Győr város önkormányzata 2024 november 21-én mint ügyfél előzetes vizsgálati eljárást indított a GYMS vármegyei kormányhivatalnál, amelynek célja a Győr Ipari Park fejlesztésére és műszaki infrastruktúrával való ellátására vonatkozik. Nyilván sokan vannak, akiknek ez alapján nem világos milyen eljárás indult. Az önkormányzat egy 117 hektáros területen akar új ipari parkot kialakítani, arra hivatkozva, hogy a Győri Ipari Park Kft 200 hektáros területe az elmúlt mintegy 30 évben betelt (Megjegyzés: az önkormányzati tulajdonban lévő ipari park ugyan nagyrészt valóban betelt, de Győrben még mintegy 250 hektár ipari terület áll rendelkezésére azoknak a befektetőknek akik mindenáron a városban szeretnének valamit “fejleszteni”).
Hol is van ez a 117 hektár?
A Győr Győrszentiván település részén található terület annak a 400 hektáros területnek a része, amelyet a 141/2018 (VII.27) kormány rendelet 2022-es módosítása alapján általános mezőgazdasági területből jelentős mértékű zavaró hatású ipari területté (GIPZ övezet) kíván a kormány – a helyi lakosok többségének több mint 2 éve tartó tiltakozása ellenére – átminősíteni. Az átminősítéssel és az ellene zajló helyi lakossági tiltakozással szinte minden jelentősebb hazai media foglalkozott az elmúlt 2 évben (javasolt keresés: Győrszentiván 400 hektár, vagy Győrszentiván GIPZ, vagy Győrszentiván tiltakozás). A helyi civilek több sikeres helyi akciót folytattak a beruházás ellen:
- először 2022 augusztusában 5585 tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze, helyi szinten
- másodszor 2023-ban összesen16 millió forintot gyűjtöttek a helyi lakosoktól. hogy független lég- és talajvíz szennyezettség mérést végezzenek (ez 2024-ben a legnagyobb hatású civil projekt díját nyerte el a NIOK-tól)
- végül 2024 márciusában már 7029 tiltakozó aláírás gyűjtöttek össze a beruházás ellen.
Megtörtént már az átminősítés?
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének véleménye szerint nem!
A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól világosan fogalmaz: “a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok” közé tartozik „különösen a településfejlesztés, településrendezés” (13. § (1)). Ez azt jelenti, hogy Győr városának kell a helyi szabályozási tervében a terület övezeti besorolását megváltoztatnia. Ez a változtatást a mai napig a helyi lakosok sikeresen megakadályozták, ami a város térinformatikai rendszerében is egyértelműen látható (a terület övezeti besorolása Má – Általános mezőgazdasági övezet).
A fentiekkel ellentétben ugyanakkor az önkormányzat főépítésze szerint a terület övezeti besorolását a kormány rendelet megváltoztatta és a területen egy 5000 m2-es ingatlant az önkormányzat a korábbi polgármester regnálása alatt 2024 szeptemberében az Eatrend Kft-nek el is adott.
A városi főépítész véleménye egyébként a biológiai aktivitás érték jelentős csökkenése miatt ellentmond mind a 2022-ben (és 2018-ban) érvényes 1997. évi LXXVIII. törvénynek az épített környezet alakításáról és védelméről, mind a mai napon érvényes 2023. évi C. törvénynek a magyar építészetről. Amennyiben GIPZ övezetet alakítanának ki a területen a várható magas biológiai aktivitás érték csökkentés a város közigazgatási határán belül kompenzálni kellene. Erre a kompenzációra a mai napig nem került sor!
Miért támadta meg az eljárást a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége?
Az a feltételezés, hogy a terület már GIPZ övezet ezért azon elkezdődhet új ingatlanokhoz kapcsolódó infrastruktúra kialakítása ellentmond az építési jogszabályoknak és az önkormányzatok feladatairól szóló törvénynek. A fentiek következményeként sérül a helyi lakosok az Alaptörvényben egészséges környezethez való joga (XX. cikk és P. cikk).
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége helyi kezdeményezésre ügyfélként belépett a november 21-én indított eljárásba, mivel úgy gondoljuk, hogy a 117 hektár GIPZ övezetként való kezelése veszélyes precedenst teremthet arra, hogy a kormány korlátozza
- az Önkormányzatok településfejlesztési, településrendezési feladatait
- a helyi lakosok egészséges környezethez való alkotmányos jogát
Ha Győrszentivánon ez megtörténhet, akkor bárhol az országban előfordulhat, hogy a kormány a helyi lakosok és az önkormányzat tájékoztatása nélkül egy terület övezeti besorolását megváltoztatja. Ezzel a szabad vállalkozáshoz és a tulajdonhoz való jogát is korlátozhatják az állampolgároknak (képzeljünk el egy hipotetikus esetet, ahol egy kertes lakóövezetet a kormány váratlanul – a helyi lakosok és önkormányzat tájékoztatása nélkül – ipari övezetté minősít, ezzel a beépítési szabályokat úgy változtatva meg, hogy a helyi lakosok életét, vállalkozások tevékenységét tulajdonképpen ellehetetleníti. Ez a győrszentiváni példára épülve megtörhet bárhol Zuglóban, Bicsérden, Debrecenben, Gödön, Komáromban, vagy bárhol másutt az országban).
Milyen problémák merültek fel a jelenlegi eljárásban (eddig)?
Szervezetünk véleménye szerint az illetékes Kormányhivatalnak az Előzetes Vizsgálati eljárásban elutasító, megszüntető végzést kell hoznia, hiszen a Green Secreter Kft által készített dokumentáció téves alapon hibás következtetésekre jut. Az alábbi észrevételeket nyújtottuk be az eljárásban 2024. december 13-án:
1) A dokumentum legsúlyosabb hibája, hogy több helyen is leírják: a vizsgálattal érintett terület Gipz övezet. Ez a megállapítás téves, és ez jól látszik a Győr MJV online térinformatikai rendszerében. Az a feltételezés, hogy a dokumentumban idézett kormányrendelet átminősítette a terület övezeti besorolását hibás, mert ellentmond
- a 2011. évi CLXXXIX. törvénynek Magyarország helyi önkormányzatairól, amelynek 13§-a így fogalmaz: „(1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés;” Tehát az övezeti besorolást és a helyi szabályozási terv módosítása kormányrendelettel nem lehetséges
- a 2022-ben érvényes 1997-es építési törvénynek, mind a jelenleg érvényes 2023. C. törvénynek.
Az önkormányzat az átminősítés nem végezte el, ez látszik is a szabályozási terven, tehát az egész dokumentáció tévedésen alapszik.
2) A biológiai aktivitás érték számítása több helyen is hibás, a szakértők nem megfelelő munkát végeztek. A kiszámított kompenzáció szükséges értéke matematikai hiba miatt rossz, valamint a tervezett kompenzáció értéke hibás.
3) A klíma hatással foglalkozó fejezetben teljesen figyelmen kívül hagyták a város elfogadott klíma stratégiáját és a város Fenntartható Energia és Klíma Akció tervét (SECAP) is. Ez óriási hiba, hiszen mindkét dokumentum foglalkozik a zöldfelületek védelmével és fejlesztésével. Mivel a javasolt fejlesztés éppen ezzel ellentétes hatású ezért a dokumentumot készítő szakértőknek azt kellett volna javasolniuk, hogy a beruházás nem megvalósítható.
4) Az EVD másik nagy hibája az úgynevezett „szalámizás”, ami kifejezetten ellentmond a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendeletben (a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról) szereplő előírásnak, amely beruházások darabolását nem engedi meg. Miközben tudják, hogy jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezetet akarnak kialakítani, a dokumentum csak az infrastruktúra hatásával foglalkozik. Ez hibás , hiszen nem tudjuk mekkora lesz például a megnövekvő forgalom a tervezett utakon. Az utak kialakításánál foglalkozni kellene az ezeken zajló forgalommal nem csak a megvalósítás, de az üzemeltetés ideje alatt is (erről van a Magyar Mérnök Kamarának egy segédlete, amit a kormányhivatalnak figyelembe kell vennie az eljárás során).
Mit tehet az önkormányzat az eljárással kapcsolatban?
Az eljárást egyszerűen, mint az azt elindító ügyfél az önkormányzat visszavonhatja. Az önkormányzat tudomásunk szerint nincs kompromisszum kényszerben, hiszen a kormány nem utasíthatja az eljárás megindítására egészen addig amíg a GIPZ övezetté minősítés nem történik meg.
A november 28-i közmeghallgatáson szervezetünk képviselője felhívta a jelenlegi városvezetés figyelmét arra, hogy a főépítész azon álláspontja, hogy a terület már GIPZ övezet téves. A jelenlegi polgármester, Pintér Bence, kivizsgálást ígért az ügyben, aminek eredményét szervezetünk kíváncsian várja.
Mit javaslunk az önkormányzatnak?
Győr városának van Klíma stratégiája, Megújuló Energia és Klíma akció terve (SECAP) és Fenntartható Városfejlesztési Stratégiája. Ez utóbbi úgy fogalmaz, hogy fontos feladat “a beépítés szabályainak szigorítása, a zöldterületek védelme, növelése kondícionáló és védőfásítások lehetőségével”. Ezeket a dokumentumokat még az előző városvezetés ideje alatt fogadták el. Ezekre a stratégiákra alapozva – és feltételezve, hogy ezeket az EU-s és hazai állami forrásból finanszírozott dokumentumokat az előző városvezetés nem papírtigriseknek szánta – javasoljuk, hogy a város pályázza meg az Európa Zöld fővárosa címet 2030-ban.
Még ha az általunk Győr2030 projektnek nevezett folyamat eredményeképpen nem is sikerül elnyerni a városnak a Zöld Főváros címet, a tervezésnek és a folyamatos megvalósításnak olyan eredményei lehetnek, amelyek a helyi lakosok életminőségét és nem csak a munkavállalási lehetőségeiket fejlesztik. Úgy gondoljuk, hogy a szellemi kapacitás a városban rendelkezésre áll arra, hogy egy ilyen ambiciózus tervet kidolgozzanak és közösen megvalósítsunk.
A Győr2030 javaslat keretében javasoljuk, hogy az önkormányzat a Győrszentiván településrészen megvásárolt 400 hektáros mezőgazdasági területen telepítsen erdőt. Erre az is lehetősget biztosít, hogy tudomásunk szerint a kormány illetékes minisztériuma a város által javasolt mezőgazdasági művelés folytatását elutasította. A terület lehet a győriek által kedvelt Püspökerdő után Győr második tüdeje. Ezzel a város hozzájárulhat mind a nemzeti klíma és energia stratégia megvalósításához a szénmegkötés kapacitásának növelésével mind a kormány 2030-ig tervezett erdősítési terveihez, amelynek célja 50000 hektár új erdő telepítése.
A blogbejegyzés valamennyi kép a Szívügyünk Szentiván mozgalom FB csoportjából származik, amelynek a blog szerzője adminisztrátora.
