Újfajta illetékkel korlátoznák a repülés környezeti terheit. Évi két repüléskor még nem kellene fizetni, de például évi 9 vagy több utazás esetén már 400 euro a díj. „A világ felső 1 %-a felelős az éghajlatváltozást okozó kibocsátások feléért.”

A repülés a leginkább szennyező közlekedési mód. 2018-as adatok szerint az EU-27-ben a belföldi polgári repülés üvegházhatású gáz kibocsátása 15 megatonna szén-dioxid egyenérték volt, a nemzetközi légi közlekedésé pedig ennek több mint kilencszerese, és a légiközlekedés hatása folyamatosan növekszik.

Mindezek miatt újfajta illeték bevezetését javasolják környezetvédők és közgazdászok, amely sávos alapon működne. A díj az elképzelések szerint évi két (tehát oda-vissza) utazáskor (mondjuk a távol élő rokonok látogatásakor) nulla lenne, de például évi 9 vagy több utazás esetén már 400 euro. A javaslat teljes mértékben megfelel a szennyező fizet elvnek, hiszen, ahogyan Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke hangsúlyozta: „A világ felső 1 %-a felelős az éghajlatváltozást okozó kibocsátások feléért.”

Egyre többen értenek egyet azzal, hogy a repülésnek is igazodni kell a klímavédelmi célokhoz, és meg kell fizetni a szociális költségeket. Sok helyen mozgalmakba tömörülve tiltakoznak a repülés ellen. Mások a pénzügyi ösztönzők újragondolásában látják a megoldást, hiszen a jelenlegi adók láthatóan nem hatnak kellő mértékben a kínálat változására. Ahogyan egy éve az „EU vezető klímadiplomata posztjára pályázó” Wopke Hoekstra fogalmazott: „Amikor az autómmal elmegyek egy benzinkúthoz, a fizetett összeg 50-60%-a adó. De amikor egy repülőgépet tankolnak, nem kell adót fizetni – az nulla. Melyik európai szerint van ennek értelme?”

Minden évben rekordot dönt a személy-, és teherforgalom, és nincsen terv arról, hogy a növekedés meddig tarthat. A Budapest Airport vezérigazgatója 2022-ben úgy nyilatkozott, hogy „Bizonyos folyamatokat átalakítottunk a repülőtéren annak érdekében, hogy az átlagosan napi 40 ezer utast gördülékenyen és számukra is kényelmesen ki tudjuk szolgálni.” Emlékeztetőül, ez a jelenlegi személyforgalom kétszerese, nem számolva a még meredekebben növekvő teherforgalmat.

Ahogyan egy korábbi jelentés összefoglalta a helyzetet: „Arról, hogy milyennek tervezzük az ország legnagyobb repülőterét öt-, tíz-, húsz-, vagy harminc év múlva, nincsenek adatok. Csupán az tudható, hogy a Budapest Airport célja, hogy Kelet Közép-Európa teherszállítási kapujává váljon.”

A most javasolt illeték szabályozhatja a légiközlekedést, és annak növekedését fenntartható keretek közé hozhatja. Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke szerint “napjaink összefüggő környezeti, társadalmi, gazdasági, energetikai kihívásait nem lehet a megszokott módszerekkel megoldani. Rendszerszemléletű, összefüggő megoldások kellenek, mely a társadalom jólléte mellett figyelembe veszik a természeti korlátokat is, és hosszú távú programok segítségével összhangba hozzák ezeket.”