Jakab István (MDF → Magosz → Fidesz) – a 2005-ös gazdavezér – bizonyára elsietne az akkori énje mellett annyira ismeretlennek tűnne. Jakab egykoron, a Kecskeméti kamu-bombariadó után (a büfésátorban isteni volt közben a bőrös-pörkölt, a falusi cipó és a házi csalamádé) a családi gazdaságokról beszélt, mindjárt Ángyán József után. Jakab volt ott is a hangoskodó külalak, a tartalom Ángyán. Mára a 75 éves Esván’ bátyám magába szerelmesülten játssza, hogy ő még az igazi Jakab, aki megmaradt a 2005-ös gazdafelvonulás mementójaként. A hajdúbagosi szaktechnikus rendeztette meg 2020-ban a Budapesti Vigadóban a luxizó gazdahacacárét. Járt neki, mert megérdemelte. Ő maradt a paraszti múlt kirakati mártírja és hőse. A Fidesz-KDNP pumpálta fel a ma is fontoskodó figurát. Kellett a pártnak valaki, akiről elképzelhető, hogy belelát a faluba és a mezőgazdaságba. Ezt az illúziót szállította Jakab gazda. Hovatovább Ángyán József, Ácsné Éva (címkép), Bagi Béla, Kajner Péter munkásságát feledje akkor homály. Jobb, ha megtámasztatlan ez a Fidesz-KDNP-be olvadó gazdafrakció, annál könnyebb a kezelése. A pálinkában utazó Font úr (MDF → Fidesz-KDNP) majd készségesen közvetít, ha van mit.
Jakab István beszéde a gazdabálon (Átlátszó, 2020. július 12.) Köszönöm mindazoknak, akik eljöttek. Köszönöm mindazoknak, akik segítették, hogy a rendezvény létrejöjjön. Első alkalommal… itt… fogadalmat tettünk, és álljuk a szavunkat. Nekem az a meggyőződésem, hogy tizenöt esztendővel ezelőtt komoly gondban voltunk… A gazda sokat szenvedett, és szenved ma is, de… a gazda mindig helytállt, és helytáll ma is. Mi vidékiek már csak ilyenek vagyunk. De, amikor megfogadtuk, mikor gondunk volt, és feljöttünk több mint ezer traktorral Budapestre, akkor azt mondtuk, hogy lesz még egyszer ünnep a világon… és lett egyetlen traktor. De csak azért, hogy büszkeségünk, erőnk jelképeként itt álljon a Vigadó előtt, ahová immáron mulatni jöttünk. Immáron azért jöttünk, hogy … megmutassuk, igen van erőnk, hitünk, bátorságunk és képességünk arra, hogy szeretteinkkel együtt ünnepelni tudjunk.
Ma már annak a Raskó Görgynek (MDF → Momentum → Tisza) a szövegét idézi Esván’ mondandója, aki a magyar mezőgazdaság skanzenesítésével vádolta meg Ángyánt (közvetve az önálló mondanivaló nélküli Jakabot is, de ki tudja azt, hogy 2005-ös szünetekben kivel konzultált serényen a telefonján és miért húztak köré teret bizalmi emberei. Tény, hogy Rogán Antal volt a Fidesz felől a 2005-ös gazdatüntetés kapcsolata (Németh Imrének is igaza volt, és később Gyula bá’ is jelentkezett, mint a többiek előtti titkos kapcsolat.
Kinek ígérhetett Jakab? (Átlátszó, 2020. május 10.) „Bagi Béla, a Magosz 2005-ös alelnöke, a demonstráció egyik szervezője és irányítója már nincs mellette. Éppen ő nyúlt utána később, hogy a mezőgazdasági tárca ne alkalmazza. Mindezt a személyes kritika miatt, amelyben Bagi szembesítette Jakabot a tényekkel. Ángyánnal sem találkoznak már régóta. Lemondásakor Jakab mosta kezeit, mint minden párttársa, akik csak afféle időszaki álbarátok voltak. Osztoztak vele a jóban, és körülbelül ennyi. Jakab a szavát sem emelte érte, csak az utódlás, a megüresedett államtitkári szék érdekelte, izgatta. Budai Gyula, a gazdatüntetési sofőrje lett Ángyán utóda. Jakab az ellenzéki képviselői ideje alatt az Irodaházban egyszer kéretlenül leült hozzám (a GMO-Kerekasztal elnöke voltam akkortájt), és rendületlenül mesélte, hogy ha nem tud kiállni a családi gazdaságokért, akkor megy haza, mert van neki becsületes foglalkozása, nem alkuszik meg semmiképpen. Azóta is azon gondolkodom, hogy hol kezdődhetett el nála a megalkuvás, ami politikusi pozícióban nem ritkaság, és mi is lehet a becsületes foglalkozása?”
El a kezekkel az agrártámogatásoktól!
(NAK, 2024. október 29.)
„Az Európai Bizottság arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a gazdáktól, és kétes minőségű import élelmiszerekkel árasztaná el a piacot, veszélyeztetné az élelmezésbiztonságot (sic!). A NAK és a Magosz online petíciót indított ez ellen, amit a magyar kormány is támogat – az aláírásgyűjtés október 29-én indult… […] A témában Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke és Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes tartott sajtótájékoztatót, egyúttal elindítva az aláírásgyűjtést […] Papp Zsolt György hangsúlyozta: a magyar kormány elkötelezett az agrárium mellett, kimagasló mértékű, 80%-os nemzeti forrást biztosít az uniós pénzek mellé (sic!) […] Jakab István emlékeztetett, hogy az év első felében hatalmas gazdatüntetés-hullám söpört végig Európán, tiltakozva a Green Deal ellen…”
– A magyar mezőgazdaság vezetői igen sokféle forrásból jutnak pénzhez. 2024-re rendelkezésre álló összeg 27 jogcímen 500 milliárd forint, amit pályázatok alapján oszt el az agrártárca, amelynek ebbéli felelősét (Feldman Zsolt, helyére érkezett Viski József jogász) éppen most váltotta le a miniszter. A magyar mezőgazdaság kormány-hű vezetőinek tehát kedvező ez a mai leosztás, ahol a területalapú támogatás nagy részét a mai földesurak (Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor, sőt a belga Claessens-család) kapják. Sem a Magosz, sem a NAK nem képviseli a kisüzemek és a családi gazdaságok érdekeit. A 2005-ös gazdatüntetés elveinek már semmi köze ehhez a mai nemzeti tőkésosztályi nyomuláshoz, ami szimplán a NER érdekeit támogatja. A környezetbarát mezőgazdaság ellen való fordulás teljesen egyértelmű. A mezőgazdasági tárca Green Deal-ellenes, agrokemizálás-párti, így a fogyasztókat is cserben hagyta! Semmiképpen nem szeretne kiterjedt és jól támogatott, így olcsóbb biogazdálkodási szektort. Csak a vidéki színpadokon beszél a minőségi magyar élelmiszerekről, de közben a nagyüzemi, kemizált és gépesített mezőgazdaságot támogatja. Az Európai Unió szabad utat adott a génszerkesztett (NGT) növényeknek, de az ebbéli tirádáit tekintve szélsőséges magyar agrárvezetés most mélyen hallgat, illetve a géntechnológiát pártoló szervezettel (IMBE) tárgyal. A kérdést kezelni képes, irányításra alkalmas vezető a tárcánál nincs, ezért hát a tárca a véleményét sem tárta a nyilvánosság elé.
A K-monitor gyűjtése
2025-ben is megvédjük a magyar gazdák érdekeit (MTI, 2025. január 6.)
„A miniszter [Nagy István] a legfontosabb eredmények között említette, hogy »hazánk vezetésével sikerült megvédeni a gazdák támogatását.« De a veszély nem múlt el – figyelmeztetett, hozzátéve: »Brüsszel és hű kiszolgálója, Magyar Péter (sic!) továbbra is azon van, hogy elvegye a gazdák területalapú támogatását, és azt Ukrajnának adják (sic!).«
– Tehát jelenlegi pártunk és kormányunk szíve a helyén van, mint anno János bácsi idejében is. A miniszter ízléses hálálkodása nagyon is korabeli. Óh, azok az álló és szűnni nem akaró nyílt színi vastapsok. Magyar Péter mezőgazdasági szerepét sem látom fajsúlyosnak. Még mezőgazdaságot vezető jelöltet sem mutatott fel. Az élet iskoláját járó, diploma nélküli Kökény Attila futott nála egy kört, és tudálékos spin doctorunk, Raskó György is szóba került, de aztán a széles körű tiltakozásra gyorsan elállt tőle. A dilettáns vezetőkeresés nekem is ijesztő, hiszen ennél még a Nagy által vezetett tárca is minőségibb megoldás. Más vonatkozásban persze ez a Nagy vezetett párthű adminisztráció dermesztő egy, a mezőgazdaságot vezető jogásszal (Feldman Zsolt, Font Sándor rokona), aki éppen most került lapátra, mint előtte az élelmiszer-biztonságért felelős, felkészületlen Nobilis Márton (aki talán apuka játszmáiért), vagy bukott egyszerűen, mint az alkohol hatására emléktelen nőverővé vált Győrffy úr.
„»Ebben a helyzetben különösen fontos az az agrárpetíció, amit a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara indított« – mutatott rá. A petíciót már több mint 200 ezren írták alá – jegyezte meg, majd úgy folytatta: fontos, hogy itt ne álljanak meg, mert a petíción keresztül megnyilvánuló támogatással a magyar kormány »akár hegyeket is meg tud mozgatni Brüsszelben (sic!)«.
– Hegyeket? Lehet, bár ebben idős Orbán a szakkáder. Agrárpolitikát azonban aligha. A kérdés mit lépnek ezt követően az EU valóban súlyos államai. Én nem látom azt, hogy a területalapú támogatás javított volna Magyarország mezőgazdaságának teljesítményén. Bizonyos termékekből kifejezett hiány van. Én is francia krumplit veszek, hiszen az van a boltban. Az élelmiszerárak soha nem látott ütemben emelkednek Magyarországon. Ez a tárca munkáját dicsérhetővé nem teszi? Szerintem a területalapú támogatás az ügyeskedésre ösztönöz, a kamu-parlagoltatásra. Szerintem termékalapú támogatást kellene bevezetni. Azt támogatni, ami életképes és megtermelt érték alapján. Ezt is csak korai, felépülő állapotában. Az egyéb célokat (várjuk a nyugati földvásárlókat, addig befektetés a föld) támogatni nincs értelme. Hovatovább a magyar mezőgazdaságnak is a valóságos piacon kell magát megméretni, és nem támogatni a siránkozó változatait. Tessék végre a magyar mezőgazdaságnak is ismét kitalálni magát. Volt olyan már, hogy nagyszerűen működött Ukrajna mellett is!
„Nagy István hangsúlyozta: egyszerűbb, gazdabarát új támogatási rendszert várnak Brüsszeltől, az uniós agrárpolitika középpontjában a gazdálkodóknak kell állniuk – húzta alá.”
– Én úgy gondolom, hogy fogyasztóbarátnak kell az agrártámogatásnak lenni és termelésre ösztönözni, vagyis azt a mezőgazdasági tevékenységet kell támogatni, ami a fogyasztó érdekeit szolgálja. A vásárló dönti el, hogy mire költi el a pénzét és a termelőnek ezt az igényt kell kiszolgálni. Az államnak az elszabadult (hasznát a termelői haszon fölé emelő) kereskedelmet kell fékeznie.
„»Az a dolgunk, hogy meg tudjuk védeni a gazdákat, a felelős élelmiszer-fogyasztókat (sic!), a magyar családokat« – jelentette ki [Papp Zsolt, NAK]. Hozzátette: az állattartás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nincs magyar gazdaság állattartás nélkül.”
– Kik azok a ’felelős élelmiszer-fogyasztók’, akiket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megvéd? – tűnődöm. Miféle értelmetlen szóvirág ez?
„Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke úgy fogalmazott: az EU-nak kiváló stratégiája van arra, hogyan lehet az ukrán mezőgazdaságot integrálni az unióba, ám »egy gondolata sem volt arról«, hogy mindez milyen hatást vált majd ki, illetve hogyan teszi tönkre az európai gazdákat.”
– Jakab állattenyésztő tehát nem versenypárti. Pártolja a hatékonyság nélküli sunnyogó termelőket. Se gyümölcs, se zöldség, se krumpli, se háztáji minőségű baromfi nincs már az országban, csak égbe szökő sertés-, marha- és birkaárak. Európában egyedülálló súlyos járvány forrása vagyunk. Nagy ívben tesz rá a hajdani kisgazda-jellegű vezér (ma nagyüzemi szólótáncos), hogy az élelmiszerárak emelkednek, s ebben a magyar fogyasztó sem ellensége a saját pénztárcájának, hiszen nem milliókat keres a pártos mondanivalójával, mint a mai mezőgazdaság akciózó képviselői, hanem nyugdíjból tengődik.
A Magosz tiltakozik az ellen, hogy Ukrajnát felvegyék az Európai Unióba (MTI, 2025. április 4.)
„Elfogadhatatlan és határozottan tiltakozunk az ellen, hogy Ukrajnát felvegyék az Európai Unió tagjainak sorába úgy, hogy közben már az előcsatlakozási forrásokat is fizetik az ország számára, ezzel ugyanis az uniós gazdákat teszik tönkre – jelentette ki Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke Brüsszelben pénteken.”
– A 2005-ös gazdahős emberei 250 ezer aláírást szedtek össze és azt kivitték Brüsszel városába. Gondolom megpróbálkoztak volna az elképzelt hegy elmozdításával, de ott ilyen nem volt. A település a Zenne fölöttébb lapos, hajdan mocsaras völgyében fekszik. A székház előtt bemutatták a posztert, az esetleges járókelők pedig találgathatták, mit akarhat vajon a kilenc főt számláló flash mob, aminek a nyelvét sem tudták kitalálni. Gazdavezetőink videót is készítettek, amelyen Jakab gazda indulatosan villogtatja a szemét, ahogy emlékezett még rá. Aztán ha maradt sütnivalójuk, akkor elmentek egy jól ízesített garnéla-, vagy kékkagyló-levesre, amit belga sült-krumplival tálalnak. Illik rá a sokféle belga sör.
„Jakab István magyar [!] újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: »vészjósló híreket kaptunk Brüsszelből«.”
– Ha valójában magyaroknak nyilatkozott felkent emberünk, akkor miért ment ki ez a Magosz – NAK frakció az újkori labancokhoz? Olcsóbb lett volna idehaza néhány traktor árnyékában rendezni a pourparler-t. Hovatovább, nem lehetett volna a poszter esetleg angol nyelvű, ha már valóban az Európai Unió a megszólított. Ja, hogy itt még fejben nem tart a Magosz és sziámi testvére a NAK?
„Szavai szerint Brüsszel (sic!) azon dolgozik ugyanis, miként lehetne az agrártámogatásokat átalakítani, hogyan lehetne azokat a forrásokat, amelyek kiszámíthatóan rendelkezésre álltak, teljesen más csatornákon máshova, többek között Ukrajnába elirányítani […] Ukrán gabonával árasztották el Európát, a helyzet tarthatatlan. Az orosz-ukrán háború kapcsán az európai agrárpiac romba dőlt (sic!), a gazdák kiszámíthatatlan helyzetbe kerültek. Az ellenőrzés és a szigorú szabályozások nélküli ukrán mezőgazdaság uniós integrációja pedig az élelmiszer-biztonságot (sic!) is veszélyezteti – hangoztatta. »Visszautasítjuk, hogy Brüsszel elfogadhatatlan körülményeket akar teremteni a gazdák számára« – fogalmazott.”
– A RASFF szerint az ukrajnai importélelmiszerek minősége nem rosszabb, mint a magyar. Jakab István tehát tényt állít, amit bizonyítani illik! Ezt a jelenlegi európai uniós élelmiszer-biztonsági adatokból nem lehet (a raktár-fertőtlenítésre használt chlorpyrifos-használat talán csak a kivétel). Esetleges nemzetközi pert a Magosz elveszítene az Európai Unióval szemben. Ukrajna ekkor hitelrontás és a piacon elmaradt haszonért indíthatna kártérítést pert. Nem kellene ezt a lehetősége kockáztatni! Azt sem, hogy a versenytől való félelem miatt egy szomszédos nemzetet magunk ellen haragítsunk. Az Európai Unió az önhitt és önérdekű viselkedése miatt már így is leírta a külön-utas (orosz- és kínabarát) Orbán-kormányt.
250 ezer gazda üzent magyarul Brüsszelnek (Agroinform, 2025. április 4.)
„Ukrajna tervezett uniós felvétele, a közös európai hadsereg vagy éppen a közös uniós hitelfelvétel jelentős többletkiadásokkal járna, ehhez pedig az agrártámogatásoktól vonnának el forrásokat. Ezeket a támogatásokat a gazdák viszont nem ajándékként kapják, ezért nagyon szigorú élelmiszer-biztonsági és állatjóléti feltételeket kell betartaniuk – áll a közleményben. Hozzáteszik, hogy a területalapú támogatás megszűnésével viszont a gazdák jelentős versenyhátrányba kerülnének az EU-n kívüli szereplőkkel szemben… […] Az ukrán import a háború kitörése óta nagy nyomás alatt tartja az EU mezőgazdaságát, különösképpen az Ukrajnával határos államok termelőit. A helyzetet tovább súlyosbíthatja Ukrajna európai uniós csatlakozása. A háborús ország felvétele súlyos vérveszteséget [ritkán ízléstelen fogalmazás] okozna az EU mezőgazdasági termelésének. Elvonná a tagállamoktól, így Magyarországtól is az európai uniós agrártámogatások jelentős részét, ezáltal Ukrajna válna az agrárforrások legnagyobb haszonélvezőjévé, a KAP teljes költségvetésének mintegy harmadát kapná meg a közös alapból. Ez elfogadhatatlan…”
– Nettó irigykedés, ami a szövegből kiolvasható. Ez a Habony-művek (H4V4) álhírröptetésének következménye még mindig. A Magosz és csatolt részei rettegnek az ukrán termelőkkel (gabonafélékben lehet jelentős) való versenytől, ami az európai és magyar élelmiszer árakat leverheti. Ennek viszont a fogyasztók csak örülnének. A Magosz álláspontja morális nézetből aggályos és szerintem demokrata számára vállalhatatlan is, hiszen saját gazdasági érdekből egy másik nemzet EU-csatlakozását gátolnánk, ami szégyenletes!
Fotó: Bodnár Boglárka/MTI
A magyar gazdák 2025-ben is számíthatnak a kormányra (ATv ’Híradó az Egyenes beszédben’, 2025. április 4.) Bemondó: „A magyar gazdák tiltakoznak a terület alapú támogatások megszüntetése ellen jelentette ki a Magosz elnöke. Brüsszelben Jakab István azt mondta, Brüsszel azon dolgozik, hogy hogyan lehet átalakítani az agrártámogatásokat, és az arra szánt pénzt másra költeni. Ez pedig elfogadhatatlan. Kiemelte, ezzel a lépéssel az unió a gazdáit teszi tönkre. Hozzátette, nem hitegetésre és ígéretekre van szükség, hanem átgondolt egyeztetésekre a gazdákkal.” Jakab István: „A bizottság elnök asszonya vegye tudomásul, hogy a gazdák itt az Európai Unióban élni akarnak, a gazdák nem skanzent akarnak üzemeltetni, nem egy agrárskanzent Európa szívében, hanem valós intenzív, a valós adottságainkat kihasználó, az erőforrásaikat kihasználó módon akarnak gazdálkodni, és ez valamennyi uniós és valamennyi magyar polgár érdeke.”
Szóval ez a 75 éves szaktechnikus az, aki a magyar mezőgazdaságnak lenne a szóvivője? Nem inkább vérbő bohózat főszereplője? Róla formázzák majd az újkori tanút? Álltak ott kilencen virtuális gazdák a brüsszeli adminisztráció székháza előtt, felmutatták a műanyagra nyomott posztereiket és videót készítettek a magától felzúdult magyar vidéknek, aki valamiért rettegi az ukrán gabonát. Kötelező azt megvenni? Tényleg rosszabb, mint a miénk? Ha igen, akkor miért izgulunk? Hogyan, lehet végül ezt a színjátékot minősíteni?
Darvas Béla
