Hirdetés

Csöppet sem voltam meggyőzve, mikor 2013-ban az LMP állítólagos baloldala (annak egy frakciója: Karácsony Gergely, Jávor Benedek, Szabó Tímea stb.) kivonult a pártból és a Párbeszéd (ma Párbeszéd – A Zöldek Pártja) néven csatlakozott az MSzP-hez. Szerintem az LMP (Schiffer András) – Élőlánc (Lányi András) konfliktus után (mindkettő a Védegyletből szakadt ki) ez az esemény volt az, ami a hazai – egyébként eredendően szerény volumenű – zöld-politika bukdácsolását véglegessé tette. Látszólag volt két parlamenti (LMP és Párbeszéd) és egy parlamenten kívüli (Élőlánc Magyarországért – már Ács Sándorné, Éva vezetésével – a cégbírósági bejegyzés szerint a vezetőség megbízatása 2023. szeptemberében megszűnt, a párt utoljára 2014-ben indult választáson) zöld-pártunk is. Az LMP már Ungár Péter unortodox vezetésével jobbra hajlott el, míg a Párbeszéd MSzP-szatellitpártként az önálló pártként való önszervezést elmulasztotta. A parlamenti képviselői láthatóság és a budapesti főpolgármester delegálása nem pótolja az önálló politikai arculatot és cselekvést. Szerintem ez óriási stratégiai hiba volt, ami az LMP-ből való kiválást is megkérdőjelezi.

Hazai zöld-pártok 2010-től, és pálfordulásaik

Miért nem fordított energiát a Párbeszéd önálló zöld-párt megszervezésére? Mi akadályozta ebben az LMP-ből kivált társaságot?

Tordai Bence: A vezetői akarat és – részben ennek következtében – a megfelelő szervezeti tudás és működési kultúra hiánya volt a fő akadály. Ez a társaság abban szocializálódott, hogy felülről szervezett, némiképp elitista, kis taglétszámú médiapártként, néhány politikusán keresztül is sikeres lehet.

A Párbeszéd – LMP újraegyesülés miért nem jött létre? A tárgyalások megkezdődtek, majd Orbán Viktornak az Ungár-villában való nyaralása után elhalt. Ungár Péternek ekkor már Vitézy Dávid menedzselése járt valóban a fejében?

Tordai Bence: Valóban, nyár elején-közepén álltunk legközelebb a megegyezéshez, noha a reális célként ígérkező egyetlen mandátum elosztása, illetve a listavezetés kérdése okozott problémákat: mi Jávor Benedeket [hiszen ő már volt EP-képviselő], ők Schmuck Erzsébetet vagy Ungár Pétert látták volna szívesen a közös zöld-lista élén. De a Párbeszédben egységesen, és az LMP-tagság többségében is megvolt a valódi szándék a megegyezésre. Az LMP-t szinte egy személyben uraló Ungár azonban nem volt teljesen elszánt. A néhány hetes nyári kihagyás után pedig informálisan jelezte, ebből már nem lesz semmi, de még hetekbe telt, mire ezt hivatalosan is hajlandóak voltak kimondani: akkor már időhúzásra játszottak, és minden bizonnyal a Vitézy-projektet készítették elő a Fidesszel karöltve.

 

Mit gondolsz a LMP (EP 0,87%) súlyos népszerűségvesztéséről?

Tordai Bence: Az LMP a választók többségének szemében nem hiteles zöld-pártként, hanem egy NER-oligarcha [Ungár Péter] szabadidős projektjeként tűnik fel. Kár érte, mert közpolitikai szinten még mindig vannak értékes tartalmaik, de politikailag meghackelték ezt a jobb sorsra érdemes pártot.

A DK – MSzP – Párbeszéd fúzió, hogyan jött létre?

Tordai Bence: Az MSzP régóta a minél szélesebb körű, de legalább erre a három pártra kiterjedő szövetséggel akart nekivágni az EP-választásnak. A DK erre sokáig nem volt vevő, arra gondolva, hogy a két kis párt politikai megsemmisülésével nekik nagyobb mozgásterük lesz, de Magyar Péter [TiSza-párt] feltűnése után rapid módon újraértékelték a helyzetet, és kétségbeesetten húzták magukhoz az erre nyitott partnereket. A Párbeszéd 2022 nyara óta konzekvens zöld-stratégiát vitt, amit a DK március 19-i hívására – számomra érthetetlen és vállalhatatlan módon – sutba dobott.

Mi a probléma az értékrended szerint a DK-val, hiszen 2022-ben már az ellenzéki összefogás része volt?

Tordai Bence: 2022-ben országgyűlési választás volt, ahol a választási rendszer kényszeríti ki a közös listát. 2024-ben az önkormányzati választáson ehhez hasonlóan próbáltunk minél szélesebb körű megállapodásokat kötni, sokpárti koalíciókban indulni, megteremtve a győzelem esélyét: a DK-val, a Momentummal, az MSzP-vel is volt önkormányzati megállapodásunk. Az EP-választáson viszont nem volt ilyen kényszer, és a kampány is sokkal inkább a szimbolikus politikai térben zajlott, mint az önkormányzati szinten. Itt nem lett volna szabad a DK-val összeállni – és nem elsősorban azért mondom ezt, mert nekem van kritikám a DK felé (pedig van bőven), hanem azért, mert a választók nagy többsége nem tartja már hiteles erőnek, így közeli szövetségesként akadályává vált annak, hogy a Párbeszéd közelebb jusson a céljaihoz: a rendszerváltáshoz és a zöld-értékrend hatásos képviseletéhez.

Karácsony Gergely baloldali háttérrel

Hogyan éled meg a baloldali politika mostani mélyröpülését?

Tordai Bence: Én nem igazán láttam még ebben az országban meggyőző, hiteles, valódi baloldali pártot és politikát. Így aztán a baloldalinak nevezett pártok mélyrepülése sem tölt el bánattal: inkább esélyt látok benne arra, hogy tér nyíljon egy, a nevére méltó baloldal számára, amilyen pl. a Szikra Mozgalomból kinőhet. És hadd tegyem itt egyértelművé: én a zöld-politikát is baloldalinak gondolom, illetve szükségszerűnek tartom, hogy a 21. században a baloldali politika markánsan zöld legyen.

Milyen reménye lehet a Párbeszédnek, hiszen a mostani választási eredmény (DK-MSzP-Párbeszéd) alapján (EP 8,06%) a koalíció legkésőbb 2026-ban felbomlik, hiszen ez csak egy párt túlélésére elégséges?

Tordai Bence: A Párbeszéd szerintem megásta a saját sírját. Mióta kiléptem, nem tartom feladatomnak a párt jövőjével kapcsolatban nyilatkozni, de zöld választóként azt azért remélem, hogy a Párbeszédben még meglévő, értékes emberek és tudások hasznosulnak majd egyszer, egy valódi, sikeres zöld-párt felépítésekor.

Hogyan képzelsz el egy új zöld-pártot?

Tordai Bence: A kulcskérdés talán nem is annyira a milyen, hanem a mikor. Azt az európai példák alapján nem nehéz körvonalazni, hogyan kéne kinéznie egy vitális zöld-pártnak: tagok és aktivisták sokaságát bevonó mozgalmi, részvételi jellegű szervezeti működés, egy reziliens, igazságos és fenntartható társadalomról szóló jövőkép, és az ezt leképező, bátor, progresszív közpolitikák, amelyekből kirajzolódik a zöld átállás, a fenntartható visszavonulás útja és egy poszt-kapitalista gazdasági-társadalmi modell. Ezt viszont csak egy plurális politikai térben van esély felépíteni; a rezsim lebontásáig a zöldeknek egyesíteniük kell erejüket minden tisztességes, hiteles, rendszerváltást célzó, demokratikus párttal és mozgalommal.

Tordai Bence a Budapest Pride felvonulásán, mint támogató (Fotó: Juhász Gábor)

2026-ban minden bizonnyal zöld-párt nélkül marad Magyarország. Magyar zöld-pártra – aminek természettudományos alapjai vannak – szerintem nagy szükség van. Minden mai történés ezt sugallja. Sok munkával erre készülni kell. Az eddigi választások azt mutatták, hogy a választók nehezen adnak bárkinek is új esélyt. Ez Vona Gábornak és Jakab Péternek sem sikerült. Szerintem Ujhelyi István is így járt volna. A környezetpolitikának a természettudományok talajáról kell eldobbantani, az aktivista alapú zöld-politika (az LMP ma már ilyen) szerintem nem véletlenül kérészéletű.
Személyesen kizártnak tartom, hogy a környezetpolitika beépül minden párt programjába. A hazai populista jobboldali pártok (Fidesz-KDNP, TiSza-párt, Mi Hazánk) egyikének sincs zöld-programja és hiteles aligha lesz 2026-ig. Ők beérik Áder János látványzöldségesével. Modellként is másolható.

Darvas Béla

Kapcsolódó cikk:  Az LMP röpte – A kilátónál Schmuck Erzsébettel

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás