2025 januárjában adta hírül a Nébih, hogy Németországban (Brandenburg) 37 év után ismét megjelent a ragadós száj- és körömfájás szabadon tartott vízibivaly-állományban. A német állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, elrendelte az állomány felszámolását, és felállította a védő- és felügyeleti körzeteket. Március 3-án a vírus megjelent Kisbarcson és hamarosan megjelent a Nébih térképe a fertőzött gazdaságokról.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető jogász rémhírt is röptetett azzal, hogy a kormány vizsgálatot kezdeményezett annak kiderítésére, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírusa mesterséges úton tűnt fel hazánkban vagy sem. A megkérdezett virológusok tagadták (konteónak minősítették) a génszerkesztett vírus lehetőségét és a vele való biológiai hadviselést hazánk ellen. Ez ugye vér-ciki, kedves kormányzati ügyintézők? Minden kései esetben aztán Szlovákia hibáztatása is megtörtént (persze előtt fordítva is), bár az első előfordulást Kisbajcson rögzítették. A szlovák és magyar kommunikáció ezt követően minden képzeletet felülmúlt, először biológiai terrorcselekményről picsogtak.
Konspirációs teória a génszerkesztett pikornavírusról „Magyarország és Szlovákia egyaránt felvetették, hogy a ragadós száj- és körömfájás kitörései összefüggésbe hozhatók a bioterrorizmussal, anélkül, hogy bármilyen alátámasztó tudományos bizonyítékot bemutattak volna. […] »Jelenlegi ismereteim szerint nincs bizonyíték erre a forgatókönyvre« – mondta Jiří Černý virológus, a prágai Cseh Élettudományi Egyetem virológusa… […] Ez nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül kell hagynunk az alternatív magyarázatok lehetőségét, hanem azt, hogy ezeket gondosan meg kell vizsgálni, nem pedig bizonyítékok nélkül feltételezni. Ez nem jelenti azt, hogy a bioterrorista támadás valószínű magyarázat.« […] Černý hozzátette, hogy a vírus valószínűleg véletlenül terjedt, és ennek megfelelően kell kezelni, amíg az ellenkezőjét be nem bizonyítják. »A vírus fertőzött cipőkön, ruházaton, felszereléseken vagy akár vándorló fajok madártollán is hordozható.« […] Orbán Viktor magyar miniszterelnök kabinetfőnöke, Gulyás Gergely múlt csütörtökön volt az első tisztviselő, aki azt sugallta, hogy a járványok biológiai támadás következményei lehetnek. »Ebben a szakaszban elmondhatjuk, hogy nem zárható ki, hogy a vírus nem természetes eredetű, lehet, hogy mesterségesen módosított vírussal van dolgunk« – mondta Gulyás egy sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a gyanú egy külföldi laboratóriumtól kapott szóbeli információkon alapult, amelynek eredményeit még nem bizonyították […] Richard Takáč szlovák mezőgazdasági miniszter pénteken felugrott erre a kocsira, amikor egy YouTube-interjúban azt mondta, hogy Szlovákia hasonló lehetőséget fontolgat. »Különböző spekulációk, különféle kérdések merülnek fel, amelyeket mi itt Szlovákiában felteszünk magunknak. Ugyanezeket a kérdéseket teszi fel az Európai Bizottság is« – mondta Takáč. »Megerősíthetem, hogy az európai szintű találkozókat követő hivatalos dokumentumokban a bioterrorizmust említik az egyik lehetséges forgatókönyvként. Hogy valaki bizonyos szándékkal hozhatta ide a vírust. Folyamatban van a nyomozás« – mondta.”
Máig Magyarországon közel 8500, míg Szlovákiában közel 4000 szarvasmarha betegedett meg és kellett kényszer-vágni. Rábapordányban már volt érintett sertéstelep is. A hullák dögkutakba kerültek, amelyek ellen a helyiek (Bábolna esetében ez különösen erőteljes volt, erről a helyről Nagy István el is menekült a sajtótájékoztatóról) tiltakoztak, hiszen a talajvízbe kerülő vírus a talajvíz mozgásának megfelelően terjesztheti a betegséget.
A páratlan akció – ugye – két részből állt volna, ahogy a mi szorgalmas jogászunk talán el sem képzelte, vagy ahogy neki a felkészületlen agrárszakemberek mondhatták. A szóban forgó – Tescóban is kapható – pikornavírus szét-, majd hozott anyagból másként való összeszerelése igen érdekes feltételezés. Ezt azért, hogy rá lehessen ismerni, hogy a miénk, mint az a bizonyos magyar narancs. Aztán be kell következnie a rémcsővel a kisalföldi állattartó telepre való éjszakai belopódzás (a mindig éber őr kijátszása) és a félálomban lévő tehenek orra előtt (másnap – mesélték – az hitték álmodták) a gyógyitatóba való töltése. Aztán kész a baj a Kisalföldön (Csányinak is annyi), mehetünk haza, hogy felnyaljuk nem forintban a kiérdemelt suskát.
A vírus
A száj- és körömfájás rendkívül fertőző, vírusos betegség (FMDV – Picornaviridae), amely főként kérődző háziállatokat (szarvasmarha, juh, kecske) és sertéseket érinti. A fertőzés tünetei közé tartoznak a szájnyálkahártyán, a nyelven, az orron, az emlőkön és a lábak szarutokján megjelenő hólyagos elváltozások. A betegség következtében az állatok lázasak, étvágytalanok. Bár a száj- és körömfájás ritkán végződik halállal, jelentős gazdasági károkat okoz a termelési veszteség, a kereskedelmi korlátozások és a kényszervágások miatt. A vírus cseppfertőzéssel, közvetlen érintkezéssel, fertőzött takarmánnyal vagy eszközökkel, valamint széllel is terjedhet. A védekezés alapja a szigorú állategészségügyi intézkedések betartása, beleértve a fertőzött állományok azonnali leölését és az állattartó telepek zárlatát. Magyarországon és az Európai Unióban a betegség bejelentési kötelezettség alá esik, és járvány esetén a hatóságok gyorsan reagálnak a terjedés megakadályozása érdekében. Magyarországi járványok: 1952 – Észak-Dunántúl és Dél-Alföld; 1973 – Békés és Csongrád; 1982 – Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg; 2025 – Győr-Moson-Sopron vármegyék.
kép forrása
Nagy István: „Tudom, hogy ezek a napok fájdalmasak, de a célunk világos: megóvni a többi állatot, a gazdaságokat és a teljes magyar állatállományt. Minden döntést felelősséggel, szakmai alapon hoztunk meg. Egyetlen intézkedés sem Bábolna ellen irányult, hanem Magyarországért, a magyar agráriumért, a gazdákért, az állatokért, és végső soron mindannyiunkért.”
A száj- és körömfájás vírusa nagyon fájdalmas betegséget okoz és a tünetei is szörnyűek. Ritkán terjed át emberre és akkor is csak enyhe tünetekkel.
Fotó: Mark Stevenson
Forrás: Kisalföld
A kérdésben a döglött állatok megsemmisítése is problematikus, hiszen ilyen mennyiségű szarvasmarha hulla megsemmisítésére felkészülve az ország nem lehetett. Így Bábolna környékén is lázas sietséggel ástak gödröket [lásd virtuális címkép (db) → AI], aminek a környékbeli gazdálkodók nem örültek.
Hogyan kezelte az agrártárca a 2025-ös száj és körömfájást. Úgy tűnik a három érintett európai ország közül a legrosszabbul. Németország kis kárral (egy góc) úszta meg a járványt. Szlovákiában öt góc alakult ki, de a leölt állatok száma fele volt a magyarországinak. Magyarország szintén öt gócpontot mutatott fel eddig, de a kár állatszámban duplája volt a szlováknak. A járványt illetően mind a magyar, mind a szlovák kormány képtelen hibáztatással (értsd bioterrorizmus) jött elő, egymást is hibáztatták a lassú intézkedések miatt. Nagy István személyesen is rosszul bírta a gyűrődést, amit a bábolnai sajtótájékoztatóról való menekülése fémjelzett leginkább.
Darvas Béla
