A rendszerváltás idején a Fidesz politikusainak meghatározó támogatója volt Soros György. Igen sok ösztöndíjas úttal támogatta a Fidesz alulképzett fiatal vezetőit. Orbán Viktor is kedvezményezett volt és akkori politikai ízlésének megfelelően angol liberális filozófiát tanult Oxfordban, amennyire tőle tellett.
Az Orbán-kormány a 2015-ös menekültválság idején konfrontálódott Soros György hálózatával. A Fidesz-KDNP szerint Soros György és hálózata támogatja a bevándorlást, destabilizálva Európát és a nemzetállamokat. 2017-től a kormány szócsövei azt terjesztik Soros György évente több millió migránst telepítene be Európába, és ehhez civil szervezeteket és brüsszeli szövetségeseit használja. Az Orbán- kormány ekkor kezdte el használni a ’Soros-terv’ kifejezést, amelynek valóságtartalmát (miért muszlimokat és hogyan tudná migrációra mozgósítani őket?) több nemzetközi médium és elemző is megkérdőjelezte.
A Fidesz-KDNP ideológiai ellenvetése az, hogy a nyílt társadalom eszméje szemben áll a Fidesz-KDNP nemzeti-konzervatív felfogásával. Az Orbán-kormány ma Fülöp-szigetei munkásokat szállít az országba.
A Fidesz-KDNP ’No migration’ (ez körülbelül annyira értékelhető óhaj, mint ma az időjárás elmarad című jelentésforma) politikája szerint Soros aktívan segíti a migrációt Európába, amit a Fidesz-KDNP nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekint. A Fidesz-KDNP szerint Soros György alapítványai (pl. Open Society Foundations) olyan civil csoportokat támogatnak, amelyeket a Fidesz-KDNP politikai aktivistáknak tart. Ez azért is beszédes, mert rendszerváltáskor a Fidesz vezetőinek kiképzését éppen a körükben akkor népszerű Gyuri bácsi segítette (sőt a független Schmidt Máriát is), így a minősítés saját tapasztalatokon keresztüli lehet. Mindazonáltal elég különös utólagos hálanyilvánítás afelé, akinek a támogatását gátlástalanul elfogadtuk.
A Fidesz politikusainak Soros-ösztöndíjai
A Soros György által alapított Közép-európai Egyetemen (CEU) több fideszes, még liberális káder végzett vagy oktatott. 1990-után a Fidesz elhagyta a liberalizmust és konzervatív néppártként tűnt fel. Fodor Gábor és Bozóki András (egyidejűleg SzDSz és Fidesz tag is volt) ekkor hagyták el a Fideszt. Később a CEU budapesti működését a kormány szabályozási lépései lehetetlenné tették és így 2018-ban Bécsbe költözött. A Fidesz-KDNP szerint Soros György és fia befolyása ekkor már kiterjedt az Európai Bizottság, az EP és bíróságok tagjaira is és minden rossz forrásaként kezelte.
Fidesz vezetők CEU kapcsolatai (kékkel kiemeltek kiléptek a pártból 1993-1994 között)
A 2010 utáni Orbán-kormányok tehát ’Soros-tervről’ beszéltek, ahol beszántásra kerül a nemzettudat. A párt külföldiek betelepítéséről hallucinált, tele pakolta az országot Soros György óriásplakátokkal, majd az EU vezetőkkel is, akiknek Magyarország szuverenitására fájt a foga. Az a kép alakult ki, hogy egy olyan Európai Uniónak vagyunk a tagja, amely nem nézi jó szemmel a Fidesz-KDNP nemzeti törekvéseit, így az EU elfoglalására tett lépéseket a patrióta párttal, illetve az Európában nevetségessé váló különc viselkedésével az EU-ból való kilépés irányába indult el.
Mindezt a hazai civilszervezetek nem nézték jó szemmel, merthogy nem szerettek volna egy új vasfüggöny mögött élni és az orosz-kínai birodalom keleti helytartóságává válni. Az Orbán-kormány az elmúlt években néhány civil szervezetet (ngo-t) kiemelten kritizált. Szerinte ezek külföldi támogatásban részesülnek és a kormány szerint politikai befolyásolási céllal működnek.
Melyik a kakukktojás?
Soros-bérencek à la Orbán-adminisztráció
Nem hivatalosan régóta kering a magyarországi Piszkos 12 civilszervezetek listája (ezen még az Amnesty International nincs rajta), ezért elég sokan tudnak róla. Ezek az Orbán-adminisztrációnak nem tetsző civil szervezetek találjuk, amelyekkel szemben az elbánás olyan, mint a putyini Oroszországban. El kell vonni tőlük mindenféle pénzügyi támogatást, le kell állítani az őket segítő pályázatokat, így a Norvég Civil Támogatási Alapot is.
A Piszkos 12 civilszervezetek hazánkban
Tövissi Bence/Index
Amnesty International Magyarország
Az Amnesty International globális emberi jogi szervezet, amely világszerte tevékenykedik az emberi jogok védelmében. Főtitkár: Agnès Callamard francia emberi jogi aktivista, aki 2021 márciusa óta vezető. Korábban az ENSz különleges jelentéstevőjeként dolgozott az önkényes kivégzések területén, valamint a Columbia Egyetem Globális Szólásszabadság projektjének igazgatója volt.
Az Amnesty International Magyarország az emberi jogok védelméért és előmozdításáért dolgozik Magyarországon. Az utóbbi években a szervezet több alkalommal is éles kritikát fogalmazott meg a magyar kormány politikájával szemben, különösen az LMBTQI-jogok, a gyülekezési szabadság és a jogállamiság területén.
A magyarországi iroda igazgatója Vig Dávid (PhD) 2018. december 1-jétől tölti be az Amnesty International Magyarország igazgatói posztját. Jogász, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Kriminológiai Tanszékén adjunktus. Korábban az Open Society Foundations (OSF) Emberi Jogi Programjának Büntető Igazságszolgáltatási Csoportjában dolgozott, valamint a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programját vezette.
Az Amnesty International Magyarország működését jelentős, részben külföldi forrásokból finanszírozza. A 2024-es pénzügyi beszámoló szerint a szervezet 465,7 millió forintos bevételt könyvelhetett el, amelyből több mint 372 millió forint külföldi támogatásból származott. Az Európai Bizottság 2022 óta csaknem kétmillió eurónyi támogatást ítélt meg a magyar Amnesty különböző projektjeire, például a nők és lányok elleni online zaklatás visszaszorítását célzó StandByMe programra, valamint az LMBTQI közösség iskolai és munkahelyi zaklatása elleni Inclusive Spaces kezdeményezésre. A Német Nagykövetség Budapesten 14,6 millió forinttal támogatta a szervezetet. A holland és osztrák kormányzati szervek több tízmillió forintos támogatásokat nyújtottak.
A magyar magánszemélyek szja-felajánlásaiból 2024-ben mindössze 3,8 millió forint folyt be, ami az összes külföldi támogatás csupán egy százaléka. Bár a hazai adományok összege 2023-hoz képest növekedett – 40 millió forintról 50 millió forintra –, ez továbbra is eltörpül a külföldi források mellett.
2025 márciusában a magyar parlament elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi a rendőrség számára, hogy betiltsa az LMBTQI-közösség felvonulásait, például a Pride rendezvényét, és arcfelismerő technológiát alkalmazzon a résztvevők azonosítására. Az Amnesty International ezt a jogszabályt frontális támadásnak nevezte az LMBTQI-közösség ellen, és hangsúlyozta, hogy az sérti Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásait az emberi jogok védelme terén.
Az Amnesty International rendszeresen bírálja a magyar kormány intézkedéseit, amelyek korlátozzák a civil szervezetek működését és a jogállamiságot. A szervezet kiemeli, hogy az olyan törvények, mint a Stop Soros törvénycsomag, célzottan nehezítik meg a civil társadalom munkáját, különösen azokét, akik menekültekkel és migránsokkal foglalkoznak.
Az Amnesty International Magyarország aktívan részt vesz kampányok szervezésében és jogi lépések megtételében az emberi jogok védelme érdekében. Például 2025 májusában öt jogvédő szervezet, köztük az Amnesty International, jogi kihívást indított a bíróságon a Pride felvonulások betiltását lehetővé tevő törvény ellen. A ’No gender’ elvet valló Orbán-kormány (számos párton belüli érintettje ellenére) szerint az Amnesty International politikai célokat szolgál, és beavatkozik a belpolitikába.
Magyar Helsinki Bizottság
A Helsinki Network laza együttműködés a hasonló nevű, emberi jogi célú civil szervezetek között (pl. Norvég Helsinki Bizottság, Finn Helsinki Bizottság stb.). Tagja több nemzetközi emberi jogi és civil társadalmi szövetségnek, például: ICJ – International Commission of Jurists, ECRE – European Council on Refugees and Exiles, Justicia European Rights Network Liberty Network Europe. Rendszeres partnerségben áll: az ENSz Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR), az Európai Bizottsággal, valamint számos európai emberi jogi kutatóintézettel és civil szervezettel.
A Magyar Helsinki Bizottság 1989-ben alapított, budapesti székhelyű civil jogvédő szervezet, amely az emberi jogok védelmére és előmozdítására törekszik Magyarországon. A szervezetet Pardavi Márta és Kádár András Kristóf társelnökök – mindketten jogászok – vezetik. Tevékenységi területek: (i) Jogállamiság védelme – a szervezet figyelemmel kíséri és elemzi a jogállamiság helyzetét Magyarországon, és szükség esetén jogi lépéseket tesz a jogsértések ellen; (ii) Menedékkérők és migránsok jogainak védelme – ingyenes jogi segítséget nyújtanak menedékkérőknek, hontalan személyeknek és más kiszolgáltatott csoportoknak; (iii) Büntető igazságszolgáltatás – a fogvatartottak jogainak védelme, a rendőri visszaélések elleni fellépés és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesítése. Ez a szervezet aktívan részt vesz nemzetközi jogi fórumokon is, például az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol több ügyben is sikeresen képviselte ügyfeleit. A kormány szerint ez a szervezet külföldi érdekeket szolgál, és akadályozza a magyar migrációs politikát.
A Magyar Helsinki Bizottság működését jelentős részben külföldi forrásokból finanszírozza. A 2024-es pénzügyi beszámoló szerint a szervezet több mint 830 millió forintból gazdálkodott, amelyből közel 800 millió forintnyi támogatás érkezett különböző nemzetközi szervezetektől. Főbb támogatók: Európai Bizottság – Több projektet is támogatott, például az LMBTQI fogvatartottak helyzetének felmérését és a büntető igazságszolgáltatás terén végzett tevékenységeket; National Endowment for Democracy – az amerikai székhelyű szervezet három projektben összesen mintegy 100 millió forintnyi támogatást nyújtott a demokrácia és a jogállamiság erősítésére; Open Society Foundations – Soros György alapítványa jelentős összeggel támogatta a szervezetet; Sigrid Rausing Trust és Oak Foundation – ezek a magánalapítványok is jelentős támogatást nyújtottak a Helsinki Bizottságnak; ENSz Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR): a menedékkérők jogvédelmére és a menekültjogi oktatásra nyújtott támogatást.
(Fotó: Huszti István/Index)
Ökotárs Alapítvány
Az Ökotárs Alapítvány 1994-ben létrehozott magyar civil szervezet, amely az állampolgári önszerveződések támogatásával kíván hozzájárulni demokratikus, fenntartható és igazságos társadalom, valamint a nyilvánosság részvételén alapuló intézményrendszer fejlődéséhez. Az Ökotárs kezdetben a természetvédelem területén volt aktív, és az első hazai civilszervezet volt (később a Greenpeace vette át a szerepét), amelyik a GM-növények magyarországi vetése ellen fellépett.
Az Ökotárs igazgatója: Móra Veronika biológus, aki 2001 óta vezeti az alapítványt. Korábban az Autonómia Alapítványnál dolgozott, és aktívan részt vett a magyarországi civil-szféra fejlesztésében. Az Ökotárs Alapítvány működését és programjait különböző forrásokból finanszírozza: Európai Unió – 2024-ben az alapítvány 70,6 millió forintot kapott EU-s strukturális alapból, és további 519,8 millió forintot EU-s és más állami, nemzetközi szervezetektől. 34,6 millió forint támogatás érkezett külföldi civil szervezetektől. Az alapítvány 174 millió forintot kapott személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásokból, 435 millió forintot más gazdálkodó szervezetektől és 48 millió forintot magánszemélyektől.
A Norvég Civil Támogatási Alap (NCA) magyarországi fő lebonyolítója volt (2013-2017) és így került az Orbán-kormány figyelmének középpontjába úgy, hogy irodáiban 2014-ben házkutatást is tartottak. A Budai Központi Kerületi Bíróság 2015 januárjában kimondta, hogy a házkutatás törvénysértő volt, mivel a bűncselekmény gyanúja nem állt fenn, és a nyomozás sem volt jogszerűen elrendelve. A bíróság szerint a rendőrség nem tarthatott volna házkutatást, és a lefoglalt bizonyítékokat sem lehetett volna felhasználni. Az NCA pályázatot egyébként az Ökotárs által vezetett konzorcium bonyolította le, amelyek tagjai az Autonómia Alapítvány, Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) és a Kárpátok Alapítvány. Az Ökotárs főbb támogatói: Open Society Foundations (korábban), illetve más magánalapítványok (pl. Mott Foundation, Rockefeller Brothers Fund), Európai Bizottság, USAID és más nyugati állami vagy félállami donorok. A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint az Ökotárs tevékenysége befolyásolja Magyarország szuverenitását.
Társaság a Szabadságjogokért
A TASz 1994-ben alapított, független magyar civil jogvédő szervezet, amely az emberi jogok védelmére és előmozdítására törekszik Magyarországon. A szervezet működését és projektjeit különböző hazai és nemzetközi forrásokból finanszírozza.
A TASz 2024-es pénzügyi beszámolója szerint a szervezet összbevétele 581 millió forint volt, amelyből 555,5 millió forint támogatásként érkezett: Open Society Foundations – 2023-ban 220 ezer dollár támogatást nyújtott; Sigrid Rausing Trust – hároméves időtartamra 585 ezer angol fontot biztosított; Ford Foundation Dignity and Justice Fund – 2024-ben 120 ezer dollárral támogatta a szervezetet; az Európai Bizottság 2023 januárja és 2024 decembere között 68 ezer euróval járult hozzá a TASz működéséhez; Media Legal Defence Initiative (MLDI) – 2023 decemberétől 2024 november végéig 30 ezer font támogatást nyújtott; German Marshall Fund – 30 ezer dollárral támogatta a szervezetet; Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA): több mint 22 ezer eurót biztosított a tényeken alapuló kommunikációs és kampánystratégiák támogatására. Az szja-felajánlásokból érkező bevételek 36,99 millióról 43,95 millióra emelkedtek, míg a magánadományok értéke 92,862 millió forint volt, amelyből 1,6 millió forint pro bono igénybe vett szolgáltatások értéke, így a pénzben befolyt adományok összege valójában 91,262 millió forint volt.
Manézs, ügyeletes bájgúnárokkal (forrás)
Transparency International Magyarország
A Transparency International Magyarország (TIM) a globális Transparency International (TI) hálózat magyarországi tagja, amely a korrupció elleni küzdelem és a közélet átláthatóságának előmozdítása érdekében tevékenykedik. Ügyvezető igazgatója Martin József Péter (PhD), aki 2013 óta tölti be ezt a pozíciót. Korábban gazdasági újságíróként és tanácsadóként dolgozott. 2025 januárjában a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrend lovagi fokozatával tüntették ki a korrupció elleni küzdelemben végzett munkájáért. Jogi igazgatója Ligeti Miklós, aki 2012 óta vezeti a szervezet jogi tevékenységét. Korábban állami intézményekben, például az Országos Kriminológiai Intézetben és az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott.
Transparency International Magyarország tevékenysége: (a) Közérdekű adatokhoz való hozzáférés elősegítése – a szervezet rendszeresen indít pereket az információszabadság érvényesítése érdekében; (b) Közbeszerzések és politikai finanszírozás átláthatóságának vizsgálata – elemzéseket és jelentéseket készítenek a közpénzek felhasználásáról és a politikai kampányok finanszírozásáról; (c) Oktatási és társadalmi programok szervezése – képzéseket, mentorprogramokat és kampányokat indítanak a korrupció elleni tudatosság növelése érdekében; (d) Nemzetközi jelentések készítése – részt vesznek a globális Korrupció Érzékelési Index (CPI) és más nemzetközi jelentések összeállításában.
A TIM elkötelezett a korrupció elleni küzdelem és a közélet átláthatóságának előmozdítása mellett, és számos programot és kezdeményezést indított ennek érdekében. Nem véletlen, hogy az Orbán-adminisztrációvaló való összeütközés frontális, hiszen hazánk az Orbán-kormányok alatt az EU legkorruptabb tagországává vált. Intézményi támogatók: Európai Unió, The Sigrid Rausing Trust, Open Society Foundations, Brit, Egyesült Államok, Francia, Holland, Norvég, Svéd Nagykövetség, Norvég Civil Támogatási Alap, Antalis Hungary Kft., E.ON, Eurohand Zrt., Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, Sciamus Tanácsadó és Szolgáltató Kft., Telenor. A kormány szerint a TIM politikai támadásokat indít a kormány ellen külföldi támogatással, de valójában az Orbán-kormányok konfrontálódnak az Európai Unió megválasztott vezetőivel, pártjaival és a demokratikus európai értékrenddel. Kirívó – a teljesség igénye nélkül – a Csányi (bank), Mészáros (általános), Tiborc (hotel) és Schmidt-Ungár (ingatlan) családok szupergyors gazdagodása, az Orbán-család hatvanpusztai építkezése, a Rogán-féle agitprop, a Polt Péter-féle operettügyészség és a Lázár által vezetett kastélyprogram is. Csak idő kérdése ennek az ország gazdasági helyzetéhez képest diszharmonikus meggazdagodásnak az általános megítélése.
(folytatása következik)
Darvas Béla
Előzmények: Alapítványok, gongók és szolgáltatók – No1 Ars gratia artis; No2 – Agitprop intézetek; No3 – Álcivilszervezetek
