A Szájer József (Fidesz) által 2011-ben jegyzett Alaptörvényünk máig 13 módosításon esett át, ami nem a kellően átgondolt tartalmakra jellemző. Mindezek ellenére a biológusoknak leginkább szemet szúró, elmaszatoló szövegezési baklövése máig változatlan.
Az inkriminált politikai szöveg így szól: „XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal (sic!), az egészséges élelmiszerekhez (sic!) és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével (sic!), a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával (sic!) segíti elő.”
A szövegezésért senki sem vállalta a felelősséget, mint a GMO-Kerekasztal elnökének ehhez semmi közöm nem volt, de Ángyán József, mint parlamenti államtitkár – amit láttam – sem ezzel a változattal állt elő. Nyilvánvaló, hogy az agrártárca a fogalmazó, ahol ez idő alatt Bardócz Zsuzsa (Pusztai Árpád felesége, aki a biotermesztés lelkes támogatója – Pusztai Árpád 2009-es súlyos agyvérzése miatt akkor már kommunikálni nem tudott) volt Fazekas Sándor tanácsadója és a fogalmazás egyértelműen a Skóciában végzett takarmányozási kísérletek kellőképpen a világirodalomban nem publikált 2004-es sugallataira épül. A kézirat tartalmát a könyv kijelölt bírálói (Baintner Károly és Darvas Béla) egészében nem támogatták és bár javítottak a kéziraton, de a nevük feltüntetésére nem adtak engedélyt. Az én jó viszonyom Pusztai Árpáddal továbbra is fennmaradt, bár mozgáskorlátozottsága miatt nem lehetett közvetlen, így 2015-ben, a 85. születésnapjára a feleségétől már nem kaptam meghívást.
Tény viszont, hogy a GM-növényekre épülő takarmányozás és táplálkozás semmilyen lelki problémát nem tud okozni. Ilyen képtelenséget senki sem állít a világirodalomban. Ha az aggódásra gondoltak az Alaptörvény passzusának szerzői (ebbéli egyenes kérdésemre Bardócz Zsuzsa nem válaszolt), annak fő oka a Orbán-kormányok politikája miatt az Európai Uniótól való távolodás, a relatív módon csökkenő hazai életszínvonal, az energiaválság és a globális felmelegedés környezeti következményei és aligha a GM-takarmányok és GM-élelmiszerek lehetséges megjelenése Európában. Az alaptörvény állítása tehát elképesztően tudománytalan.
A szakirodalom, beleértve magyar munkákat is (Gelencsér Éva et al. és Gyurcsó Gergő et al.) nem igazoltak csak enyhe immunmoduláns hatásokat, amik nagyon gyakoriak minden változásra. A szakirodalomban található, egészségkárosodásra utaló, szenzációhajhász eredményeket nem sikerült független kutatóknak megismételni. Nem bizonyított tehát, hogy a GM-növényekre általánosan jellemző, hogy egészségkárosító a fogyasztásuk. Kivételt képez ez alól a glyphosate túlzó használata (az IARC szerint valószínű rákkeltő, 2A), ami kiterjed a kései, a betakarítás előtti gyomirtásra, amely következtében egészségre veszélyes glyphosate-maradék jelenhet meg a betakarított terményben.
Az Alaptörvény indoklását a magyar fajtaválaszték fajtatisztaság-védelmére kellett volna alapozni, hiszen GMO-termesztés a szabadalmon keresztül tiltja a magfogást (hibridfajtáknál ez egyébként is reménytelen), vagyis a nemzetközi vállalatoktól való vetőmag-függést valószínűsíti, valamint idegenbeporzóknál a hazai fajtakincs genetikai szennyezését (intraspecifikus hibridizáció). A kukorica szélbeporzású. A géncentrumokban gyakori rokonfajok miatt az interspecifikus hibridképződés is. Ilyen a repce- – mustár- – káposztafélék köre a Mediterráneumban, s ezek ráadásul rovarbeporzásúak, vagyis a méhek gyűjtési körzete miatt az izolációs távolság 3 km sugarú kör.
A súlyos gazdasági hatás a jövedelem kiszivattyúzása az országból technológiai díj formájában. Környezeti hatás az idegenbeporzóknál a fajtakincs-szennyezés fajtahibridek formájában. Ez alól csak az önbeporzó GM-szója kivétel, ami a kiemelkedő termesztésűek közül a legkisebb kockázattal lenne termeszthető. A GM-burgonya a vegetatív szaporítás miatt már nem ez a kockázati kategória. GM-olajrepce > GM-kukorica > GM-burgonya > GM-szója kockázati sor állítható fel.
Míg az Alaptörvény eltúlozza az egészségügyi hatásokat, aközben elhallgatja a gazdasági és környezeti hatásokat. A jelenlegi legsúlyosabb hatás a szabadalom miatt kialakuló – szerintem eltúlzott – előnyökre vezethető vissza. Független és kritikus környezettudományi kutatócsoport nem juthat hozzá vizsgálandó anyaghoz (vetőmaghoz) csak akkor, ha multinacionális cég az előzmények alapján azt nem tartja veszélyeztetőnek a termékére és vezető kutató aláírja azt, hogy csak a cég engedélyével publikál. Ez a tisztánlátást lehetetlenné teszi. A szabadalommal együtt járó technológiadíj a gazdáktól elveszi a jövedelem jelentős részét, ugyanakkor tilalmazza a vetőmagfogást, ami a cégtől való további függéssel jár.
Környezeti szempontból a legsúlyosabb bajt idegenbeporzóknál (szélbeporzás és rovarmegporzás) a fajtahibrid-képződés okozza, ennek következtében a környezetben élő más fajták tisztaságát veszélyeztetik, s ez különösen a biotermesztők jogos félelme.
Kifejezetten környezettudományi ellenérv Bt-növényeknél a területen megtermelt, a növényben nem optimalizált CryI- és CryIII-toxintermelés, ami lényegesen meghaladja azt a mennyiséget, amit permetező szerekkel ki lehet juttatni. Kérdés a tarlómaradványokban való Cry-toxinbomlás is, hiszen az elhalt sejtekbe zárt Cry-toxin nem bomlik, így a hatóanyag perzisztens természetűvé válik. Jó kérdés, hogy a nagy mennyiségű Cry-toxin milyen antagonizáló hatással bír a többi talajbaktérium-csoportra, hiszen nyilván ilyen hatása volt az eredeti talajbaktériumban. Probléma lehet a Cry-toxin tartalmú kukoricapollen hatása a környező gyomokon élő védett lepkék lárváira. Ez a hatás azonban kisebb súlyú, mint korábban gondoltuk.
Gyomirtó-tűrő növényeknél a szermaradék-probléma sorolható fel, amely a hatóanyag toxikológiai sajátosságai miatt egészségügyi problémát is okozhat. Ezért nagyon nélkülözi a mezőgazdasági tárca (Fazekas Sándor és Nagy István) politikája a konzekvens döntéseket, amennyiben ellenzi a GM-növények vetését, miközben támogatja a glyphosate hatóanyag meghosszabbítását. Nyilvánvaló, hogy eddigi miniszterek fejében ez a két összetartozó dolog nem jelent meg, mint ok és okozat. Mindennek persze van ellenvetése, amennyiben az állományszárításra, betakarítás előtt alkalmazott glyphosate-kezelés gyakori hagyományos fajtáknál, és az is veszélyhelyzetet teremt.
Előzmények: Alapfokú géntechnológia
– No1 Génmódosítás és génszerkesztés
– No2 Gyógyszerészet és növénytermesztés
– No3 A GMO-piac ígéretei
Darvas Béla
