A mértéktelen pusztítás a természetvédelmi terület nyugati végén az M3-as autópálya melletti Nevesincs-tónál kezdődik és több helyen újra és újra megjelenik a Szilas-patak mentén keleti irányban húzódó páratlan természeti szépségű élőhelyen. A lelkiismeretlen rombolást és ennek jelentős kiterjedtségét a maga szörnyű valóságában tárja elénk az alábbi filmösszeállítás.
Az Erdőkertesi-homokpuszta van, volt és nem lesz. Benzingőzös természetkárosítás
| Hírek
Az Erdőkertesi-homokpuszta fokozottan védett természeti terület, de már nem sokáig. Már nem sokáig, mert minden hétvégén, szombaton és vasárnap, reggeltől egészen besötétedésig benzingőztől megvadult ifjak igyekeznek még az írmagját is elpusztítani a hajdan szebb napokat látott élőhelynek.
Továbbra is pusztítják a dunakeszi tőzeglápot!
| Hírek
Még éppen csak, hogy befejeződött 9 részes sorozatunk, mely emléket állított a dunakeszi tőzegláp megmentéséért 10 évvel ezelőtt létrejött civil összefogásnak, máris úgy tűnik, hogy a cikksorozat a láppusztulás mementójává válik. A terület tulajdonosa, (vélhetőleg a 2010 környéki állapotnak megfelelően, napjainkban is az Auchan, illetve Immochan Magyarország Kft.) ismét elkezdte irtani a természetes életközösségeket a… Tovább »
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 9. rész: Történések 2011-ben és 2012-ben
| Hírek
január: A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa az Alkotmány Bírósághoz fordul a dunakeszi helyi építési szabályzat megsemmisítése érdekében. Véleményük szerint az Önkormányzat törvénysértő módon nyilvánította gazdasági-ipari övezetnek a dunakeszi lápot. Az Élőlánc Magyarországért által megjelentett Dunakeszi Civil Hírmondóban követelik, hogy Dunakeszi városvezetése a 2011. január 26-ára kitűzött tárgyaláson jelentse be kilépését a Természetvédelmi Főfelügyelőség ellen 2010.… Tovább »
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme 8. rész: Történések 2010-ben
| Hírek
január 4.: Az OKTVF 2008. május 6-i új eljárásra kötelező határozata (lásd fentebb) alapján a KTVF elutasítja az Óceán-árok átvezetését a tőzeglápon. január 25.: A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztálya hivatalos nyilatkozatban áll ki a civilek lápvédő törekvései mellett. január 26.: A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa beavatkozik az OKTVF elleni, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt… Tovább »
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 7. rész: Történések 2009-ben
| Hírek
február 16.: A KTVF a láp nyugati részének kiterjedése megállapításának ügyében az eljárást megszünteti. (KTVF: 7346-3/2009. számú határozat) február 19.: A Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány megkifogásolja S. Nagy László szakvéleményét az OKTVF-nél.
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 6. rész: Történések 2006-tól 2008-ig
| Hírek
2006-2008: Dunakeszi önkormányzata beépíthető övezetbe sorolja a láp területét az új igazgató által vezetett DINPI tiltakozása ellenére. Mindez a tulajdonosnak 1,5–2 milliárd forintos hasznot hoz, de ezért az Önkormányzat semmiféle településfejlesztési kompenzációt nem kér.
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 5. rész: Történések 1990-től 2006-ig
| Hírek
1990-es évek eleje: A gödi TSZ felszámolásakor a szóban forgó területet privatizálják. Vevője a TSZ egykori elnöke. 1993: Seregélyes Tibor és S. Csomós Ágnes Dunakeszi önkormányzatának megbízása alapján elkészíti a terület első részletes botanikai és természetvédelmi feltárását, amelyet 2002-ben és 2003-ban két újabb felmérés elkészítése követ. 1996: 1996/LIII. Természet Védelméről szóló törvény a lápokat ex lege védettség alá… Tovább »
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 4. rész: A dunakeszi láp állatvilága – madarak, emlősök, vízi gerinctelenek
| Hírek
A láptavak környéki vegetáció változatos szerkezetű, cserjékkel, fűzekkel, esetenként idősebb nyárakkal tarkított. Kis területen belül tehát eltérő ökológiai adottságú mikroélőhelyfoltok találhatók, igen változatos környezeti tényezőkkel. Ez a vegetációszerkezeti sajátosság kiemelt ökológiai jelentőségű a madárfauna számára, hiszen kis területen belül a megfelelő fészkelőhelyet és táplálékbázist találnak maguknak a bokorlakó és erdőlakó fajok, sőt egyes ragadozók is.… Tovább »
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 3. rész: A dunakeszi láp állatvilága – kétéltűek, hüllők
| Hírek
A láp magterületén két nagyobb kiterjedésű, nyílt vízfelszínű tó között időszakos összekötő csatornák biztosítanak kapcsolatot. Ezek a csatornák főleg a tavaszi és kora nyári aszpektusban nyílt vízfelszínnel rendelkeznek, ezáltal szaporodási és tartózkodási helyül szolgálnak több kétéltű- és hüllőfajnak is. A kétéltűek számára ez az egyetlen potenciális szaporodó hely, sőt telelőhely is. A környéki halastavak az… Tovább »