Szóval más magyarokkal töprengek én is innen a három hegyen túlról. Ilyenkor a sólyomszárny is előkerül és a sámán, valamint a dobja. Egy távoli dalból – Újszegeden a hatvanas években énekelte buliszünetben a fiatal Dinnyés, akit akkor még nem szerveztek be – a verebek is megjelentek, ahogy a lószarból csipegetik a felpuhult magot. Sokáig úgy gondolták, hogy a verebek Ázsiából érkeztek a lovas hordákat követve, de ezt a tudomány nem igazolta. A veréb már sok ezer éve élt a Kárpát-medencében, mikor a honfoglaló magyarok megjelentek. Mezopotámiából terjedt szét.
A zoonózisok közül is rám köszön több vírus, ami a csípőszúnyog, veréb, ló és ember valószínűtlennek gondolt négyszögében cirkulált. Miként jöttek létre ezek a kóborló gének (vírusok), amelyek meghekkelték a genetikai elszigeteltséget? Összekötik azokat a távoli genetikai entitásokat, amiknek egymáshoz a szaporodáshoz köze már nincs, bár az emberiség bölcsőjében már állandó közösséget alkottak. Megtörténik, ami megtörténhet. Hosszú ideig ez a négyes elválaszthatatlan volt az ázsiai lovas nomádoknál. Négy vírus is ismert (Nyugat-nílusi, EEEV, WEEV, Usutu), amelyeket bizonyos csípőszúnyogok szállítanak vérszívással, a vírusokat a veréb felszaporítja, míg a ló és az ember súlyosan megbetegszik. Olyan csípőszúnyog alkalmas a feladatra, amely a verebet, a lovat és embert is alkalmasnak tartja vérszívásra (ők is válogatnak), miközben szúráskor a nyálában lévő vírusokkal fertőzi azokat.
Így épül fel egy természetes rendszer nagyon hosszú idő alatt, amikor a valószínűtlenből valószínűség válik.
Kreatívék kitalálnak és gyorsabb felépülésre kényszeríthetnek hasonló rendszereket a politikai vállalkozások területén, amely alapjai – ahogy eddig láttuk – politikai alapítvány, gongo, lakájmédia és csókos vállalkozások. Ebben cirkulálhat a gazdátlanná váló közpénz, amelynek jellege az alapítványban változik meg (elveszíti közpénz jellegét, ahogy Varga Judit igazságügy-minisztertől tudjuk), s a továbbiakban egyetlen pártunk és kormányunk épülését szolgálja.
A történelem nem tanít meg bennünket semmire (History will teach us nothing) énekelte Sting – akkoriban éppen Liverpool utcáit jártam – és valóban ugyanazokat a hibákat követjük el konokul (Tanított valamire az akasztói stadion története, nem épült fel a kicsicsázott csúti is?), ha lehetőségünk adódik rá.
Elvek és az áruk
Szép lenne, ha ez nem így lenne, de mint tudjuk ma már politikai termékek vannak (a Fidesz-KDNP PR-csapata is gyárt efféléket, ha megrendelés érkezik) és így azokat – elég magasan – be is árazzák. A korrupciónak különféle eredői vannak:
(a) történelmi örökség – Habsburg-monarchia alatt a lojalitás fontosabb, mint a teljesítmény; török hódoltság alatt az adózási visszaélések; szovjet típusú államszocializmus, ahol lopni nem bűn elvtárs, ha az államtól lopsz);
(b) gyenge jogállamiság – átláthatatlan, visszaélésre alkalmas közbeszerzés, uniós támogatások eltérített felhasználása, a hülyeség az állampolgári jog része stb. (Frank Zappa: „A szólásszabadság azt is jelenti, hogy hülyeséget is beszélhetsz.”);
(c) államkapitalizmus – állami megrendelések túlsúlya, pártfüggő tőkésosztály (lásd Simicska esete), már az MDF által elindított pártalapítványok stb.;
(d) társadalmi okok – megcsináljuk okosban, centralizált klientúrahálózat stb.
A média meghatározó támogatása állami hirdetésekből származik: kormány, minisztériumok és állami tulajdonú hatalmas cégek, ahol a vezetők cseréje is világossá teszi a szoros összetartozást, továbbá a pártnak és kormánynak tetsző működést. Így, a kiemelhető legnagyobbak az MVM (MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. – Mátrai Károly vezérigazgató; ~1900 milliárd HUF árbevétel/2024), Szerencsejáték Zrt. (Guller Zoltán – korábban Magyar Turisztikai Ügynökség – vezérigazgató; ~1200 milliárd HUF árbevétel/2024), MNB (Magyar Nemzeti Bank – Matolcsy György után új elnöke Varga Mihály exminiszter, ide érkezett Mager Andrea a Szerencsejáték Zrt. volt vezérigazgatója), Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. stb., amelynek normális esetben az olvasottság/elérés számai alapján kellene működni, de koránt sincs így.
A közbeszerzéseken keresztül kiválasztott ügynökségeken (pl. Lounge-csoport, New Land Media Kft. → Balásy Gyula vezetésével Rogán Antal megbízásaihoz köthető PR-cégek) keresztül zajlik a hirdetésvásárlás, így ez az ügynökség dönti el, hova megy a reklámkeret. Ettől a ponttól kezd kirajzolódni Rogán Antal közvetett hatalmi szerepe a magyar média fölött és folytonos emlegetése.
Balásy Gyula 2004-ben alapította meg a Lounge Design Kft.-t. Már 2005-ben az első nemzeti konzultáció idején dolgozott a Fidesznek. 2009-ben a Józsefvárosi időközi választásokon Balásy cége felelt Kocsis Máté kampányáért. 2015-től kezdve a Miniszterelnöki Kabinetiroda (Rogán Antal) alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) tendereket ír ki a kommunikációs keretmegállapodásokra, melyeknek 2016-tól kezdve Balásy Gyula két cége a New Land Media Kft. (2013) és a Lounge Design visszatérő nyertes volt. 2017-től kezdve már Balásy cégei válnak a legnagyobb győztessé a kommunikációs közbeszerzéseknél, és nem sokkal később egyedülivé. 2018-ban Balásy tulajdona lett a Moonlight Event (most Lounge Event) nevű rendezvényszervező cég. Ennek 2017-ben 4,2 millió forintos nettó árbevétele volt, azonban Balásy tulajdonossá válását követően a cég 2019-ben már 2,4 milliárd forintnyi megrendelést kapott [!], ami a 2017-es árbevétel közel hatszázszorosa. Balásyé a Lounge Communication, a Lounge Homes és a Dashboard Solution Kft. is, mely cégek szintén egyre gyakrabban nyernek állami pályázatokon. 2018-tól kezdődően Balásy két cége (a New Land Media és a Lounge Design) monopolhelyzetbe került az állami kommunikációs piacon. 2020-ban a New Land Media-nak egymagában volt annyi bevétele és nyeresége, mint a maradék kilenc legnagyobb bevétellel és nyereséggel bíró magyarországi ügynökségnek összesen, amiből a Media Dynamics szintén Balásy tulajdonában van. Az NKOH által kiírt közbeszerzések legnagyobb tétele a Soros Györgyöt és az Európai Unió vezetőit ekéző kék plakátos kampányokhoz fűződő kiadások, melyeket szinte kivétel nélkül mindig a Balásyhoz köthető cégek nyerik. 2016 és 2022 között ezekre a kampányokra összesen 197 milliárd forint közpénzt [!] költött el az Orbán-kormány. 2016 és 2021 között az állami kommunikációt is bonyolító két cég 36 milliárdos haszonra tett szert, ebből osztalékként Balásy összesen 22,5 milliárd forintot vett ki. 2025-ben Balásy Gyulát már a 37. leggazdagabb magyarként tartják számon, vagyonát ~79 milliárd forintra becsülik.
(forrás)
A számokra tekintve Balásy propagandabirodalma 2023-ban elérte a Magyar Nemzet támogatására fordított összeget [!] és a hirdetések területén egyeduralkodó elosztóvá vált, természetes Rogán Antal kabinetjének elvárásait teljesítve, amelyet nem a piaci adatok, hanem a kormányhűség hatott meg.
Hungaroplakát Kft. elvesztése
1999 óta működő magyarországi közterületi reklámcég, amely országszerte kínál óriásplakátokat és citylight felületeket, köztük Budapest és vidéki városok terein. A Hungaroplakát ma már nem köthető a Fideszhez, hanem az ellenzék (pontosabban a Bajnai/Gyurcsány által támogatott formációk) stratégiai hátterű médiavállalkozása.
A Hungaroplakát korábban az úgynevezett ESMA Reklám Zrt. köréhez tartozott, melyet Bleuer István irányított. Ő volt az egyik utolsó tulajdonos, aki garanciákat kapott a Fidesz-közeli politikai környezetből. Az ESMA tulajdonjoga részben Simicska Lajos – Garancsi István érdekeltségébe került, miközben a Hungaroplakát menedzsmentje a változások után is megmaradt. A Lex Garancsi törvénymódosítás lehetővé tette, hogy az ESMA és a hozzá kapcsolódó cégek működési korlátozásai feloldódjanak, így a szabályozás kedvezőbb feltételeket teremtett a Fidesz-közelieknek.
A 2022-es választási kampány dokumentumai szerint a Hungaroplakát a balliberális ellenzék plakátjait kezelte. A cég üzemeltetője, Páva Zoltán ismerten MSzP-s kötődésű. Titkosszolgálati jelentések [!] szerint a cég 2022-ben több külföldi támogatás fogadásában is részt vett az ellenzéki kampányban – mint a fő plakátkezelő cég. A Hungaroplakátot üzemeltető vállalkozás német hátterű (EMI Investment GmbH).
Elérés és támogatás
Az internetes elérés mérhető (Gemius–EDMP) és így a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatokat közöl az internetes forgalomról. A korábban papíralapú sajtó lassan vegyessé vált (papír mellett elektronikusan is megjelenik) vagy újabban már papíron nem is. Az olvasói szokások követték ezt a változást és a papír alapú újságkiadás valójában romba dőlt. A papír alapú kiadás tized-huszad részére zsugorodott, a régen 100 ezres lapokat ma 5-10 ezres példányban nyomtatják ki, de a hibridlapok interneten azért olvashatók. Sőt, úgy az archívumhoz is hozzá lehet férni, ami esetleg fizetős. Ez viszont a lap tartalmainak olvasottságát csökkenti, mert az olvasó alternatív forrást keres. Ehhez képest az elektronikus sajtó óriási sikereket ért el, hiszen ingyenes és okos telefonokról is elérhető.
(NMHH)
Az utóbbi hat évben a hazai online sajtó vezető lapja az index.hu maradt, dacára annak, hogy a szerzőgárdája kétszer is (először Uj Péterrel, majd Dull Szabolccsal) távozott. Úgy tűnik az olvasók cseréje hasonló nagyságrendű volt, vagy többsége a mérsékelt (bal és jobb itt nem érzékelhető) hangvételt jól fogadta és nem foglalkoztatta a háttérben meghúzódó szerkesztőségi forradalom, a sztárújságírói demonstrációk. A hírek igazságtartalma jobban foglalkoztatja az olvasót, mint a hírt adók egója. Az index.hu-hoz hasonló forgalmú vezető internetes híroldal az ellenzéki 24.hu. Feltörekvő a telex.hu, amely 2024-től vált nagy forgalmúvá. Feltűnő, hogy a Magyar Nemzetnek, Demokratának és Pesti Srácoknak 2020-tól egyszer sem sikerült a top 10-be kerülniük, bár e lapok újságíróinak hangoskodásait nem lehetséges nem észrevenni.
(folytatása következik)
Darvas Béla
Előzmények: Alapítványok, gongók és szolgáltatók – No1 Ars gratia artis; No2 – Agitprop intézetek; No3 – Álcivilszervezetek; No4 – Piszkos 12; No5 Újságírók és sajtómunkások; No6 Polbeat
