Mottó: „Jó lenne, ha szárazságtűrésre génszerkesztett vetőmagokat használhatnánk, ami az Egyesült Államokban vagy Dél-Amerikában általános gyakorlat (sic!). Csakhogy ez nálunk és az EU-ban egyaránt tabu.”
„Nehogy a Fidesz gyakorlatát kövesse az ellenzék!” – mondta Raskó György László 2021-ben a Népszavának: „A mezőgazdaság jövője a hormon- és kemikáliamentes intenzív termelés…”. Itt most el is lágyulhatnánk csöppet, hiszen ez ugyanabból a hírforrásból származik, amely 2012-ben még a skanzen szóval bélyegezte Ángyán József részben emésztett terveit. Ugyanis vagy intenzív (műtrágyákkal és növényvédő szerekkel tuningolt) termelésről beszélünk, vagy tudásra és hagyományokra alapozott kézműves munkáról, ami a természeti állapotokhoz a legközelebb van. Nem mintha a nagybirtokos Raskót a mezőgazdászok mérvadó véleménymondónak tartanák, hiszen nem agrármérnök, hanem gazdasági számításokban jeleskedő közgazdász. Megfelelő mélységű biológiai és ökológiai alapképzettsége sincs, amivel el tudna igazodni a mai termelési módok között, bár odahaza (Karcagon) tanulhatott mindennapi gyakorlatot. Kétségtelen, hogy a vállalkozási hálót kézben tartó nagygazdaként vannak tanácsadói, de a saját gazdasági érdekei azok, amelyek valójában irányítják. Így, sokat nyilatkozik a sertéstenyésztés áldatlan állapotairól, hiszen Lajoskomáromban ahhoz (is) fűződnek családi érdekei. Ma a Momentumban jeleskedő fia, Raskó László György vette át a Lajoskomáromi Sertéstenyésztő Kft.-ben lévő tulajdonrészét, ahogy a ceginfo.hu mutatja. A hazai ellenzéki média (pl. ATv) azonban az ország készséges Gyuri bácsijának láttatja, aki szánt, vet, boronál, sertést hizlal és elad, hovatovább csinosnak tűnő kereskedelmi trendeket vázol fel, amiket többnyire az amerikai farmerszövetség kiadványaiban is megtalálhatunk. Érti a csíziót és el is adja azt a szájtátiaknak. Elégedetlenkedő mezőgazdáknak mondom: Tetszettek volna megszólalni (értsd forradalmat csinálni), és nem lesajnálva hallgatni!
Raskó György az LMP-ről (Mozgó Világ, 2020): „Az LMP-t a Fidesz találta ki (sic!), ezt tudom biztosan (sic!), taktikai lépés volt, hogy olyan ellenzékük legyen, akik valójában ők maguk. És a látszat más volt mindvégig, mint a valóság. Az LMP-vel nemcsak ez volt a baj, hanem az is, hogy teljesen amatőr szakpolitikusokkal (sic!) léptek színre. Az agrárterülethez és a valódi környezetvédelemhez nem értettek. Dilettáns csapat (sic!)… […] Beszélhet Schiffer [?] bármit, tudom (sic!), hogy milyen célból szervezte [?] egykor az LMP-t. Most már nem számít, végük van, a Momentum elviszi tőlük a környezetvédelem iránt fogékony fiatalokat (sic!), akik a zöld-program miatt keveredtek át erre a térfélre. A Momentum zöld-programja reális (sic!), ez hamarosan látványos előretörést hoz. Az agrárterületen a Momentum fogja képviselni az organikus (sic!), hormon- és vegyszermentes termelést. Ami nem azonos a divatos biotermeléssel [?], az szimpla szélhámosság [?]. Azt a tudásalapú mezőgazdaságot jelenti, aminek lényege a modern ökotársításos (sic!) szisztéma, például a rovar- és növényvédelem együttes (sic!) alkalmazása. Felkarolják a nem szintetikus, hanem a természetben található vegyszerek elterjesztését is. Mindez egészen más oktatást tételez föl, ma az egyetemeken nem tanítják (sic!). A Momentum programja szakít az iparszerű 20. századi agrártermelési móddal, jön a tudásalapú mezőgazdaság [?].”
– Mindig azt hiszem, hogy engem már nem lehet meglepni, de ez a szöveg … hát, ez nagyon … fájin. Schiffer András 2016-ban lemond az LMP társelnökségéről és 2018-ban kilép a pártból. Hogyan olvashat be neki Raskó 2020-ban, mikor már négy éve nem a párt vezetője? Demeter-Keresztes, majd Schmuck-Kendernay/Kanász-Nagy, akiről beszélnie kellett volna. Amatőr agrárszakember lett volna Sallai R. Benedek – jól ismertem –, dehogy is! Ki ítéli meg az ő agrárszakemberségét? Raskó György közgazdász? Na, ne mán’. A Momentum lenne a reális zöldek politikai csapata? Ők nem azok, akik valójában nem is zöldek? Eddig így volt.
A Momentum – mint tudjuk – azóta sem lett zöld párt, és a Fidesz-KDNP-t sem váltotta le. Sőt, a közelében sem járt ennek. Neoliberális lett, és éppen eltűnőben.
Vajon mi raskói értelmezés szerint a szimpla szélhámosság? A rovarok elleni védekezés a növényvédelem része volt mindig, nem kellett Raskó úrnak a langyos vizet feltalálni! Mi az, hogy ökotársításos szisztéma? Az ökológia fogalma megvan számára egyáltalán? Az ökoszisztémáé? Mik azok a természetben előforduló vegyszerek? A vegyületek fogalma ismert vajon? A közgázon tanítanak agrokémiát? Jut eszembe, ha valaki nem agráregyetemre járt, mi alapján feltételezi, hogy mit oktatnak ma ott? Miből gondolja azt, hogy eddig nem tudásalapú termelést irányítottak az agrármérnökök, és ennek az új tudásnak éppen ő és a Momentum áll a birtokában? Miként lehet az, hogy ezt a lejárató célzatú picsogást az agráregyetemek nem hallják és válaszolják meg? Hová tűnt a mezőgazdasági szakma érdekképviselete?
Raskó György az intenzív biotermesztésről (Népszava, 2021): „Szerintem a jelenlegi kormány vidékfejlesztési programja rossz irány. Fordítva ül a lovon, aki akár a falusi CsOK-kal csábítana oda fiatalokat úgy, hogy nincs munkalehetőség, hiányos az infrastruktúra. Beindítanék egy falurehabilitációt, először a leghátrányosabb helyzetben lévő régiókban […] Jelenleg legalább 600-800 [?] faluban szinte megállíthatatlanul csökken a lélekszám. Az üresen álló porták száma már meghaladhatta a 300 ezret is […] Az üresen álló ingatlanokat kezdetben esetleg egy állami intézmény irányításával össze kellene vonni, az így kialakított fél-egyhektáros termelőegységek az ipari parkok analógiájára agrárparkokként működtetve, fiatal agrárvállalkozókat telepítenének az anyaországból és a környező országok [?] magyarok lakta vidékeiről […] Az állattenyésztésben mellőzni kellene a hormonok alkalmazását, a növénytermesztésben pedig a kemikáliákat […] Korábban elküldtem a vidékfejlesztési koncepciómat (sic!) a pártoknak, és ezt alapul véve ezek agárszakembereivel [?] együtt kidolgoztunk egy komplex javaslatot […] Mindenképpen fontos lenne, a szakmunkásképzéstől a felsőoktatásig sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az organikus [?] módszerek oktatására. Nem csak elméletről beszélek, hiszen néhány tulajdonostársammal együtt megvásároltunk egy 216-hektáros gyümölcsöst, ahol intenzív biotermelést (sic!) folytatunk, amit a német szabványügyi hivatal, a TÜV [?] is igazolt […] A korábbi uniós zöldítési program kétségtelenül megbukott. Kiderült, hogy nem lehet normatív módon ezt a kérdést megvalósítani egyszerre 27 országban. Ezt nemzeti hatáskörbe kell utalni, hiszen különbözőek az éghajlati, vízrajzi és talajviszonyok. Az mindenképpen helyes, hogy a tavaly májusban elfogadott zöld agrárprogramban az unió most már hosszabb távon kívánja megoldani a vegyszerhasználat mérséklését, illetve a biotermelés kötelező mértékét […] Azt támogatnám, hogy Ángyán József ezzel kapcsolatos vizsgálatainak eredményét egy úgynevezett Fehér könyv-ben kiadják.”
(forrás)
– A biotermesztés hazánkban ellenőrzött, és az erről szóló minősítést az erre szakosodott cégek (pl. Biokontroll Hungária Kft., Bio Garancia Kft.) adják ki. Intenzív biotermesztés és TÜV? Mik ezek a hajánál fogva előrángatott, a magyar gyakorlattól eltérő hivatkozások? Hol vannak azok a biotermék-fogyasztók, akik ezzel beérik?
Ángyán József Raskó pálfordulására a Facebook-on azt válaszolta: „Ugyan mennyivel lesz jobb egy esetleges ellenzéki kormány agrár- és vidékpolitikája, mint a jelenlegi kormányé… […] …Lázár János üzlettársaként, később tanácsadójaként az európai családi gazdasági modellt skanzennek minősítő és lesajnáló agrár-nagyvállalkozóra, a 3.000 ha-os Lajoskomáromi Győzelem Kft. tulajdonos ügyvezetőjére bíznák? Ne legyen igazam, de én erősen szkeptikus vagyok…”. Kétségtelenül a Green Deal tervezett intézkedései váltották ki Raskó úr gazdasági számítgatások útján való színeváltozását, de az európai mezőgazdaság elveinek drasztikus változtatási elvei végül gazdasági okok miatt megbuktak az EU tagországainak gyakorlatában, és most éppen próbálja az EU ezt újra fogalmazni.
Raskó György szerteágazó politikai pályafutása során [utolsó MSzMP-vezetők → MDF (+ ex-KISz-titkárok) → MDNP → (Fidesz-KDNP) → MMM → Momentum → Tisza] csak a zöld pártokkal nem jutott dűlőre, hiszen azok kezdetektől anti-zöldnek tartották. Ő viszont nem látott bennük néppárti jelleget, vagyis nem tartotta őket olyanoknak, akik a hatalmat belátható időn belül megragadhatják.
Környezet- és természetvédő civilszervezetek tiltakozása az ellenzéki összefogás vezetőinél (Karátson Gábor Kör, 2022): „Raskó György eddigi tevékenysége és nyilatkozatai alapján ugyanannak a környezeti, társadalmi és gazdasági értelemben is destruktív, fenntarthatatlan agrárstratégiának a híve, mint a jelenlegi kormányzat. Egy több ezer hektáros területen működő mezőgazdasági társaság vezetőjeként elkötelezett a birtokkoncentráció és a kemizált, gépesített, automatizált nagyüzem mellett. Annak a technokrata mentalitásnak a képviselője, amely a környezeti és társadalmi következményeket alárendeli a gazdasági növekedésnek, és a klímaváltozást – amint erről egy korábbi nyilatkozata tanúskodik – legfeljebb az adott évi gabonatermésre gyakorolt hatás szempontjából méltatja figyelemre. A GM növények európai termesztésében sem lát különösebb problémát vagy veszélyeket.”
– Raskó György az ellenzéki (lásd korábban Medgyessy Péter, Csepi Lajos, Mádl Ferenc, Martonyi János stb.) összefogás idején is tényezővé vált (valahogy mindig a felszínre tudott evickélni), és a Momentum révén az ellenzéki összefogás pártjai őt állították az agrárpolitikai kabinet élére, ami a fenti zöld civilszervezetek heves tiltakozását váltotta ki. Márki-Zay Péterrel való újkori kapcsolatát a Lázár-Gyapjas gorzsai birtokon végzett tanácsadói munkája és korábban Rapcsák barátsága színesíti.
Magyar állatvédők nyílt levele Magyar Péterhez (Greenfo, 2024): „…itt lenne az ideje megkezdeniük egy természet- és állatvédelemmel kapcsolatos programalkotást. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmét arra is, hogy természet- és állatvédelmi kérdésekben semmiképpen sem hagyatkozzon Raskó György úr szaktanácsaira és világnézetére. Hiszen amit ő a környezet- és az állatvédelem kérdésében, különös tekintettel annak mezőgazdasági, agrárgazdasági vonatkozásaiban képvisel, az ugyanúgy összeegyeztethetetlen, sőt antagonisztikus ellentétben áll a természet- és állatvédelem, a fenntarthatóság alapvető ökológiai és etikai elveivel, mint a rendszerváltás óta az összes eddigi kormányzati elképzelés.”
– A hazai állatvédőknek sem kedvence Raskó György, és ez talán a nagyüzemi sertéstenyésztőnek szól, és annak az érvelésnek ahogy ő a természet- és környezetvédelem dolgait felvállalók törekvéséről nyilatkozik, ami szerint mindent a piacnak rendel alá. Az ezzel kapcsolatos érvelése mindig populáris síkon mozog, vagyis a vásárló pénztárcájára sandít. Szóval, igazi kereskedő. Ez korántsem azonos az agrármérnök (kertészmérnök, erdőmérnök) nézőpontjával, aki az élő környezetre tekintettel van.
Raskó György értékel (Magyar Hang, 2024): Lázár úr szeret nagyokat mondani és szokott is általában évente legalább 1-2 alkalommal. Ez nagyon sértő volt a magyar mezőgazdaságra és élelmiszeriparra, hiszen ő is tudja, hogy a Magyarországon forgalmazott élelmiszer nagyjából 73-74%-a az hazai eredetű alapanyagból készül. Hazai feldolgozású élelmiszer, és hát ő a magyar élelmiszert minősítette szemétnek, ami elég meglepő kijelentés egy kormányzó miniszter szájából. Én azt gondolom, hogy ez nem igaz. Van egy ízlésvilág, ami Magyarországon más, mint akár Lengyelországban vagy Nyugat-Európában, hogy abszolút konkrét legyek. Itt szeretik a zsírosabb tartalmú, erősen fűszerezett és füstölt árukat, ami például Spanyolországban szinte eladhatatlan […] Én azt gondolom, hogy a magyar élelmiszeripar is általában olyan termékeket gyárt, amit a fogyasztó hajlandó megvásárolni, és hogyha a fogyasztónak az ilyen erősen fűszerezett, sózott termék felel meg… […] Sikeresek voltunk, amikor beléptünk az Európai Unióba […] Mi leragadtunk a 12-13 milliárdnál, Lengyelország elképesztő mértékben elhúzott. Élelmiszerexportban, gyakorlatilag Közép-Európa egyetlen igazán versenyképes, hatékony élelmiszer-gazdasága ma nem Magyarországon van, hanem Lengyelországban.”
– Lázár János talán a Fanta példájára gondolt, ahol a hazaiban fele volt a narancstartalom, mint Nyugat-Európában. A spanyolok ne szeretnék azt, ami zsíros, hát a jó chorizo iberico az milyen? Az kevésbé lenne zsíros és sós? És a jamon serrano? Tény persze, hogy a lengyel élelmiszer olcsóbb, de minőségében gyöngébb is, mint a magyar.
Raskó György meséje a génszerkesztésről (HVG360, 2024): „Jó lenne (sic!), ha szárazságtűrésre génszerkesztett vetőmagokat használhatnánk, ami az Egyesült Államokban vagy Dél-Amerikában általános gyakorlat (sic!). Csakhogy ez nálunk és az EU-ban egyaránt tabu. A kontinensen erős a génszerkesztést ellenző lobbi (sic!), élvezi a lakosság és a politikusok támogatását is. Szakmai érv a génszerkesztés ellen nehezen hozható fel (sic!). Ahol génszerkesztett kukoricát vetnek (sic!), ott minimális a hozamingadozás, az USA-ban például 5%-on belül van, Franciaországban viszont aszályos évben már 20-25% a hozamkiesés, nálunk meg elérheti az 50%-ot is – mint például 2022-ben.”
– Mindig is csodálkoztam azokon a valóságos tudásukról megfeledkezők ún. szakértőkön, akik tényismeret nélkül, ám annál nagyobb magabiztossággal hetet-havat összehordva oktatják ki a médiát és a közvéleményt, arra számítva, hogy a szerkesztők úgysem tudják ellenőrizni állításaikat. Nos, GMO speciális jogi státusszal megkülönböztetett növény (az Európai Unióban még mindegyik ilyen!), amit más kontinenseken vetnek. Ezek a transzgenikus növények, vagyis fajidegen gént hordoznak, amelyek evolúciós körülmények között sohasem jöttek volna létre. Koncentráljunk most az ún. szárazságtűrő növényekre, amelyek persze csak egy csöppet jobban tűrik a szárazságot, merthogy az sokgénes tulajdonság (!), s ezt még csak egyetlen gén oldaláról – ami talán nem is a legfontosabb – vagyunk képesek megragadni. Szóval a szárazságot csak a kaktuszfélék, kutyatejfélék és agávék (pozsgások) tűrik felsőfokon. A mi GMO-ink csak kicsit ellenállóbbak a szárazságnak, ezért nem váltak bombasikerré a vetőmagpiacon. Az amerikai köztermesztésben a kukorica és szója, Dél-Amerikában a búza a fejlesztések tárgya, amely a vetések engedélyezését is elérte. A cukornád még nem. Két Crispr/Cas9 módszerrel előállított (NGT – new genomic techniques) fajtacsoportról tudunk (kukorica, szója), amely a fejlesztés stádiumában van, a gyakorlatban való vetésük azonban még sehol sem kezdődött el.
ISAAA– és az európai EUginius-adatbázisok
Szóval a szárazságtűrő vetőmagvak használata nem általános gyakorlat az amerikai kontinenseken, hanem limitált nagyságrendű! Az aszálytűrő növények piaca 2023-ban ~118 millió dolláros piac az amerikai kontinensen, és lassú növekedést jósolnak neki. A GM-növényeknek ezek a típusai ma még a legkisebb kereskedelmi szegmenst adják. Az NGT-vel előállított növények piacáról még 2025-ben sem beszélhetünk. Raskó György félrevezette az újságírót és olvasókat azzal a hírrel, hogy szárazságtűrő vetőmagvak bevezetése lenne a biztos jövő, amit az amerikai kontinensen már a gyakorlatban alkalmaznak, és azzal is, hogy a területen a génszerkesztés a vezető géntechnológia. Ez egyáltalán nem igaz!
Téved Raskó úr, hogy erről az Európai Unióban tabu a géntechnológiáról beszélni, hiszen ahogyan láthatja (ha a tények érdeklik) 458 egységet tárgyaló adatbázis (EUginius) szolgálja az ezzel foglalkozó szakértők és bizottságok tájékozódását. Nem lobbik döntenek a GM-fajtacsoportok használatáról, hanem környezettudományi és gazdasági megfontolások alapján nemzetközi bizottságok. Nem fedi a valóságot az sem, hogy nehéz lenne ellenérvet felhozni az NGT növényekkel kapcsolatban hiszen a szabadalom kreálta jogi helyzet és az idegenbeporzó növények esetében a génáramlás jelensége a jogilag védett génkombinációk elszabadulásával jár és a vetőmag-tisztaságot veszélyezteti a biotermesztés viszonylatában. Talán még az egyébként kiválóan szereplő Raskó úrnak sem kellene olyan területen szakértői szerepbe tolakodni, amit biológiai alapjait illetően sem ért!
Darvas Béla
