Nem vagyok fogékony a konteókra, tapasztalatom szerint viszont minden megtörténik, ami megtörténhet. Így a szigorú körülmények között működő víruslaborokban is történhet baleset. Ez az írás ennek próbál utána járni, hiszen a pandémia vége után is röppennek fel hírek, s jó lenne tisztán látni.
Segítségemre a ChatGPT 4o fizetős verziója áll (a pontos kérdés az ügyben perdöntő; a keresztkérdés is egyfajta ellenőrzési forma), de ez a mesterséges intelligencia (AI) is tévedhet. A tévedés ellen többféle módon védekezhetek a minden újnak szóló szkepszisen kívül. A tévedés valószínűsége az életünkben a legnagyobb! A legfontosabb az ellenőrzési módok közül az, hogy én is átolvasom a forrásokat, vagyis ellenőrzöm, amit az AI szorgalmasan összegyűjt. Tehát csak nyersanyagot szolgáltat! Természetesen, az eredeti forrás is lehet hibás, ezért adok meg hiperlinkeket és jelzem, ha az elfogadással problémáim akadnak.
A SARS-CoV-2 vírust érintő vita elsődlegesen a természetes (zoonózis) vs. laboratóriumi eredet kérdésére összpontosult, ami máig nem lezárt. Bár a tudományos főáram sokáig a természetes, állatról emberre terjedő eredetet tartotta a legvalószínűbbnek, számos szervezet, kutató, kormányzati szerv és oknyomozó újságíró felvetette, hogy a vírus esetleg nem a klasszikus természetes úton került át az emberbe. Minden jel egy wuhani laboratóriumi baleset lehetőségét vetíti. Haladjunk azonban hitelességi sorrendben.
Kutatói álláspontok
Relman 2020-ban írta le, hogy a denevér–ember közvetlen ugrás (funkciónyerés) újszerű lenne, hiszen eddig mindig volt valamilyen köztigazda, amelyen keresztül ez a lépés megvalósult (1. melléklet). Az eredet tisztázása nélkülözhetetlen az okszerű kezeléshez.
1.melléklet: Relman (2020) – To stop the next pandemic, we need to unravel the origins of COVID-19 (PNAS, 2020, november 3.) „Tíz hónappal életünk egyik legkatasztrofálisabb globális egészségügyi eseménye után találjuk magunkat, és zavaró módon még mindig nem tudjuk, hogyan kezdődött. Ami még aggasztóbb, hogy ennek a kérdésnek a kritikus fontossága ellenére a súlyos akut légzőszervi szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) vírus és a kapcsolódó betegség, a 2019-es koronavírus-betegség (COVID-19) eredetének vizsgálatára irányuló erőfeszítések gellert kaptak a politikán keresztül, a rosszul alátámasztott feltételezésekben és állításokban, valamint a hiányos információkban […] A SARS-CoV-2 egy béta-koronavírus, amelynek nyilvánvaló legközelebbi rokonait, a RaTG13-at és az RmYN02-t a jelentések szerint 2013-ban, illetve 2019-ben gyűjtötték denevérekből a kínai Yunnan tartományban. A COVID-19-et először 2019 decemberében jelentették több mint 1000 mérföldre Wuhan városában, Hubei tartományban, Kínában […] …a SARS-CoV-2 denevérekben evolválódott, amelyek a koronavírus hatalmas sokféleségének ismert tározói, majd természetes mechanizmusokon keresztül közvetlenül vagy közvetve egy köztes gazdaszervezeten keresztül terjedhettek az emberekre […] Ha konkrétabb bizonyítékot találunk arra, hogy a SARS-CoV-2 közvetlenül a denevérről az emberre terjed, akkor jelentősen meg kell erősíteni a denevér – ember kapcsolat megértésére és kezelésére irányuló erőfeszítéseket. De ha a SARS-CoV-2 megszökött egy laboratóriumból és ez okozta a járványt, akkor kritikus fontosságúvá válik az események láncolatának megértése és ennek megismétlődésének megakadályozása […] Azonosítanunk kell a SARS-CoV-2 közvetlen szülőjét (szüleit)…”
2021 márciusában Segreto és mtsai – szerintem a kérdésben kulcsfontosságú kutatásaik során – több eltérést találtak (pl. a furin-hasítóhely jelenlétét, a magas emberi ACE2 receptor-kötő képességet, a rekombináció jeleinek hiányát, a járvány elejének alacsony evolúciós rátáját) a Covid-19 pandémiát okozó SARS-CoV-2 koronavírus esetében (ezek az előzmények ismeretében érthetetlen funkciónyerések), amelyről többen feltételezni kezdték, hogy előzetes és többirányú laboratóriumi munkát végeztek a vírussal, és laborbaleset során szabadult ki (2. melléklet; 1. ábra)
(ötlet)
2.melléklet: Segreto et al. (2021) – Should we discount the laboratory origin of COVID-19? (Environ. Chem. Lett., 2021. március 25.) „Több mint egy évvel a kezdeti dokumentált wuhani esetek után a SARS-CoV-2 forrását még mindig nem azonosították, és a természetben lévő közvetlen vagy közbenső gazdaszervezet keresése eddig sikertelen volt. A SARS-CoV-2 eddig vizsgált törzseinek ACE2-hez való alacsony kötődési affinitása nem támasztja alá a Chiroptera-t, mint közvetlen zoonózis-terjesztőt. Ezenkívül a tobzoskák koronavírus receptorkötő doménjének (RBD) SARS-CoV-2-vel való hasonlóságára való támaszkodás a természetes zoonózis terjedésének bizonyítékaként hibás, mivel a tobzoskák valószínűleg nem játszanak szerepet a SARS-CoV-2 eredetében, és a rekombinációt a legújabb elemzés nem támasztja alá. Ugyanakkor a genomikai elemzések rámutattak, hogy a SARS-CoV-2 számos olyan sajátos tulajdonsággal rendelkezik, amelyek más Sarbeco-vírusokban nem találhatók meg. Egy új multibázisú furin hasítási hely (FCS) patogenetikailag előnyös képességgel rendelkezik, amelyek létezését az evolúcióval nehéz megmagyarázni. A SARS-CoV-2 humán ACE2 kötődése sokkal erősebb, mint a SARS-CoV, de nincs jele annak, hogy a SARS-CoV vagy a MERS-CoV evolúciós alkalmazkodáson ment volna keresztül. A SARS-CoV-2 N-terminális doménjében (NTD) lévő gangliozidkötő domén (GBD) lapos topográfiája nem felel meg más humán-koronavírusok tipikus gazdakijátszási evolúciós változásának. A kötőerő, a humán és egér peptid utánzás, valamint a humán fertőzéshez való magas alkalmazkodás és a legkorábbi törzsekből történő átvitel kombinációja humanizált egerek laboratóriumi környezetben történő felhasználására utalhat. A humán ACE2-t expresszáló egértörzsek alkalmazása a SARS-CoV-vel kapcsolatos kutatásokban jól dokumentált. Ezenkívül a koronavírusok különböző sejtvonalakhoz, köztük az emberi légúti hámsejtekhez való tenyésztését és adaptálását kísérletileg különböző laboratóriumokban végezték [lásd 1A-1B. táblázatok]. Bár a természetes eredet továbbra is lehetséges, és a potenciális gazdaszervezet keresését a természetben folytatni kell, a SARS-CoV-2 genomjában azonosított sajátos genetikai jellemzők mennyisége nem zárja ki a funkciónövekedés lehetséges más eredetét…”
2021 májusában 18 kutató levele – ami a tekintélyes Science-ben jelent meg (3. melléklet) – indította el komoly kételkedést abban, hogy a Covid-19 járványt természetes eredetű denevérvírus okozta és vált emberre is veszélyes zoonózissá az által, hogy emberről emberre is terjedt az új variáns.
3.melléklet: Bloom et al. (2021) – Investigate the origins of COVID-19 (Science, 2021. május 14.) „2019. december 30-án a Program for Monitoring Emerging Diseases ismeretlen eredetű tüdőgyulladásról értesítette a világot a kínai Wuhanból. Azóta a tudósok figyelemre méltó előrelépést értek el a kórokozó, a súlyos akut légzőszervi szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2), átvitelének, patogenezisének és vakcinákkal, terápiákkal és nem gyógyszeres beavatkozásokkal történő enyhítésében. Még mindig további vizsgálatokra van szükség a járvány eredetének meghatározásához. A laboratóriumból történő véletlen kibocsátás és a zoonózis terjedésének elméletei továbbra is terjednek. […] Megfelelő szakértelemmel rendelkező tudósokként egyetértünk a WHO főigazgatójával, az Egyesült Államokkal és 13 másik országgal, valamint az Európai Unióval abban, hogy a világjárvány eredetének tisztázása szükséges és megvalósítható. Komolyan kell vennünk a természeti és laboratóriumi tovagyűrűző hatásokkal kapcsolatos hipotéziseket, amíg elegendő adat nem áll rendelkezésünkre.”
2021-ben a rémhírektől való félelem miatt a bolygó lakosaira kényszerített nagy csöndben a Lancet orvosi folyóirat vitára szólított fel a SARS-CoV-2 vírus valódi eredetéről (2. ábra; 2. táblázat). A felhívást 16 tudós írta alá, azzal érvelve, hogy a laboratóriummal kapcsolatos baleset hihető, akárcsak a természetes eredetű vírus, és hogy egyik elméletet sem szabad kizárni.
Intézményi nyilatkozatok (WHO, CDC, NIH)
2021 márciusában a WHO és Kína által kiadott az álláspontot képviselte, hogy a vírus nagyon valószínű, hogy állati eredetű zoonózis. A laboratóriumi előélet rendkívül valószínűtlen. A WHO főigazgatója (Tedros Adhanom Ghebreyesus) a nemzetközi jelentés publikálásakor meglepő őszinteséggel kijelentette, hogy szerinte nem volt elég alapos az értékelés a laboratóriumi hipotézis kapcsán, és a WHO részéről minden elmélet az asztalon maradt. Robert Redfield, az USA Járványügyi Központjának (CDC) Trump-kormányzat alatti vezetője a tisztségéből távozva 2021 márciusában egy interjúban kijelentette, hogy szerinte a vírus egy wuhani laborból szökött meg. Anthony Fauci, az USA allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó intézetének (NIAID, a NIH része) igazgatója 2021 májusában meglepő kijelentést tett egy sajtóeseményen. Amikor megkérdezték, biztos-e benne, hogy a vírus természetes úton fejlődött ki, Fauci azt válaszolta: „Nem, valójában nem vagyok meggyőződve erről”. Ezzel nyilvánosan is elismerte, hogy nincs 100%-os bizonyosság a természetes eredetre.
Hírszerzés (ODNI, FBI, DOE)
2020. április 30-án Donald Trump elnök közleményt adott ki, miszerint a hírszerző közösség (ODNI) egyetért azzal, hogy a SARS-CoV-2 nem ember alkotta vagy -módosította, ugyanakkor továbbra is vizsgálják az újonnan felmerülő információkat, hogy megállapítsa esetleg egy wuhani laboratórium balesete volt ennek az oka. 2021. január 15-én (még a Trump-kormányzat alatt) az amerikai Külügyminisztérium úgy nyilatkozott, hogy „az amerikai kormány okkal gondolja, hogy a WIV (Wuhan Institute of Virology) több kutatója is megbetegedett 2019 őszén, Covid-19-re jellemző tünetekkel”, még az első ismert wuhani esetek előtt. A laborban a koronavírusok emberre való terjedőképességének növelésén dolgoztak. 2021 májusában Joe Biden elnök utasította az amerikai hírszerző ügynökségeket egy 90 napos gyorsított vizsgálatra. Ennek nem titkosított összefoglalója 2021 augusztusában jelent meg. Megállapította, hogy az USA hírszerzési közössége nem jutott konszenzusra: több ügynökség a természetes eredetet tartotta valószínűbbnek, kettő a laborbalesetet valószínűsítette (köztük az FBI). Egyik ügynökség sem talált bizonyítékot arra, hogy Kína szándékosan hozott volna létre biológiai fegyvert. 2021. augusztus 2-án Michael McCaul képviselő nyilvánosságra hozta a bizottság kisebbségi stábja által készített jelentést. A jelentés szerint bőséges bizonyíték utal arra, hogy a wuhani kutatók emberi fertőzésre alkalmas koronavírusokat módosítottak amerikai és kínai finanszírozással. A McCaul-jelentés szerint a vírus már 2019 szeptemberében kiszabadulhatott. 2022. október 27-én a Szenátus Egészségügyi, Oktatási, Munkaügyi és Nyugdíjügyi Bizottsága republikánus szakértői stábja időközi jelentést publikált. Ebben azt a következtetést fogalmazták meg, hogy a Covid-19 világjárvány nagyobb valószínűséggel kutatással összefüggő incidens eredménye. 2023 februárjában került nyilvánosságra, hogy a DOE módosította a véleményét a vírus eredetét illetően. Egy titkosított hírszerzési elemzésük arra a következtetésre jutott, hogy a legvalószínűbb eredet egy laboratóriumi incidens. 2023. február 28-án Christopher Wray FBI-igazgató egy interjúban nyilvánosan megerősítette, hogy a pandémia eredete legnagyobb valószínűséggel egy wuhani laboratórium balesete.
Oknyomozó újságírók
A Wall Street Journal 2021 májusában egy amerikai hírszerzési jelentésre hivatkozva írta meg, hogy már 2019 novemberében három kutató került kórházba a WIV-ből légúti megbetegedéssel. A Vanity Fair (Katherine Eban) 2021 júniusában nagy port kavart oknyomozó riportja bemutatta, hogyan hallgatták el 2020-ban politikai és tudományos okokból a laborszivárgás feltételezésének vizsgálatát. Feltárta például, hogy az USA Külügyminisztériumán belül egy csoport vizsgálta a WIV-et, de felsőbb utasításra leállították őket arra hivatkozva, hogy a vizsgálat rávilágíthat az Egyesült Államok által finanszírozott kínai kutatásokra. 2022 végén a Vanity Fair a ProPublica oknyomozó portállal közösen újabb tényfeltáró anyagot közölt. Ebben kiszivárgott kínai nyelvű dokumentumok alapján elemezték a WIV belső működését. A cikk azt állította, hogy 2019 novemberében a wuhani labor vezetése vészhelyzeti megbeszélést tartott, utalva egy komoly balesetre. A riport rávilágított a WIV biztonsági hiányosságaira és fegyelmi problémáira.
Összefoglalva: A wuhani WIV balesete mellett ma több érv sorolható fel, a WHO presztízsvesztése is elég nyilvánvaló lett miatta. A járvány epicentruma Wuhan, ahol a világ egyik vezető koronavírus-kutató létesítménye működik. Témáinak célkitűzései azonban nem átláthatók. A SARS-CoV-2 bizonyos genomikus sajátosságai (pl. furin-hasítóhely, magas humán ACE2-kötődés) szokatlanok és akár laboratóriumi beavatkozás eredményei is lehettek. A WIV-ben folytak kísérletek a denevér-koronavírusokkal, és a labor biztonsági protokolljai nem voltak mindig kielégítők. Lehetséges, hogy a SARS-CoV-2 valóságos köztigazdája – eddig példa nélkül állóan – egy genetikailag módosított sejtvonal, vagy egy humanizált egértörzs lehetett (3. ábra; 1C. táblázat), amiben összejött a pandémiát kiváltó hibrid-koronavírus? Az emberről már több állatfajba bekerülhetett a koronavírus, mint patogén. Ha ez a helyzet, akkor a humanizált állatmodellek (értsd betegségmodellek) használatával éppen olyan nagy elővigyázatossággal kell eljárnunk a későbbiekben, mint transzgenikus sejtvonalakkal! A géntechnológia szűk látókörűen optimista kezekben súlyos veszélyeket is rejt magában és nem csak megoldásokat. Tanuljuk még, és van is mit.
Darvas Béla
