A magyar EU elnökséggel párhuzamosan a hazai nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) meghirdették a Civil EU Elnökség programját. A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének koordinációjával és a Civilizáció Koalíció aktív közreműködésével megvalósult kezdeményezés, amely az EU történetében egyedülálló volt, arra törekedett, hogy felerősítse a civil szervezet és a tudományos élet képviselőinek a hangját azokban a témákban, amivel a hivatalos elnökségi program nem foglalkozott. A 2024 júliusa és decembere között Budapesten szervezett 7 esemény zárásaként a civilek lengyelországi és brüsszeli székhelyű szervezetekkel közösen december 12-én összefoglalták az eredményeket és a magyar kormány illetve az EU – ideértve a magyart követő lengyel EU elnökség – felé megfogalmazott javaslatokat.
Az online esemény programjának első részében a magyar NGO-k összefoglalták tapasztalataikat és az általuk szervezett hét esemény eredményeit. Az EU-s Civil Stratégiával foglalkozó konferencia apropóját az adta, hogy – bár a civilekkel kapcsolatos ügyek nem tartoznak uniós hatáskörbe – a civilek mozgástere Magyarországhoz hasonlóan egyre több tagországban szűkül. Erre reagálva az elmúlt 5 évben több, a civilek szempontjából fontos szakpolitikai kezdeményezés indult el uniós szinten. Hivatkozva az eddigi eredményekre a budapesti konferencia nyilatkozata négy fő területen fogalmazott meg elvárásokat az EU döntéshozók felé: védelem, bevonás, engedélyezés és támogatás. A szervezők és résztvevők ismételten felhívták a figyelmet egy átfogó uniós civil társadalmi stratégia szükségességére, proaktív és rendszerszintű megközelítéssel.
A Több nőt a közéletbe! konferencián a téma neves szakértőinek előadásai és a résztvevőkkel tartott workshopok együttes célja volt, hogy ellenpontozzák a soros Magyar EU Elnökség programjából és hivatalos dokumentumaiból kimaradt esélyegyenlőséggel kapcsolatos tematikát, amely válaszokat és megoldási javaslatokat adhat a nőket érintő kihívásokra és feladatokra. A konferencia kiemelt célja volt, hogy olyan közösséget kezdjünk el építeni, amelyben a közéletben már aktív nők és férfiak közös célja legyen elősegíteni minél több nő közéleti szerepvállalását és politikai pálya felé orientálását. Ennek megfelelően a konferencia nyilatkozat olyan intézkedéseket fogalmazott meg, amelyek nemcsak a nők helyzetét javítják, hanem hozzájárulnak egy igazságosabb, kiegyensúlyozottabb és boldogabb társadalom kialakulásához Magyarországon. A szervezők véleménye szerint a kormányzat és a közvélemény formálóinak közös erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak.
A környezeti igazságossággal foglalkozó esemény fő üzenetei az alábbiak voltak:
- Az európai zöld megállapodás (EGD) célkitűzéseinek fenntartása és támogatása mellett a méltányos végrehajtásra kell összpontosítani, és a szociális és fejlesztési pilléreket szorosabban és összetettebben kell alkalmazni.
- Az éghajlatváltozás kihívásainak számos társadalmi, gazdasági és környezeti vonatkozása van, amelyeket nem lehet elszigetelten kezelni. Az EGD céljainak társadalmi igazságossági dimenziójának legalább olyan erősnek kell lennie, mint az éghajlati dimenziónak, ha fenntartható és éghajlat-semleges európai jövőt akarunk elérni.
A konferencia nyilatkozat külön kitért arra, hogy az egészséges ívóvízhez való hozzáférés emberi jog. A magyarországi vezetékes vízhálózata 90% feletti lefedettségű, azonban minden régióban igaz, hogy a nem városi szintű településeken messze elmarad ettől a lefedettség, illetve a szegény háztartások zöme kikerült a fogyasztói körből. Emellett a szervezők felszólították, hogy a kormány dolgozzon ki a fentiek figyelembevételével célzott szakpolitikákat arra, hogy a zöldülő gazdaság munkaerő-piaci átmenete ne okozzon olyan súlyos foglalkoztatottsági problémát a romák eleve gyengébb munkaerő-piaci helyzetében, mint amit a rendszerváltáskor megtapasztaltak. Itt érdemes megjegyezni, hogy a roma stratégiákkal foglalkozó esemény részletes javaslatokat dolgozott ki a roma közösségek bevonására.
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége szervezésében összesen 3 konferencia zajlott le, amelyek az EU Víz Ellenállóképességi Stratégiájával, az erdők szerepével az EU-ban és az EU akkumulátor stratégia erőszakos hazai megvalósításával foglalkoztak.
A víz stratégiával foglalkozó konferencia nyilatkozat szerencsére EU-s szinten jól célba talált, hiszen a környezeti témákkal foglalkozó új EU biztos, a svéd Jessika Roswall, portfoliójában kiemelt hangsúlyt kapott az EU Víz Ellenállóképességi Stratégia. A 2024-es év ízelítőt adott abból, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően felgyorsuló klímaváltozás milyen következményekkel járhat a Kárpát-medencében. A rendkívüli hőséget és aszályt követő hatalmas áradás ékes bizonyítéka annak, amit a tudományos élet képviselői évtizedek óta hangsúlyoznak: hazánk különösen kitett klímaváltozás hatásainak, az Alföldet például az elsivatagosodás veszélyezteti. Ezért is fontos, hogy a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége a 2025-ös évtől kezdve minden fél évben publikálni fog egy értékelést a konferencia nyilatkozatban megfogalmazott javaslatok (az EU felé 14 pont, a magyar kormány felé 15 pont) teljesítésével kapcsolatban.
Az EU erdeivel foglalkozó konferencián az előadások témái sokrétűek voltak: az erdeinket érintő uniós szabályozások, Rewilding (visszavadítás) projektek bemutatása, őshonos és öreg erdők védelme, a biomassza megújulásával kapcsolatos kérdések, az EU megújuló energia irányelvének negatív hatásai, az erdők szerepe a biodiverzitás és a klímaváltozás szempontjából, erdei ökoszisztéma szolgáltatások értékelése és meghatározása, erdő monitoring rendszer ajánlások. Az esemény végén a szervezők a konferencia tanulságai alapján nyilatkozatot adtak ki, amiben az EU és a magyar kormány számára javaslatokat fogalmaztak meg. A nyilatkozat három legfontosabb üzenete:
- Javasoljuk az európai erdők 15%-nak fokozott védelmét
- Az elsődleges erdei biomassza energetikai felhasználása a jelenlegi jogszabályok miatt növekszik, ami komolyan veszélyezteti erdeinket
- A farkas védettségi szintjét csökkentő tudománytalan javaslat veszélyes precedenst teremthet, nem tudhatjuk melyik faj vagy akár élőhely lehet a következő célpont

Az I. Civil Akkumulátor Ipari Konferencia célja az volt, hogy a meghívott neves szakértő előadók adatai és kutatásai alapján mérlegre tegye a magyar kormány hatalmas mértékű akkumulátor iparág-fejlesztési létjogosultságát környezet- és természetvédelmi, közegészségügyi, társadalmi és gazdasági szempontok figyelembevételével. Az eseményre az iparág szempontjából legelismertebb, különböző szakterületen tapasztalatott szerzett szakembereket hívtak meg, hogy lehetőség legyen minél árnyaltabban lehessen szemléltetni a témában felmerülő megválaszolandó kérdéseket és megoldásra váró problémákat. A konferencia nyilatkozatából érdemes kiemelni a magyar kormány felé megfogalmazott pontok közül az alábbiakat:
- A magyar kormány hozza nyilvánosságra a további akkumulátor-iparosítási terveit, ideértve a hulladékfeldolgozó és -újrahasznosító cégek tervezett telephelyeit.
- Kérjük a beruházások előtt a tájékoztatást és a folyamatos egyeztetést az érintett települések vezetésével és lakosságával.
- Követeljük az akkumulátoripari kibocsátásokra és veszélyes hulladékokra vonatkozó EU-s irányelvek, szabályok azonnali átvételét és szigorú betartatását.
A lengyel és brüsszeli NGO-k előadásai az alábbi sorrendben hangzottak el
1. Anna Grudzinska, OFOP, CSO view on and possible contribution to the Polish EC Presidency
2. Patrizia Heidegger, EEB, Hungarian and Polish Presidency of the Council – Expectations and experiences
Ebből az előadásból érdemes kiemelni, hogy a magyar hivatalos elnökség zöld szempontok szerinti értékelése elég tragikus képet festett a magyar kormány környezetvédelmi témák iránti elkötelezettségéről. Mindent elmond az, hogy a magyar kormány szakított azzal a hagyománnyal, hogy a környezetvédelmi miniszterek – Magyarországról államtitkári szinten! – informális találkozójára nem hívták meg a zöld civil szervezetek képviselőit.

3. Augusztyn Mikos, Pracownia, How to bring the environment into the public narrative: Forest Manifesto from Poland
4. Siim Kureso, Fern Restoring and monitoring European forest
Utóbbi előadással kapcsolatban egy érdekes adalék, hogy a Civil EU Elnökség záró eseményét követő napon a Fern szervezet, a WWF és EEB szervezetekkel közösen, nyílt levelet tett közzé. Ebben a levélben felhívták az EU döntéshozóinak a figyelmét arra, hogy a magyar kormány azzal a hagyománnyal is szakított, hogy a zöld szervezeteket az aktuális elnökség meghívja az erdészeti igazgató (Forestry Directors) informális találkozójára (a találkozó Lakiteleken került megtartásra szeptember 9-11 között).
A levél aláírói hangsúlyozták, hogy “az erdészeti igazgatói találkozók továbbra is fontos fórumai maradnak az európai erdészeti irányításnak, és az erdők sokrétű fontossága miatt alapvető fontosságú, hogy az érdekelt felek bevonása a szakértelem és a társadalom széles keresztmetszetének bevonásával történjen.” Fentiekre tekintettel kérték, hogy a következő elnökségek alatt térjenek vissza ahhoz a hagyományhoz, hogy a zöld szervezeteket is meghívják az egyeztetésre.