Vakon végződő útleágazás a hajdani Béke (korábban Lenin) téesz táblájához, ahol a szolnoki/abonyi elektrolitüzem létesülhet majd (címkép). „A KunlunChem kínai elektrolitgyártó cég Szolnokon építi fel az első európai üzemét. A 40 milliárd forintos beruházással 120 új munkahely jön majd létre” – jelentette be rutinosan Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2024. március 7-én Budapesten.
Tovább nő az akkugyarmat – most Szolnokon egy kínai gyárral
Itt álljunk is meg egy lényegi pillanatra, hiszen egy Fidesz-KDNP nevű patrióta néppárt vezeti Magyarországot, amely fölöttébb drága lakossági konzultációiról híres, aminek üzeneteit azonnal – ha nem annál is hamarabb (abszurd ugye?) – teljesíti. Mi történt ez ügyben korábban? Ki tárgyalt kivel? Miért nincs semmi nyoma ennek a szolnoki közélet emlékezetében?
KunlunChem Hungary Kft.-ét 2023 októberében jegyezte be Budapesten (Honvéd utca 8.) Yibin Kunlun New Energy Co., Ltd. 2024. júniusától a tulajdonos neve Hong Kong Kunlun Battery Materials Co., Ltd. A káefté két fővel működik. Tisztségviselői Gao Fan (ügyvezető) és Guo Yingjun a 2023-as bejegyzés óta. A szóban forgó káefté bejegyzett tőkéje 20 millió forint; számláját a Bank of China vezeti. Ki más? A hong-kongi – kínai (koreai – kínai közös vállalkozásról van szó. Az anyavállalat a Xianghe Kunlun New Energy Materials Co., Ltd. 2004-ben alakult. Nagy üzleti partnerei a CATL, EVE, SK és LG. Mind a miénk már. Illetve mi vagyunk inkább az övék. Szolnokra viszont a BMW és a Mercedes beszállítójaként telepítik – mondta nekünk miniszterünk. Az elektrolitüzem terve tehát több, mint egyéves és így már nagyon is különös, hogy az érintett szolnoki és abonyi lakosság mit sem tud erről. Veszélyes – tűz- és robbanásveszélyes mérgező gázokat esetlegesen kibocsátó vegyi üzem telepítésénél ehhez mindenképpen joguk van, még akkor is, ha az a lakott területtől távol esik. Tűz esetén a szélirány sok mindent elintéz helyettünk. Az ügyben a csatornahálózat az egyik kritikus pont és az üzemi szennyvíz elkülönített kezelése látszik kínosnak, hiszen a lítiumsók jól oldódnak vízben és Gödön egykettőre megjelentek a talajvízben, míg az oltóhab a kommunális csatornából habzott fel. Az elővigyázatos hozzáállás efféle üzemeknél mindenképpen ajánlott, azért is, mert a hozzánk betelepült és működő dél-koreai gyárak nem éppen a biztonságosságukról híresedtek el. A lakossági bizalmatlanság nem a véletlen műve.
Az ügyvezető Gao Fan hivatalos, mandarin nyelvű lapján az alábbiakat olvashatjuk: „Cégünk elektrolit projektbe tervez befektetni Magyarország egyik központi városában, hogy megfeleljen az akkumulátorcellás projektek, például a CATL igényeinek [ez tehát Kína érdeke!]. A projekt teljes tervezett beruházása 300 millió jüan, és a tervek szerint a tőkefinanszírozás mértéke a saját tőke 49%-a”. A KunlunChem Hungary ügyvezetője nem említi a német gyárakat, helyette a debreceni CATL gyárat emeli ki. 15 milliárd forint befektetésről ír. Szijjártó 40 milliárdról beszélt a bejelentéskor. Ki tudja rosszul? Meg kellene magyarázni, mert valamelyik állítás hibás! Ez a pontatlan tájékoztatás nekem bizony elég aggasztó.
(forrás)
„Kimondottan sértő a feltételezés, hogy nem tájékoztatom a lakosságot. Ilyet ön, hogy mer egyáltalán kimondani? Amit most önök tesznek ez ügyben, az egy (sic!) politikai hergelés.” Szalay Ferenc Szolnok leváltott fideszes polgármester mondta ezt a gyárral (értsd Szolnok vegyi terhelésével) kapcsolatos kérdésre, amit Füle István tett fel neki. Akkortájt tehát már terjedt az önkormányzati folyosókon az ő titka. Ha ő sem tudta, hát az lenne aztán csak nagyon cifra.
Szalay Ferenc miniszteri biztosként és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentették, hogy elektrolitgyár létesül Szolnok – Abony határában a volt Béke téesz területén.
(forrás)
Györfi Mihály Szolnok jelenlegi polgármestere (MSzP és Tegyünk Szolnokért Egyesület, Jobbik, Momentum, DK, Párbeszéd-Zöldek, Agóra Egyesület) is megszólalt az ügyben. Az új polgármester szerint a szolnokiak nélkül nem lehet dönteni, ilyen horderejű ügyben. Szolnoknak egészséges levegőre és tiszta környezetre van szüksége – mondta. „Szolnok hangját nem lehet elnyomni! A kormány és Szalay Ferenc miniszteri biztos nem tartották be az ígéretüket: nem kérdezték meg előzetesen Szolnok lakóit a bejelentett elektrolitgyárról. A város nélkül azonban senki sem dönthet! Ezért olyan lakossági fórumot szervezünk környezetvédelmi biztonsági kérdésekről, ahol mindenki elmondhatja a véleményét. Részletek hamarosan!” – olvashatjuk tőle.
Honnan is ered akkumulátoripari üzemekkel kapcsolatos lakossági bizalmatlanság.
Nos, nem a guruló jüan okozta talán ezt. A hevenyészett hazai baleseti statisztika az, ami azt mutatja, hogy túlságosan sok baleset történt eddig és ezekről az eseményekről megtudni sem lehet könnyen tényeket. A kiszabott büntetésen nem visszatartó erejűek, vagyis lényegesen magasabban kellene ezeket megállapítani, hiszen pár millió forintot az üzemek mosolyogva kifizetnek.
Minden lítium-ion akkumulátor elektrolitjának oldószerei hasonló robbanási tulajdonságokkal rendelkeznek (lásd kémiai anyagaira bontva). Ez a propán-gázzal hasonló mértékű – olvashatjuk a szakirodalomban. Az elektrolitüzemet tehát veszélyesként kell kezelni, míg az ott dolgozókat veszélyeztetetteknek. A kockázatelemzés és kockázatkezelés fontos, de az eddigiek szerint ennek minden kétséget kizáró megoldása nem valósult meg. Az elektrolit tárolása – hőmérséklet! – is nagy gondot igényel. Másrészt az öngyulladások okainak feltárását sehol sem látom. Hogyan lehet egy technológia ilyen labilis?
(forrás)
2023-ban Herry Tang az alábbi nagy tűzesetekről számolt be:
– Április: 9000 kilogrammos lítium akkumulátor kigyulladt a svédországi Göteborg melletti ipari parkban;
– Május: Tűz ütött ki az 5 MW-os East Hampton energiatároló központ lítium-ion akkumulátoros energiatároló rendszerében a New York állambeli East Hampton-ban;
– Június: Két lítium-ion energiatároló gyulladt ki a vihar során a New York állambeli Warwick-ban, és a tűz több mint egy hétig tartott;
– Július: Tűz ütött ki egy út menti konténeres energiatároló állomáson Taichung város Longjing kerületében. A tűz a kültéri konténer energiatároló szekrényében keletkezett. A tartályban lítium-vas-foszfát akkumulátorok voltak, és nyílt láng jött ki a füstelvezető nyílásból. Ebben a hónapban tűz ütött ki egy napelemes erőmű energiatároló szekrényében a New York állambeli Jefferson megyei Chaumont Village-ben. Az energiatároló szekrény lítium-ion akkumulátorokat használt, amelyek körülbelül hat napig égtek;
– Augusztus: Kigyulladt egy energiatároló szekrény a Guangtong Logisztikai Parkban, a Pingbei 2nd Roadon, Xiangzhou kerületben. Ebben a hónapban még tűz ütött ki egy lítium akkumulátoros energiatároló szekrényben a délnyugat-franciaországi Saucats-ban. A jelentések szerint az energiatároló erőmű mérete 105 MW;
– Szeptember: Tűz ütött ki a Tesla Megapack 2.0 energiatároló rendszerben az ausztráliai Queensland-ben található Bouldercombe akkumulátoros energiatároló projektben, lángokat és égő műanyag szagot okozva. Ebben a hónapban még tűz ütött ki a kaliforniai Valley Center energiatároló létesítményben, az Egyesült Államokban. A Valley Center energiatároló erőmű mérete 139 MW/560 MWh. Ez a második baleset, amely ebben az energiatároló erőműben történt. Az LG New Energy által biztosított energiatároló akkumulátorokból állt (lítiumból, nikkelből, mangánból és kobaltból);
– Október: Tűz ütött ki az Idaho Power alállomás energiatároló létesítményében, Melba közelében, Idaho államban, az Egyesült Államokban, és legalább nyolc független egységnyi akkumulátor kigyulladt.
(Moss Landing, Kalifornia)
Európában a közelmúltban (2024 április) a németországi Neermoor-ban történt tűzesetben mérlegelhették a robbanásokhoz vezető eseményeket egy szellőztetett professzionális tároló esetében. Az átfogó elemzés rávilágít a biztonsági protokollok betartásának fontosságára a lítium-ion akkumulátoros energiatároló rendszerek iparában és a lehetséges kockázatkezelés korlátjaira is. Minden bizonnyal nem ez a tűz- és robbanásveszélyes akkumulátortípus az, ami elterjedhet a bolygón. Az elektromos autóipar válságának ez az egyik fő oka és ez nyomja rá majd a súlyos bélyegét erre az egyoldalúan kezelt magyarországi döntéssorozatra is, ami nem volt kellőképpen mértéktartó és kritikus ezzel a korai – szerintem gyorsan elavuló technológiaszintű – fejlesztéssel.
Darvas Béla
Az Agóra Egyesület március 13-án 18.00-tól szervezett nagygyűlést a Kossuth térre.
Kapcsolódó cikk:
Százhúsz munkahely – Fiatalok! Mi ez a tánc?
A Hungáriától és szövődményeitől mindig is kivert a hideg. Nem tagadom. A svájcisapkás nő meg Molly (vagy Dolly?) álmomban ne jöjjenek elő az olcsó tinglitanglikkal, amiket közszemlére kitettek. A jódlizó viszont ma szószátyár műítész. Ő bírálja a patrióta dalszemlén elhangzó zenei dramoletteket. Nincs ennél hová lejjebb, de korántsem erről akarok írni.
A nemzeti kormányunk Palkovicsa eldurrant egyszer attól, hogy a mi leszünk a Palaearcticum legnagyobb kihelyezett akkumulátorrészlege, ahonnan a válságban lévő Germánia is csak lábát kellően megtörölve kérhet, s amit Csülök úr – a nagy független vétózó – megfontol majd, ha éppen ráér. Aztán jött ez a Trump fiú, aki nagyon is beleillet volna ebbe a Hungária-cirkuszba. Sminkelni sem kellett volna, élből hozta volna Duci Jucit, bármely pillanatban. Szóval ő meg kivetette ezeket a védővámokat Kínára és Európára is. A Druzsba-díjas emberünk egy személyben nem lát és nem hall, viszont beszél. Hallga csak!
