2024. március 18-án az Éghajlatvédelmi Szövetség szervezésében tartott „1,5 fokon innen és túl – klímatörténetek fórumbeszélgetés” eseményre hívtak, hogy osszam meg a résztvevőkkel a klímatörténetemet. Nem tudom mennyire erős az írói vénám, de egy kétfelvonásos színművet sikerült alkotnom, Győr városában tervezett, “rémálmodott” 400 hektáros újabb ipari terület kialakításáról.
Szereplők fontossági sorrendben: 7029 választópolgár, 400 hektár termőföld, egy alaptörvény, egy építési törvény, egy kormányrendelet, egy helyi szabályozási terv, és egy városi klímastratégia.
Első szín: a magyar parlament épülete.
Az országgyűlési képviselők elfogadják hazánk új alaptörvényét, amelynek P cikke kimondja:
A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki – vagyis az önkormányzatok – kötelessége is.
Taps, a függöny legördül
Második szín: Győr város polgármesteri hivatalában vagyunk 2019-ben, a díszteremben, közgyűlés zajlik. A résztvevők elfogadják a város helyi építési szabályzatát és az ehhez kapcsolódó szabályozási tervet, amiben a korábban említett 400 hektár mezőgazdasági területként, zöldterületként szerepel
Most ugrunk 2 évet az időben a szín nem változik, de a szereplők kicsit igen, hiszen új polgármestere van a városnak. A közgyűlés elfogadja a KEHOP pályázat keretében írt városi klíma stratégiát. A dokumentum helyesen megállapítja, hogy a beépítettség növekedése, a zöldfelületek csökkenése veszélyes, mert a burkolt felületek növekedése következtében a városi hősziget-hatás erősödik. A város ezért vállalja, hogy a közigazgatási területén található zöldfelületeket és természetközeli területeket fenntartja, tudatosan és természeti alapon fejleszti.
Mindenki elégedett mert van egy papír, a stratégia. A feladat már csak az, hogy ez ne egy papírtigris legyen, hanem megvalósított stratégia
Taps, a függöny legördül.
Harmadik szín: lesötétített szobában vagyunk valamikor 2021 végén esetleg 2022 elején. A szereplőket sajnos nem látjuk, csak a hangjukat halljuk.
Megállapodnak arról, hogy a városi klímastratégia ellenére Győrben nem tartják fenn a zöldfelületeket, hanem 400 hektár GIPZ övezetet alakítanak ki, amire mi nézők nem tudjuk mi szükség van. A biodiverzitás folyamatos csökkenése, a klímaváltozás vagy akár a helyi lakosok egészsége biztosan nem indokolja a jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezet kialakítását.
A harmadik szín végén időutazás történik, hiszen a 2022-es titkos tárgyalás hatására módosul egy 2018-as rendelet. Kiegészül a 6ZS (IGEN 6ZS!!!) paragrafussal.
Mi választópolgárok, mint nézők, döbbent csendben ülünk, elfojtott taps talán csak a páholyok felől hallatszik, ahol az üzleti élet meg nem nevezett képviselői ülnek. Függöny
Negyedik szín: Győrben vagyunk a győrszentiváni sportpályán, ahol helyi lakosok aláírásokat gyűjtenek a 400 hektáros GIPZ övezet ellen, annak érdekében, hogy a terület legalább mezőgazdasági övezet maradjon, jobb esetben zöldfelület fejlesztésként erdő legyen. A lakosok munkájának eredményeképpen 7029 aláírás gyűlik össze a mintegy 12000 lakosú településrészen.
A hatalmas és megérdemelt taps után, a függöny leereszkedik
Ötödik szín: ne szépítsük egy kocsma, több győrszentiváni lakossal, 2024 júniusában.
A résztvevők önfeledten ünnepelnek. A polgármestert, aki nem vette figyelembe a 7029 helyi lakos véleményét sikerült leváltani, a helyi képviselő a civilek egyik tagja lett, egy kétgyermekes anyuka, akit nehéz lenne Soros vagy CIA ügynöknek bélyegezni. A város talán most lehetőséget kap arra, hogy megvalósítsa a 2021-ben elfogadott klíma stratégiáját.
Ováció, függöny…
Hatodik szín: kormányhivatal 2024 decembere.
Valaki sejtelmes mosollyal az arcán határozatot ír. A határozatban közli, hogy a 400 hektár már 2022 januárja óta GIPZ övezet (hála a kormányrendeletnek). Az hogy ez sérti az építési törvényt, mert jelentősen csökkenti a város biológiai aktivitás értékét, és klímaproblémákat okoz, mert növeli a városi hősziget kialakulásának kockázatát, őt és a kormányt nem érdekli.
Fondorlatos csavar a történetben: a helyi szabályozási tervet a jogszabályokkal összhangba hozni a helyi jogalkotó – vagyis az önkormányzat – feladata. Tehát amit Budapesten elrontottak a sötét szobában, azt Győrben az önkormányzati dolgozóknak kell majd kijavítaniuk,…valamikor és ki tudja hogyan.
Itt van vége az első felvonásnak. Hogy mi történik a második felvonásban még nem tudjuk, de majdnem biztosan fájdalmas és költséges perek sorozata következik, ahelyett hogy az alaptörvény P cikke szerint védenénk a biológiai sokféleséget és próbálnánk csökkenteni a klímaváltozás hatásait.
Úgy tűnik még mindig nem értjük: a klímaváltozásra úgy tudunk legjobban felkészülni, ha nemzeti parkjainkat megóvjuk, zöldfelületeinket nem építjük be, a természetes élőhelyeket helyreállítjuk. Természetes élőhelyek nélkül nincs élhető klíma!
