Az akkumulátor iparág árnyoldala

A Civil EU Elnökség keretében a magyar civil szervezetek képviselői összesen 7 eseményt tartottak, olyan témákban amelyek a hivatalos magyar elnökség keretében egyáltalán nem, vagy legalábbis elhanyagolható figyelmet kaptak. Az utolsó esemény a november 22-én tartott „Az EU és Magyarország Akkumulátor Stratégiájának Lehetőségei és Veszélyei” című konferencia volt.

Érdekes volt látni, hogy a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége által szervezett 3 konferencia közül ez az esemény vonzotta a legnagyobb média érdeklődést. A konferencia másnapján már beszámolót közölt az Euronews és a Magyar Hang is, és további cikkek is várhatók a nemzetközi médiában is. A fokozott érdeklődés nyilván köszönhető annak is, hogy néhány nappal a konferencia előtt a Magyar Akkumulátor Szövetség egyik műhelytanulmányából kiderült, hogy – a korábbi hivatalos tagadások ellenére – Győrszentiván területére valószínűleg szintén akkumulátor gyárat terveztek.

Mint moderátor vettem részt a rendezvényen és nekem az alábbi négy információ volt a legérdekesebb az egyébként nagyon színvonalas előadásokból:

1. Dr. Győrffy Dóra  közgazdász kutató előadásában hangzott el, hogy az akkumulátor iparági beruházásoknak eddig adott állami támogatások mértéke 177.000,- EUR/munkahely volt. Ez mintegy 70 millió forint (amihez nagyon hasonló összeg hangzik el a Szabad Európán éppen a konferencia után közzétett videóriportban is, lásd 5:32 perctől), aminek minden bizonnyal minden magyar Kis és Középvállalkozás is nagyon örülne.
   
2. Szabó Lajos, iparbiztonsági szakértő tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy az iparbiztonsági hatósági ellenőrzés annyira gyenge jelenleg hazánkban, hogy 40 évre van szükség arra, hogy minden munkáltatót végigjárjanak az ellenőrök. Hab a tortán, hogy két vármegyében évek óta nincs iparbiztonsági hatósági munkatárs.
3. Dedák Dalma a WWF Magyarország környezetpolitikai munkatársa  felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Befektetési Ügynökség honlapján az akkumulátor iparági cégek tudomására hozzák: az egyik komperatív előnye hazánknak az, hogy kedvező jogi környezetet teremtettek, amit a beruházók igényeihez igazítottak (és ez nem vicc, ahogy a kép is bizonyítja). A környezetvédelem lenullázva!
4. Rana Pant az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság részéről megerősítette előadásában azt a jogértelmezést, amit a visszagyűjtendő, használt akkumulátorokkal kapcsolatban a civilek már régóta hangoztattak: a visszagyűjtési és feldolgozási kötelezettség az akkumulátorgyártónál keletkezik és nem a gépjárművet eladó kereskedőnél

Végül a transzparencia jegyében álljon itt a konferencia szervezőinek nyilatkozata, amiben mind az Európai Unió, mind a magyar kormány felé megfogalmaztak javaslatokat és követeléseket. 

Európai Unió felé megfogalmazott javaslat csomag

• Az elektromobilitáshoz kapcsolódó iparágak, ideértve az akkumulátor-iparági teljes termékláncot, tartozzanak az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv  hatálya alá és szülessen minél hamarabb az összes területre kötelező érvényű legjobb elérhető technológia.
• Támogatjuk, hogy az akkumulátorhulladékok, így a lítium alapú akkumulátorok is, veszélyes hulladéknak legyenek minősítve, mert nem elfogadható az a jelenlegi – például magyar – gyakorlat, amely a számos veszélyes komponenst tartalmazó gyártás során képződő lítium akkumulátorhulladékot nem tekinti veszélyes hulladéknak.
• Az elektrolit vegyi összetételét, adalékanyagait ne lehessen ipari titoknak minősíteni, mert potenciálisan mérgező, gyúlékony és esetleges szennyezését jelenleg nem lehet monitorozni.
• Szigorú EU-s előírásokat dolgozzanak ki az akkumulátorgyártás során használt anyagokra, különös tekintettel az NMP-re, mind a levegőbe történő, mind a szennyvízkibocsátás esetére.  Állapítsanak meg környezetminőségi előírásokat (EQS-t) felszíni vizekre és határértéket felszín alatti vizekre a legrelevánsabb, veszélyes anyagokra. 
• Legyen közös EU-s jogértelmezés azzal kapcsolatban, hogy hol kell az elektromibilitáshoz kapcsolódó akkumulátorhulladékot kezelni, azaz, hogy hol keletkezik az újrahasznosítási kötelezettség a gépjárművek akkumulátorával kapcsolatban, a gyártás vagy a forgalmazás országában. Az akkumulátor-újrahasznosítás egyes lépéseinek kötelezettsége is legyen világosan meghatározva.

Magyar kormány megfogalmazott pontok:

• A magyar kormány hozza nyilvánosságra a további akkumulátor-iparosítási terveit, ideértve a hulladékfeldolgozó és -újrahasznosító cégek tervezett telephelyeit.
• Kérjük a beruházások előtt a tájékoztatást és a folyamatos egyeztetést az érintett települések vezetésével és lakosságával.
• A vegyi anyagokat használó akkumulátorgyártó üzemek engedélyeztetési folyamatába legyen kötelező vegyipari szakember bevonása.
• A korábban szélerőművek elhelyezésre megállapított szabályzáshoz hasonlóan lakott területek 12 km-es, illetve természetvédelmi területek (mind országos jelentőségű mind Natura 2000) és az országos ökológiai hálózat 2 km-es körzetében ne lehessen zavaró hatású, tűz- és robbanásveszélyes, és/vagy súlyosan mérgező anyagokat használó gyárakat, üzemeket létesíteni.
• Kérünk kártalanítást a már üzemelő gyárak 1 km-es körzetében élő lakosoknak a létesítmények által okozott zavarokért, életminőségük romlásáért és az ingatlanok értékvesztéséért. 
• Minden akkumulátor iparági gyár közelében legyen nyilvánosan elérhető külső levegő, talaj, fény, zaj és vízmonitoring rendszer, aminek a költségeit a beruházók fizessék.
• Követeljük, hogy a felszín alatti víztestekből ipari célra ne lehessen vizet kiemelni előzetes vízmérleg felállítása nélkül, valamint követeljük a vízbázisok folyamatos monitorozását is.
• Szabálytalan működés esetén a büntetés az akkumulátorgyárak árbevételének százalékában legyen kiszabva, a hatóságok személyi állományát töltsék fel és az ellenőrzés legyen gyakori és hatékony.
• A gyárak titoktartási kötelezettséget csak a technológia részleteire vonatkozóan írathassanak alá a munkavállalókkal. Minden az egészségüket, a biztonságukat és a környezet védelmét érintő információt a munkáltató nyilvánosan  kötelező jelleggel kommunikáljon, büntetőjogi felelősség terhe mellett. Legyen kötelező az elméleti és gyakorlati munkavédelmi és iparbiztonsági oktatás. Az oktatók minden esetben győződjenek meg arról, hogy a munkavállalók megértették az elhangzott, bemutatott oktatási anyagot.
• Követeljük az akkumulátoripari kibocsátásokra és veszélyes hulladékokra vonatkozó EU-s irányelvek, szabályok azonnali átvételét és szigorú betartatását.