Több személyes kérdést is kaptam mostanában a módosuló európai NGT-koncepcióról és annak lehetséges Európai Uniós megoldását illetően, mint aki a GEVB (Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság) és a GMO-Kerekasztal (2005-2018) elnöke voltam. Ma is követem ezt a területet, de a magyar döntéshozókkal semmilyen kapcsolatom nincs. Én bizonyosan nem fogom kezdeményezni, dacára annak, hogy érzékelem a tartós hallgatásukat ezen a területen.
Mostanában újra aktiválták magukat azok, akik a kőkorszaki GMO-koncepcióért is fenntartások nélkül lelkesedtek (pl. GyJ), de ezek hitelessége sem régen, sem ma nem elégséges a számomra. Önérdekű és kiegyensúlyozatlan véleménynek tartottam az azóta elszállt szegedi BZBE (Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület) akcióit. Ma már a honlapjuk és reklámújságjuk sem található meg. Vesztesség ezzel nem keletkezett! Tény, hogy a mikrobiális gyógyszerészeti géntechnológia igen komoly sikereket ért el világszerte, beleértve a géntechnológiával előállított vakcinák széles körű alkalmazását is. Magyarország Alaptörvényének génmódosításmentessége tehát megmosolyogtató. Lényegesen pontosabb technológiáról van most szó, mint a korábbi, de ennek mezőgazdaságban való alkalmazása még mindig nem tisztázott a közhaszon szempontjából. Az növényi géntechnológia európai áttörésére való várakozás {a címképen Dienes Gábor egykori barátom ’Tengerparton’ című festményének alsó alaksora látható, ahogy Gabi a magyar turisták érdeklődését Dél-Afrikában a valószínűtlen szépségű naplemente színeiben elraktározta, illetve ahogyan ezt a képrészletet a mesterséges intelligencia a kért pillanatban átfestené; a ’Várakozás’ címet adtam a pályakezdő festő krétaszíneit idéző műalkotásnak [forrás → (db) → AI]} azonban nem csitul.
Óva intenék újra a kincstári (ilyenek ma a fajtatulajdonos multik kezelésében vannak) lelkesedéstől. Helyette javaslom az európai és magyar érdekek előtérbe helyezését, amiben a hazai fajtakincs alaptörvényi védelme kulcsszerepet játszana. Az NGT2 fajták szabadalmi jogai nem térnek el a GMO fajtákétól, ez pedig termesztésük esetén nemzeti kiszolgáltatottságot jelentene. Az NGT1 esetében az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) és az EU Bíróság döntése szerint a lényegében biológiai eljárással előállított fajták nem szabadalmazhatók. Kérdés, hogy ez vonatkozik a keresztezésen túlmenően az NGT1-re is? A megfontoltság nagyon lényeges, míg alkalmazáskor a gazdatársadalom és az őket irányító hivatalok jelentős szakmai képzése (genetika és ökológia). Ezt illetően vannak súlyos aggályaim, mert a szükséges ismerek nem elsajátíthatók el egy kéthetes gyorstalpalón (nyolcosztályos végzettségre alapított aranykalászos porfürdőzéssel), vagyis jelentős biológiai alapismeret szükségesek hozzá.
Kép forrása 1 → forrás2 → (db) → AI
Az alábbi rész mesterséges intelligencia általam is helyesnek ítélt állításaira (ChatGPT ver. 4o – fizetős) adott megjegyzéseimet tartalmazza.
Artificial intelligence: „Az új genomszerkesztési technikák (NGT – New Genomic Techniques) szabályozása az Európai Unióban (EU) az elmúlt években jelentős viták és változások tárgyát képezte. Ezek a technikák – mint például a Crispr/Cas9 – lehetővé teszik az élőlények genetikai módosítását anélkül, hogy idegen DNS-t kellene bejuttatni, ahogyan az a hagyományos GMO-knál történik.”
– Az idegen DNS a szövegben géneket jelent. A sajátnak nemcsak a fajazonos gének számítanak, hanem rokonfajok génjei. A biológiai rokonság megállapításában a biológia sem biztos (mást jelent a faj kiterjedése mikrobák, növények és állatok esetében), így jelenleg jogilag sem szabályozható. A módszerek közül kiemelt Crispr/Cas9 esetében bizonyítékok sokasága sorolható arról, hogy téveszthet. Off-target hatások: a Cas9-enzim nem mindig kizárólag azt a DNS-pontot vágja el, amit a vezér-RNS (guide RNA) megcéloz. On-target hatások: még a pontos helyen történő vágás után is előfordulhat, hogy a sejtrutin hibásan javítja vissza a DNS-t (pl. deléció, inszerció). A módszer konkrét alkalmazása során speciális problémák is ismertek.
A klasszikus nemesítéssel való azonosság csak a genomon belüli helyazonoságot teljesítő esetekben állhat fenn. A kérdéses fajban előforduló rezisztenciagének kimutatása a glyphosate-rezisztenciát okozó gének esetében tanulmányozott. Mikroorganizmusokban (Agrobacterium tumefaciens, Escherichia coli stb.), gombákban és növényekben (búza, dohány, kukorica, lúdfű, petúnia, rizs stb.) való megjelenése ismert. Kukoricában a mepsps géneket GMO előállításra használták. Természetes szerepük a shikimát-útvonalban ismert. A bizonyos rovarcsoportokat pusztító cry– és vip-gének ismert előfordulási helye a Bacillus thuringiensis és a vele konjugációs kapcsolatban lévő ’Bacillus cereus-csoport’ fajai. Ez utóbbi esetben NGT1-változatot növényben nem lehet létrehozni.
AI: „Jelenlegi helyzet (2025 elejéig bezárólag)
1. 2018-as Európai Bírósági ítélet: Az Európai Bíróság 2018-ban kimondta, hogy az új genomszerkesztési technikákkal előállított szervezetek GMO-nak (Genetikailag Módosított Szervezet) minősülnek az EU jogszabályai szerint. Ez azt jelentette, hogy ezekre a technikákra is vonatkoznak a szigorú uniós GMO-szabályok, beleértve az engedélyezést, címkézést és nyomon követhetőséget;
2. 2021-es Európai Bizottsági tanulmány: A Bizottság elismerte, hogy a jelenlegi szabályozás nem megfelelő az NGT-kre, és új jogszabályi keret kidolgozását javasolta. A cél az volt, hogy különbséget tegyenek a hagyományos GMO-k és az NGT-kel előállított szervezetek között, főleg ha azok természetes módon is létrejöhetnének;
3. 2023-2024: Javaslat az új szabályozásra: Az Európai Bizottság 2023-ban hivatalos jogszabályjavaslatot nyújtott be, amely enyhítené az NGT-kre vonatkozó szabályokat. Az új szabályozás két kategóriát különböztet meg: NGT1: Azok a módosítások, amelyek természetes mutációk révén is bekövetkezhetnének – ezek könnyített szabályozás alá esnének; NGT2: Az összetettebb beavatkozások továbbra is a GMO-szabályozás hatálya alatt maradnának;
4. 2024-2025: Döntéshozatali folyamat: A javaslat jelenleg (2025 tavaszán) még viták tárgyát képezi a Európai Parlamentben és a Tanácsban. A tagállamok és a képviselők megosztottak: egyesek a biotechnológia versenyképessége, mások a környezetvédelem és az átláthatóság miatt aggódnak.”
– Engedékeny európai gyakorlatra Magyarország teljesen felkészületlen a növénytermesztés területén. A NGT-növények – tudomásom szerint – a biotermesztés számára nem elfogadhatók. Idegenbeporzó növényekre ez bizonyosan érvényes. Az Európai Unió cselekvése nélkülözi a koherenciát, amennyiben egyidejűleg a biotermesztés növekedését tűzte ki céljául (lásd Green Deal) kontra az NGT1 növények liberalizálását indítványozza, bár a tárgyalásokat még nem zárta le.
* Tagállami jog a termesztés tiltására: A tagállamok dönthetnek úgy, hogy megtiltják a 2. kategóriába tartozó NGT-növények termesztését saját területükön.
*Egyidejű termesztéssel kapcsolatos intézkedések: A tagállamok intézkedéseket hozhatnak annak érdekében, hogy elkerüljék a 2. kategóriájú NGT-növények nem szándékos jelenlétét más termékekben, és meg kell tenniük a szükséges lépéseket a határokon átnyúló szennyezés megelőzésére.
* Szabadalmi átláthatóság: A vállalatoknak vagy nemesítőknek be kell nyújtaniuk minden meglévő vagy folyamatban lévő szabadalomra vonatkozó információt, amikor 1. kategóriájú NGT-növényt vagy terméket kívánnak regisztrálni. Ezeket az adatokat egy nyilvánosan elérhető adatbázisban kell közzétenni, amelyet a Bizottság hoz létre.
* Szabadalmi szakértői csoport létrehozása: A Tanács mandátuma előírja egy szakértői csoport létrehozását, amely a szabadalmak NGT-növényekre gyakorolt hatását vizsgálja, a tagállamok és az Európai Szabadalmi Hivatal szakértőinek részvételével.
* Címkézési követelmények: A 2. kategóriájú NGT-növények esetében kötelező a címkézés, amelynek tartalmaznia kell az összes releváns módosított tulajdonságot.
További lépések: A Tanács mandátumának elfogadása után 2025 áprilisában az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága is jóváhagyta a tárgyalások megkezdését. A háromoldalú tárgyalások (trilógus) májusban kezdődnek, és céljuk a végleges szöveg kidolgozása, amelyet a Tanácsnak és a Parlamentnek is hivatalosan el kell fogadnia a szabályozás hatályba lépése előtt.”
– Gyakorlatot elért, de nem elterjedt NGT2 növények: alacsony gluténtartalmú búza allergiásoknak (ISAAA és EUginius adatbázisokban még nincs ilyen), kórokozó-rezisztens burgonya (ISAAA adatbázisában: Solanum bulbocastanum RB génjével), szárazságtűrő kukorica (ISAAA adatbázisában: Bacillus subtilis cspB génjével). A megvalósultak szerintem GMO-nak minősíthetők. Nem a technika egyedül határozza meg a státuszt, hanem az átvitt gén és a technika pontossága együtt. Az NGT1-növényekre az EUginius adatbázis a géncsendesítéssel (ezen a területen ezek a fajták kerülhetnek előtérbe) előállított gluténszegény spanyol búzát említi, míg szárazságtűrés területén a kukorica ZmVPP1-et, amelynek fokozott expressziója javítja a fotoszintézist és a gyökérfejlődést, ezáltal növelve a szárazságtűrést. Az NGT2 piac jelentéktelen nagyságú, míg az NGT1 jelenleg csak ígéret még az amerikai kontinens gyakorlatában is.
Darvas Béla
