Az etruriai Vestricius Spurinna (az internet ma jellemzően a Spirulina platensis kékmoszat-készítményeket ajánl a név kapcsán) figyelmeztetése szólt Julius Caesar-nak (aki csak legyintett rá, mint az udvari tudálékosokra általában), valahogy úgy, ahogy a címben foglalt tartalom. Figyelmeztetés volt az akkori ügyeletes politológustól. Spurinna állítólag február 15-én egy szív nélküli bikára bukkant, amit rossz előjelnek vélt. Mi másnak? De ez persze mai tudásunk szerint élettani képtelenség.
Március elsején tartottam – felkérés és nem önként jelentkezés alapján – előadást az ún. Joseph Lazar szalonban, amelyek tulajdonosa magyar közgazdász, aki Budapesten él. Lázár József úr – a Facebook lapja szerint – 2003 óta vezeti társával a Lázár Tanácsadó Kft-t, ami 12 milliós árbevételű (2023) mikrocég. Egyidejűleg a 772 főt foglalkoztató, ~8,5 milliárd forint (2023) árbevételű Abacus Medicine Hungary Kft. alkalmazottja. Korábban dolgozott üzletkötőként a Magyarországon lindane (gamma-HCH) forgalmazó Rhône-Poulenc-nél. Ez a hatóanyag egyedüli növényvédelmi (rovarirtó) hatóanyagként az IARC szerint emberen bizonyosan rákkeltő (1) besorolású. A Rhône-Poulenc az Aventis cégben oldódott fel, ami a Sanofi-Aventis cég képében nyelte el a Chinoin Zrt. gyógyszerészeti részlegét, míg növényvédő szerekkel foglalkozó repesze a Csányi-család által birtokolt Agro-Chemie Kft. lett, amely hazánkban glyphosate-forgalmazásával (lásd Fozát 480, Fozát Praktik) is foglalkozik. Minden bizonnyal ezt előzetesen tisztáznom kellett volna, mielőtt az előadást elvállaltam. Nem ezt tettem, gyanútlan voltam. Lázár Györggyel kevertem Józsefet, aki az Élet és Irodalom páratlan oldalára ír. Lázár József úr kedves érdeklődőnek tűnt, akinek az invitálását lassan elfogadtam. Nem gondoltam róla egy percig sem, hogy érintett kemofíl. Nem adta jelét.
A megkülönböztető szót azóta használom, hogy egy szegedi kémikus kemofóbiának minősítette azt az aktivitást, amit az ökotoxikológia nemzetközi szintű művelése kapcsán művelek és amely például a Székács Andrással szerkesztett kézikönyvünkben jelent meg.
Március 1-én több mint egyórás Zoom-előadást tartottam (többnyire bölcsészeknek). Mondanivalónk transzformálása más szakmák számára talán fontosabb is, mint gondolnánk. Már, ha nem vagyunk szakbarbárok. Nem a mondandó, hanem a közlés formája volt az, ami előadás előtt megizzasztott. A távelőadás metakommunikáció nélküli, amit hozzám hasonló, sokáig oktató rendületlenül figyel. A Zoom-előadás egyféle vakröpülés. Sejtésem sincs róla, hogy velem jöttek a hallgatók, vagy sem. Ennél nagyobb meglepetés lehet a végén kialakult vita során elhangzott reakció.
Most a kérdések után valami nagyon egyedi fordulatra került sor, melyben az MTA külső tagja, a hajdanán Szegeden, ma Piscataway-ban (Egyesült Államok) élő Maliga Pál növényi géntechnológus szólt hozzá, méghozzá olyan módon, hogy azt gondolhattam, hogy nem vett részt az előadásomon, vagy nem értette meg. Megnyugtattak, hogy érthető és követhető voltam, és látom a felvételen, hogy a kezdetektől jelen volt.
Maliga Pál elképzelése a glyphosate hatóanyagról és a természetes eredetű növényvédő szerekről „…olyan vegyszerek helyet használják, ami 100 évig maradt meg a talajban (sic!). Tehát tulajdonképpen ilyen szempontból a glyphosate az egy áldás (sic!) , mert nem egy olyan növényvédő szert használsz, amit azelőtt használtak, ami meg 100 évig a talajból… atrazine […] Olcsón, viszonylag olcsó nagyüzemi módszerekkel termelni […] A másik az, hogy azt mondod, hogy oké, hát csináljunk organikus termesztést, vegyünk növényi extraktumokat [?] és próbáljuk behelyettesíteni a glyphosate-et, és ha találsz egyet, akkor ha egy extraktumot veszel, abban egy csomó különböző (sic!) vegyület van […] …a komponensek nem definiáltak, lényegében egy szemfényvesztés, mert nem tudod, hogy mit használsz… […] A glyphosate lebomlik vízzé és szén-dioxiddá néhány nap alatt (sic!), ugye? […] …a glyphosate-ot arra használja, hogy a vasúti síneken (sic!), vagy az útszélen irtják a gyomokat […] …a glyphosate olyan olcsó és olyan hatékony, hogy ezért van, hogy mindenhol használják, akkor is, ahol nem kellene. Tehát tulajdonképpen, ugye a nagyüzemi mezőgazdasághoz kell egy ilyen hatékony, mindenhol használható növényvédő szer […] …ha egy természetes extraktumot használnak abba az extraktumba van egy [?] hatóanyag, amit kémiailag lehet definiálni. Tehát tulajdonképpen ez annyiban szemfényvesztés, hogy természetes hatóanyag és az extraktum … mert hogyha kiveszik [?] belőle azt a komponenst, amely ténylegesen hat és megvizsgálják … és ezt senki se csinálja [?], hogy akkor kiderül, hogy az a hatóanyag az még esetleg sokkal rosszabb (sic!), mint egy jól definiált kémiai anyag, amit növényvédő szerként használnak. Hát ez csak egy komment, úgyhogy ezen, azt hiszem, nem érdemes vitatkozni [?]. Ez egy filozófiai felállás [?] …a szójababnak a 90%-a … erre [értsd glyphosate] rezisztens, tehát a termesztésnek ez egy lényeges része, ami a világ fehérjeellátásának az alapját képezi. A szójabab… A másik az, hogy ez mennyire veszélyes, ugye Amerikában, hogy itt elmész egy ilyen vetőmagboltba … ott kannákban áll a glyphosate, hogyha azt akarod, hogy elpusztítsa a járdán növő gyomokat, akkor egyszerűen kipumpálhatod… Amerikában a glyphosate az olyan szinten van, hogy 10 literes kannát vehetsz…
Nos, Maliga úr magyarsága negyven év alatt kellően széthullott. A tőle lejegyzett szöveg labilis, ha nyelviségre szabad ezt állítanom. Mindezzel nem lenne bajom, ha nem kellene értenem ahhoz, hogy válaszoljak neki. Egy akadémikus rangú elméleti géntechnológus nyilatkozik olyan csalhatatlanul, mintha értene a növényvédelemhez és igyekezetében kígyót-békát összekever. A totális gyomirtó glyphosate nem olyan hatóanyag helyett érkezett, mint a DDT és társai, azok ugyanis rovarirtók. Nem is a 2,4,5-T helyére, ami az Agent Orange TCDD-szennyezettségét eredményezte. A DDT és a 2,4,5-T 1944-ben jelentek meg a bolygó piacán, a glyphosate 1971-ben. A DDT kivonása hazánkban 1968-ban történt, míg a 2,4,5-T 1991-ben. Az atrazine kukorica-gyomirtó volt (semmi köze a pre-emergens módon használható glyphosate-hoz), és bomlási félideje 1-2 hónap. Oxigénszegény viszonyok között (talajvíz, üledék) nem bomlik tovább. Szó sincs azonban 100 évről. Maliga úr ténykeveréséről: igen. Az, hogy egy hatóanyag olcsó, ma már nem elég ahhoz (a lépéstartás előre vezényszóra lényeges, hogy mibe toppanunk), hogy a környezetünkben maradjon, legfőként, ha rákkeltéssel gyanúsítják. Fel kell függeszteni, be kell tiltani addig, amíg nem bizonyított, hogy ártalmatlan. Ezt jelenti az európai elővigyázatosság elve, ami a glyphosate esetében (lásd IARC véleménye) nem valósult meg (az EFSA szerintem nagyot vétett) a legutóbbi engedélyhosszabbításnál. Az Egyesült Államokban ez fordítva van, a bűnösséget kell bizonyítani (US EPA, FDA). Ezt én elfogadhatatlannak álláspontnak tartom veszélyes anyagok kezelése esetén.
A glyphosate bizony csak a pöttyös könyvekben bomlik széndioxiddá és vízzé pár nap alatt – ahogy Maliga úr állította. Helyette 1-3 hét a bomlási félidő, míg bizonyos talajtípusok esetén fél és egy év. Igen, nemcsak a biológia, de a környezetkémia sem matematika. A bomlástermékek között pedig megmaradóképes is van, mint az AMPA. Szóval az MTA külső tagja miként állíthat olyan valótlanságot – és miért –, mint aminek én is tanúja voltam. Miért nem volt elég az ilyenkor illendőbb csönd? Lehetett más célja, mint a hallgatóság elbizonytalanítása és az előadó hitelességének aláásása? Szerintem aligha.
Miért beszélt egyáltalán Maliga Pál természetes eredetű vegyületekről (a neem-kivonatokra gondolt?), mikor az az előadásomnak témája sem volt? Mit értett félre? Egyébként a biotermesztésben is engedélyezési eljárás van, vagyis egyszerűen nem igaz, hogy ott senki sem ellenőriz. Hovatovább az itteni könnyített engedélyezés szigorúságát én is kifogásolom. Azt kell állítanom, hogy Maliga Pál a biotermesztést illetően sincs képben. Hozzáértést nélkülöző, önismétlő hozzászólalásai elképesztettek.
Forrás: Székács és Darvas
Lázár József elképzelése a glyphosate hatóanyagról „Igen, hát nekem ez azt jelenti, hogy nincs olyan bizonyíték (sic!), nem találtak egyetlen egy olyan esetet se, ahol ezt ki lehetett mutatni… […] Félreérthetően fogalmaztam. A betegség, tehát az a bizonyos nagyon kellemetlen (sic!) hatás, hogy esetleg rákkeltő arra nincsen… annak nulla… […] …most az a kérdés, hogy miért mozdultak meg ilyen hihetetlen erők a Stauffer [téves megnevezés, a Monsanto vezette be, ami most a Bayer tulajdona] ellen, amikor statisztikailag nincs kimutatva (sic!), hogy ennek van összefüggése… csak most zárható ki, hogy van (sic!) […] Hát ez egy ellenpólus Bélának. Én pont erre vágytam (sic!), hogy ilyenkor aztán mostan van egy kis vita, de már kezd lejárni az idő… […] …lehet, hogy 10-20 év múlva jön ez a nemkívánatos vagy nem-várt következmény, mint a DDT-nél is eltartott 20 évig (sic!), amíg a nemkívánatos következménnyel szembe kellett nézni, de pillanatnyilag nem látom azt, ami… De hát én egy mezei beszélgető vagyok, nem látom azt, ami ezt az esetet ennyire felnagyítja, hacsak azt nem, hogy van egy politikai motiváció (sic!) abban, hogy a nagyipar, aki halálra keresi magát, azt igyekezzünk megfojtani (sic!) […] …vannak ellenérvek, meg hát látható, hogy Pali Amerikában él és ott veszi [?] a 10 literes kannában a glyphosate-ot.
Lázár úr szövegét először úgy lehetett érteni, hogy a glyphosate hatóanyagot nem lehet biztosan kimutatni, ami persze tévedés. Mi is mértünk hazai felszíni vizekből glyphosate-maradékot. Aztán helyesbített, hogy azt nem lehet kimutatni, hogy a glyphosate okozza a non-Hodgkin-limfómát. Ez azt jelentené, hogy az IARC minősítése hibás. A szegény multik ellen lám hihetetlen erők mozdultak meg – véli látni ő, de miféle fordított látásmód ez? Akik olvasták a glyphosate-ról szóló IARC monográfiát és tudják, hogy a tényeket onkológusok és kémiai rákkeltőkkel foglalkozó biológusok értékelték, azoknak teljes képtelenség Lázár úr hamissága. Milyen célt szolgált az alapzajszint növelése? Nagyon kínosan éreztem magam, hiszen a vitavezető (Mi is vezeti Joseph Lazar-t?) nyíltan elhagyta a kiegyensúlyozó szerepét, és a hamis adatokkal házaló hozzászóló (Maliga Pál) pártjára állt. Ez nekem elfogadhatatlan! Most leírva is kihoz a sodromból.
Forrás: Benbrook et al., 2023
Az IARC végső értékelése a glyphosate esetében 6.1 Rák emberekben – Emberekben korlátozott bizonyíték áll rendelkezésre a glyphosate rákkeltő hatására. Pozitív összefüggést figyeltek meg a non Hodgkin-limfóma esetében. 6.2 Rák kísérleti állatokban – Kísérleti állatokban elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a glyphosate rákkeltő hatására. 6.3 Általános értékelés – A glyphosate valószínűleg rákkeltő az emberre (2A csoport). 6.4 Indoklás – Az átfogó értékelés során a munkacsoport megjegyezte, hogy a mechanisztikus és egyéb releváns adatok alátámasztják a glyphosate 2A csoportba való besorolását. A glyphosate emberben való rákkeltő hatására vonatkozó korlátozott bizonyítékok és a glyphosate kísérleti állatokban való rákkeltő hatására vonatkozó elegendő bizonyíték mellett erős bizonyíték van arra, hogy a glyphosate az ismert humán rákkeltő anyagok két kulcsfontosságú jellemzőjén keresztül működhet, és ezek emberben is működhetnek. Konkrétan: *Erős bizonyíték van arra, hogy a glyphosate-nak vagy a glyphosate-alapú készítményeknek való kitettség genotoxikus az embereken végzett in vitro és kísérleti állatokon végzett vizsgálatok alapján. Több közösségben végzett vizsgálat glyphosate-alapú készítményeknek kitett egyéneknél kromoszómakárosodást is talált a vérsejtekben; ebben a vizsgálatban a kromoszómakárosodás (mikronukleusz-képződés) markerei szignifikánsan nagyobbak voltak az expozíció után, mint az expozíció előtt ugyanazon egyéneknél. *Erős bizonyítékok vannak arra, hogy a glyphosate, a glyphosate-alapú készítmények és az amino-metil-foszfonsav [AMPA] oxidatív stresszt indukálhatnak kísérleti állatokon és embereken végzett in vitro vizsgálatok alapján. Ezt a mechanizmust kísérletileg vizsgálták antioxidánsok beadásával, amelyek megszüntették a glyphosate oxidatív stresszre gyakorolt hatását. A vízi fajokon végzett vizsgálatok további bizonyítékot szolgáltatnak a glyphosate által kiváltott oxidatív stresszre.
Kifejezetten bosszant utólag, hogy a kérdésben elfogult szalonvezető közgazdász és egy növényi géntechnológus a glyphosate hatóanyaggal kapcsolatos hitével kellett volna birkóznom egy távelőadás után. Számomra intő jel ez arra, hogy farkasok mindig is voltak Gubbióban, és én tudom magamról, hogy nem vagyok (csak törekszem rá) Assisi Szent Ferenc, mert azt az árnyalt, visszafogott hangot meg sem hallja a jelen. Debreceni nagyanyám arra intette a lányát, hogy aki téged megdob kővel, dobd vissza mennykővel! Én is gyakorlom.
Darvas Béla
