ha az állattartás és a trágya elhelyezése olyan módon történik, amely még nagyobb távolságból is jelentős bűzhatással jár, akkor ott nyilván nincs valami rendben. Ezért az illetékes felügyelőség helyszíni ellenőrzést során megállapíthat olyan hiányosságokat, melyek kiküszöbölésével a zavaró szaghatás megszüntethető.
|
|
|
|
| Dátum |
2009. szept. 15. 8:27 |
| Kérdés |
Kedves Dr. Gubek Nóra! Tanácsát kérném a következőben. A szomszédunkkal közös kerítésre vadszőlőt futtattunk ezelőtt 6 éve. A szomszédos ingatlan új tulajdonost kapott, akik fogták és egyik napról a másikra lenyírták az ő oldalukra áthajló, átnövő ágakat. Szabályozza ezt valami? Ha zavarta őket, nem minket kellett volna megkérniük, hogy távolítsuk el az átnövő, áthajló ágakat? Lehet ilyen barbár módon lenyírni más növényzetét? Tisztelettel: Nagy Attila
|
| Válasz |
Tisztelt Nagy Attila,
nem, nem lehet. Amennyiben a szomszédos ingaatlaanról áthajló ágak vagy átnyúló gyökerek a másik ingatlaan használatát zavarják, vagy akadályozzák, akkor először a zavaró növényzet tulajdonosát kell felszólítani, ill. megkérni a zavarás megszüntetésére, s ha erre nem hajlandó, akkor lehet nekilátni. Azonban ilyen önhatalmú magatartásnak csak akkor lesznek következményei, ha a nyírás komoly és pótolhatatlan kárt okozott az Ön zöldfelületén.
|
|
|
|
| Dátum |
2009. szept. 12. 23:1 |
| Kérdés |
Tisztelt Ügyvéd Asszony! Zuglóban, önkéntes alapon működő civil szerveződés, mozgalom vagyunk. Okaink nyomosak, mivel az emberek alkotmányos jogai sérülnek folyamatosan kerületünkben. A BA-ról és Ba-ra tartó repülőgépek zaja, repülési magassága kritikán aluli (cca. 150-300m! Milyen aktuális előírások vannak? Mi történik ha a gép valamilyen műszaki hiba miatt kényszerleszállást kell végrehajtania? Itt ez teljességgel kivitelezhetetlen lenne, mivel egy abszolút sűrűn lakott terület fölött manővereznek az óriás gépek! Másik problémánk a környezetvédelemhez kapcsolódik. Az ÖK. kifundálta, hogy egy jó pár ÖK. tulajdonban álló közparkot áldoz fel a mélygarázs projektnek. A garázsok közelében 10 emeletes panelházak helyezkednek el sűrűn, mintegy körbeövezve a parkot, ill. családi házak vannak szintén közel, viszont 1 m-rel az utcaszint alatt. Sajnos még jogászunk, de szerveződünk és petíciózunk. Mit javasol? Mik a lehetőségeink, hogy megvétózzuk ezt a fölösleges pusztítást? Mit javasol a légi közlekedésre, milyen hivatkozási alapot? Köszönjük válaszát! Civilek Zuglóért Mozgalom Honlapunk címe: www.czm.mlap.hu
|
| Válasz |
Tisztelt Mozgalom!
A légiközlekedésről szóló 1995.évi XCVII. tv. valamint a 263/2006. Kormányrendelet alapján a jégiközlekedéssel kapcsolatos hatósági jogkört a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Igazgatósága gyakorolja, honlapjuk: http://www.nkh.hu/repules/content/view/146/57/lang,hu/
Ehelyen lehet megtudni az adott városrész feletti légtérben engedélyzett légifolyosók paramétereit, és ennek alapján kezdeményezni a zajterhelés hatósági mérését. A vizsgálat eredménye szerint a hatóság dönt arról, hogy milyen intézkedéseket tart indokoltnak. A kényszerleszállás problémáját nem tartom valósnak, mivel a világ minden nagyvárosa fölött, lakott területeket is érintve jellemző a légifolyosó kijelölés. Annak valószínűségét, hogy pl. sűrűn Zugló lakott területén kell landolnia egy nagygépnek, a repülésirányt tervező hatóság nyilván mérlegelte, és ezen járatokra nyilván hasonló adottságú főpilótát helyeznek, mint aki a Hudson-öbölben végzett sikeres kényszerleszállást. A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelölésének szabályait aa 26/2007. GKM-HM-KvVM. rendelet szabályozza, amely nem jelöl ki 600 méternél alacsonyabban légifolyosót.
A mélygarázsok ügyében fontos időben informálódni, ugyanis aazok megvalósíthatóságához egyrész a kerület építési szabályozási tervét kell módosítani, mely a közpark beépíthetőségét engedélyezi, ill. lehetővé teszi. A tervmódosítás az épített környzet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. szerint aaz érintett nyilvánosság bevonásával, azaz közmeghallgatás tartásával, és a beérkezett vélemények figyelembevételével szavaazható csak meg, ebben a folyamatban már a mozgalomnak ajánlott lenne kidolgozott véleménnyel megjelennie. Amint az építési szabályzat lehetővé teszi a mélygarázs tervezését, akkor annak vagy azok konkrét építési, hatósági engedélyezési eljárásában a szomszédos ingatlanok tulajdonosai ügyféli jogot jelenthetnek be, így gyakorolhatják pl. a fellebbezési jogot is az engedély/ek ellen. A parkoló méretétől függően, aaz építési engedély mellé a 314/2005. Kormányrendelet szerint, környzetvédelmi engedély is szükséges lehet, ha az illetékes felügyelőség, a helyszín és a lakott terület védelme érdekében ezt indokoltnak látja, ha a parkoló min. 300 férőhelyes. Ebben a környzetvédelmi engedélyezési eljárásban az érintettek a környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. tv.) mér sokszor idézett 98. §-a szerint gyakorolhatják ügyféli jogukat, amennyiben egyesületi formában lépnek fel:
98. § (1) A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más, politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minősülő - a hatásterületen működő - társadalmi szervezeteket (a továbbiakban: szervezet) a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg.
(2) A szervezet joga, hogy tagsága érdekeit képviselve
a) közreműködjön a működési vagy tevékenységi területét érintő területfejlesztési, területrendezési tervek és környezetvédelmi programok kidolgozásában;
b) részt vegyen - e törvény szabályai szerint - a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban;
c) véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és önkormányzati jogszabályok tervezeteit;
d) véleményezze - a külön jogszabály rendelkezéseit figyelembe véve - a működési vagy tevékenységi területét érintő, környezeti vizsgálatra kötelezett terv, illetve program tervezetét és környezeti értékelését.
(3) A szervezet a (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogának érvényesítése érdekében a jogszabályt előkészítő minisztériumnál, illetve települési önkormányzatnál jelenti be véleményezési igényét.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
